USA gazdasági körkép és kilátások a Fed-kamatdöntés tükrében

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   

A legutóbbi, 2020. december 16-i kamatdöntő ülésen a Fed várakozásoknak megfelelően 0-0,25%-on hagyta az irányadó kamatsávot. Jerome Powell, a jegybank elnöke egy január közepén tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a járvány negatív gazdasági hatásai miatt a közeljövőben nem hajtanak végre kamatemelést. Következésképp, az idei évi első, január 27-i kamatdöntő ülésen saját és piaci várakozások szerint továbbra is változatlan szinten (0-0,25%) marad az irányadó kamatsáv az USA-ban.

Előretekintve, 2021-ben is 0% közeli, alacsony kamatkörnyezet várható a tengerentúlon, a Fed decemberi előrejelzése szerint 2023-ig is fenntarthatja a laza monetáris politikai környezetet az irányadó kamatsáv esetében. A tavaly ősszel átdolgozott inflációs célkövetési rendszer (átlagosan 2%-os inflációs célkitűzés) lehetőséget ad arra is, hogy az infláció átmeneti emelkedésére nem kell egyből reagálniuk a döntéshozóknak. Ugyanakkor, ha az optimista várakozások szerint a globális fellendülés erőre kap 2021 második felében, a Fed előbb léphet a kamatemelés útjára (és előbb is kommunikálhat róla), mint az ECB, ahogyan láthattuk ezt a korábbi években is (az MKB Elemzési Központ tavaly év végén kiadott „TOP befektetési sztorik 2021-ben” elemzésében erről bővebben olvashatnak ide vagy ide kattintva).

A decemberi kamatdöntési közleményben hangsúlyozták, addig folytatják az állampapír-vásárlásokat, amíg a gazdaság további előrelépést nem tud felmutatni a munkanélküliség és az infláció területén. Ezzel kapcsolatban is nyilatkozott Powell január elején, melyben megerősítette a program fenntartását.

A kamatdöntés során figyelembe vett gazdasági tényezők

A Fed által kiemelten figyelt két terület az infláció és a munkaerőpiac helyzete. A PCE-árindex, a Fed által kiemelten figyelt inflációs mutató a járvány második, őszi hulláma során lassulást mutatott, bár az infláció nincs olyan alacsony szinten, mint a járvány első hullámában, tavaly tavasszal. A friss, decemberi inflációs adatokat (PCE-árindex) január 29-én, pénteken közlik a tengerentúlon. A Fed decemberi előrejelzése szerint az infláció fokozatosan gyorsulhat idén és jövőre, megközelítheti a 2%-ot, de az árstabilitási célt csak 2023-ra érné el. Összességében, továbbra is van tér az infláció gyorsítására, a laza monetáris kondíciók fenntartására.

A munkaerőpiac ismét romló helyzete is igényli a monetáris politika támogatását. A legfrissebb adatok szerint tavaly decemberben 140 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma (mezőgazdaságot nem számolva) a novemberi 336 ezer fős bővülést követően. Utoljára csökkenést tavaly áprilisban regisztráltak az USA-ban. A munkanélküliségi ráta 6,7%-on stagnált az USA-ban decemberben. Az újonnan munkanélküli segélyért folyamodók száma pedig ismét növekedésnek indult (a tavaly év végi – idén év eleji heti 800 ezer főt követően ismét 900 ezres és afeletti az újonnan igénylők száma az elmúlt hetekben). Mindez a járvány második hullámának negatív következménye. A Fed bizakodó a kilátásokat illetően, várakozása szerint 2021-ben 5%-os, 2022-ben pedig már 4,2%-os lehet a munkanélküliségi ráta az USA-ban (éves átlag).

Ami a gazdasági helyzetképet és kilátásokat illeti, az USA GDP-je a 2020. harmadik negyedévben – a második negyedévhez képest évesített alapon – 33,4%-kal emelkedett, ugyanakkor 2019 harmadik negyedévéhez viszonyítva 2,9%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. Fontos szem előtt tartani, hogy a harmadik negyedévet még nem érintette jelentősen a koronavírus-járvány második hulláma. A pandémia újabb szakaszának hatása, illetve az annak kapcsán hozott korlátozó intézkedések a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatokban lesznek igazán érzékelhetők (a negyedik negyedéves USA GDP-adatok előzetes becslését január 28-án, csütörtökön ismerhetjük meg). Előretekintve, a Fed tavaly decemberi előrejelzése szerint a 2020-as 2,4%-os GDP-csökkenést 4,2%-os gazdasági növekedés követheti idén (év/év alapon), majd jövőre 3,2%-kal bővülhet a GDP az USA-ban.

Újabb fiskális löket a gazdaságnak – mi lesz veled államadósság?

Globális szinten, így az USA-ban is kezd általános jelenséggé válni a monetáris politikai eszköztár további stimulusának korlátossága: az USA-ban például szakmai tanulmányok alapján az irányadó kamatsávot nem éri meg tovább csökkenteni a negatív tartományba, mert ez összességében nem adna lökést a gazdaságnak. Egyéb eszköz híján egyre inkább szükségessé válik a fiskális és a monetáris politikai eszköztár összehangolása, azaz olyan, egymást kiegészítő intézkedések végrehajtása, amelyek szinergiája erőteljesebben támogathatja a gazdaság helyreállását és növekedését.

Janet Yellen, az USA leendő pénzügyminisztere 2014-2018 között a Fed elnöke volt, így várakozások szerint pénzügyminiszterként szorosan együttműködik majd a jegybankkal. Az amerikai gazdaság már idén év elején nagy fiskális lökést kaphat, Joe Biden amerikai elnök egy 1900 milliárd dollár értékű gazdasági mentőcsomagra tett javaslatot, mellyel a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait enyhítenék.

Az újabb gazdasági mentőcsomag miatt azonban aggályok is felmerültek, mégpedig az államadósság – már eddig is tapasztalt drasztikus – növekedése miatt, mely nemcsak az USA-ban, hanem globálisan is a járvány negatív következménye. Ha csak a historikus adatokat nézzük, 2020 januárjáról áprilisra közel 28 százalékponttal nőtt a GDP-arányos államadóssága az USA-nak. Ezzel egyrészt történelmi magasságba emelkedett az adósságráta az országban (136%), másrészt a megugrás nagysága is rekordnak számít. Mindehhez a fiskális mentőcsomagok, a gazdasági teljesítmény romlása és a gyengébb adóbevételek egyaránt hozzájárultak (részletesen itt publikáltunk róla). Az OECD 2020. decemberi előrejelzése szerint a 2020-as drasztikus megugrást (2019-es 108%-ról 128%-ra) az államadósság további emelkedése követheti 2021-ben (134%) és 2022-ben (136%) az USA-ban.

Ami a belengetett új, 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot illeti, a gazdaság rövid távú élénkítésének érve áll szemben a jövőbeli adósság növekedésével, azonban az elemzők szerint a munkanélküliek megsegítése előbbre való jelenleg a gazdaság működőképességének helyreállítása érdekében. Janet Yellen leendő pénzügyminiszter is megerősítette szenátusi meghallgatásán, miszerint eljön egyszer az ideje, hogy az államadóssággal kelljen foglalkozni, amikor a fiskális egyensúly lesz ismét a fókuszban; de csak akkor, ha a gazdaság felépült a pandémiából. Rövid távon ennek érdekében mindent meg kell tenni, ezzel is támogatta Joe Biden mentőcsomagját.

Ugyanakkor azt is fontos látni, hogy a fennálló és a későbbiekben növekvő államadósságot az idei évben is nagymértékben támogatják a Fed eszközvásárlási programjai. A növekvő államadósság mindaddig nem jelent különösebb gondot, amíg az infláció alacsony szinteken mozog (az előrejelzések szerint (pl. Fed, OECD) idén és jövőre is még a 2%-os cél alatt alakulhat az USA-ban az inflációs mutató (PCE-árindex)). Ebben a tekintetben a legnagyobb kockázatot az infláció vártnál erősebb gyorsulása és tartósan 2% feletti szintre emelkedése jelenti, amely kamatemelést eredményezne az USA-ban. Ez pedig a magasabb kamatfizetés, kamatteher révén terhelné meg a költségvetést.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.