Újra itt vannak a ’20-as évek?

Amikor a ’20-as éveket emlegetjük, akkor a száz évvel ezelőtti korszakra gondolunk; miközben tegnap elkezdődött a 2020-as évtized. Ilyen kerek évforduló alkalmával hajlamosak vagyunk a párhuzamok keresésére. Vajon a most kezdődő ’20-as években megismétlődhetnek a száz évvel korábbi események? A jelenleg várt gazdasági lassulás különös apropót ad ezeknek az összevetéseknek. A másik párhuzam talán a gazdasági befelé fordulás és a zártabb kereskedelmi rendszer kialakulása. A hasonlóságok mégsem jelentenek ismétlődést. Érdemes inkább folyamatokban gondolkozni, akár százéves keretben is. Továbbá érdemes azt is megnézni, hogy miért fordulunk a történelemhez.

A gazdaságtörténet vizsgálatakor aktuális gondolatainkat helyezzük perspektívába, összefüggéseiben láthatunk nagy folyamatokat, továbbá megfigyelhetünk ciklikusságokat, vagyis bizonyos ismétlődéseket (ezt megtehetjük saját életünk és gazdasági döntéseink kapcsán is). A visszatekintéssel teljesebb képet kapunk; innen pedig már könnyebben tervezhetjük a következő időszakot, illetve hozhatunk meg fontos döntéseket.

Az 1920-as évek rendkívül mozgalmas időszakot jelentettek, sok emlékezetes momentumot hoztak. Történelmi és politikai szempontból fontos, hogy 1920-ra alakult ki az első világháborút lezáró békerendszer, amely véglegesítette a világrend átalakulását. Amerika gazdasági nagyhatalmi szerepe kézzel foghatóvá vált, az európai birodalmak pedig a háborús veszteségeken igyekeztek túllendülni. Azonban a ’20-as éveknek van egy másik arca is: az autók, a divat, a jazz zene és a tánc, a szürrealizmus, az Art Deco és szecesszió fénykora. A gazdasági élet is nagy fordulatokat hozott. A 19. századi alacsony vámok után, az első világháborúval újra egy zártabb kereskedelmi rendszer alakult ki. Az évtized végén pedig beköszöntött az 1929-es nagy gazdasági válság.

A ciklikusságról már korábbi blogbejegyzésekben esett szó: a nemzetközi politikai rendszer és a technológia periódusairól. Milyen folyamatok indultak el 100 évvel ezelőtt?

A világrend és politikai rendszer szempontjából ilyen meghatározó esemény volt a Szovjetunió létrejötte és a kommunista mozgalmak előretörése (Európától Kínáig, de az amerikai munkásmozgalmak is ide sorolhatóak). Ez azonban még csak előszobája volt a hidegháborús korszaknak, akkor még nem lehetett látni, mivé alakul a kommunista fordulat után Oroszország.

Amerika még csak mint gazdasági nagyhatalom jelent meg és jóval kevesebb figyelmet fordított a nemzetközi rendszerre, mint a második világháború után. Befelé fordulását olyan események is jellemezték, mint a ’20-as évek alkoholtilalma és az ennek kapcsán kialakult csempészettel való küzdelem. 1924-re a bevándorlást is szigorították. Az amerikai álom viszont már megszületett és a kibontakozó tömegkommunikációs eszközökön keresztül világhódító útjára indult (Amerikai puha hatalmi potenciálja megszületett).

Az európai országokban a birodalmak romjain a gazdaság újraindítása mellett pezsgő társadalmi és kulturális élet jött létre. Az évszázadokig fennálló brit birodalom széthullása elkezdődött, Írország függetlenedésétől Mahatma Gandhi indiai polgári engedetlenségi mozgalmáig. Számos európai ország ebben a korszakban jött létre vagy vált függetlenné. Közöttük több ország gazdasági csodákat valósított meg a 20. század második felében vagy a 21. század elején, így Írország, Finnország, Észtország és több közép-európai ország is. Emellett az ideológiák és eszmények kavalkádja is megfigyelhető volt, de a korábbi ideológiák is átalakultak.

Jelentős fordulat volt a nők bekapcsolódása a politikai életbe; ezzel párhuzamosan a női társadalom különösen nagy átalakuláson ment végbe a ’20-as években. Ezt jelezte a viselet is, mint a térdig rövidülő szoknyák és a rövidre vágott női frizurák is elterjedése is. A művészetben pedig olyan ágazatok tükrözték a megváltozott világot, mint az avantgárd (Pablo Picasso) és a szürrealisták (Salvador Dáli, Joan Miró, René Magritte). A korszakban alkotott Franz Kafka, ahogy James Joyce is ekkor írta az Ulisszeszt, ahogy ez volt Ernest Hemingway illetve az amerikai „elveszett generáció” korszaka is. Pezsgett a sportélet is. Az évtized az 1920-as antwerpeni olimpiával kezdődött. 1924-re pedig külön váltak a téli és nyári játékok és nőtt a nagy sportesemények száma. A társadalmi átalakulás hatására az emberi pszichét is új megvilágításban kezdték látni. Ekkor már nem csak Freud praktizált Bécsben, de tanítványainak köre is kialakult, (köztük C. G. Junggal és Alfred Adlerrel).

A ’20-as évek technológiai korszakváltást is hozott. Ez volt az elektromosság és vegyipar forradalmának korszaka. A 19. századi vegyipari újításoknak köszönhetően a ’20-as évekre már kiterjedt volt az iparág és sorban jöttek létre a nagyvállalatok. Ekkoriban olyan újdonságokat találtak fel, mint a penicillin. Az élelmiszeriparban az évtized végén érkezett el az áttörés: a fagyasztott élelmiszer. A ruhák és cipők esetében is elindulhatott a tömegtermelés az új típusú anyagoknak és technológiának köszönhetően. Az elektromosság területén is nagy változások történtek. A ’20-as évekre már elterjedt a közvilágítás, a telefon és ekkor indult hódító útjára a Ford T modell. A bicikli már népszerűsége csúcsán járt Európában, Amerikában pedig kezdett gyermekjátékká válni. A repülés történetében az 1927-es év hozott áttörést az Atlanti-óceán átszelésével. A mozi és a némafilmek korszaka is ez volt, illetve feltalálták a hangosfilmet (1926 Don Juan, majd 1927-ben A dzsesszénekes). Walt Disney első animációs rövidfilmje, a Mickey egér 1928-ban mutatkozott be. Már a televízió is létezett, – sőt 1928-ben feltalálták az első, kezdetleges színes televíziót – de ezek csak sokkal később váltak elterjedté. A gramofont felváltó fonográfokon már mindenhol szóltak a korszak népszerű jazz-slágerei és közöttük a fiatal Louis Armstrong zenéi. Sőt , már kereskedelmi rádiót is hallgathattak az emberek 1920-tól, amikor Ditroitban és Pittsburgh-ben elindultak az első csatornák. Európában a BBC adása volt az első 1922-ben. Ez a szórakoztatóipar mellett a tömegmédia kialakulásának korszakává is tette az évtizedet.

A gazdasági élet is átalakult, a korábbi háborús berendezkedésről vissza kellett vezetni a gazdaságot a békeidős üzemmódba. Több kísérlet is történt a magas infláció leküzdésére: valutacserével, az aranyalaptól való elválással és fedezet nélküli pénznyomtatással. Európa-szerte újjáépítések váltak szükségessé, miközben több ország jóvátétel fizetési kötelezettséggel is rendelkeztek. A háború a termelés csökkenését hozta, egyebek mellett az élelmiszeriparban. Sok árut a tengeren túli gyarmatokról szállítottak Európába, ahol a fizetőképes kereslet hiányzott. Ez az árak csökkenéséhez vezetett. Később a helyzetet tovább nehezítette az európai termelés felpörgése és a túltermelés kialakulása. A megoldás a nagyobb állami szerepvállalás és a vámok megemelése, illetve a protekcionizmus lett (eközben a gyarmatok gazdasága megerősödött és felismerték, hogy az európai hatalmak nem legyőzhetetlennek. Ez már előrevetítette a gyarmatbirodalmak felbomlását).

A gazdasági problémák az évtized végén tetőztek: a nagy válsággal. Ez részben tőzsdei összeomlásban, túltermelésben, hitelezési válságban, illetve a világháború utáni helyzetben gyökerezett. A válságból az 1930-as évek közepére sikerült kilábalni. A folyamatok elvezettek a világrend végleges átrendeződéséhez, ami mellett mai életformánk alapjai megteremtődtek (technológiai vívmányok és az életvitel átalakulása). A megelőző és a ’20-as éveket követő évtizedek is hozzájárultak korszakváltáshoz, de a száz évvel ezelőtti események csúcspontját jelentették a világpolitika, társadalom és gazdaság átalakulásának.

2020 második napján még nem tudjuk pontosan, hogy mit hoznak az újabb ’20-as évek. Vajon hasonló pezsgést, illetve nagy társadalmi és gazdasági fordulatokat várhatunk? Most is láthatjuk a különbségeket (például nincs háború utáni helyzet és a tíz évvel ezelőtti válság meg sem közelítette a ’29-es erejét). Hasonlóságok is akadnak (újabb technológiai forradalom, társadalmi átalakulások, és a világrend változása), miközben új kihívást jelent a klímaváltozás. Annyi bizonyos, hogy idén is érdemes lesz figyelemmel kísérni az eseményeket. A Danube Capital blogja idén is elhozza olvasóinak azokat a témákat, amire érdemes odafigyelni.