Egyedi tényezők befolyásolják a hazai januári inflációs adatot

Február 12-én, pénteken publikálja a KSH a januári inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció a 2020. decemberi 2,7%-ról az idei év első hónapjára 2,8%-ra emelkedett (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. januári a 2020. januárihoz viszonyítva).

Az infláció idén januári alakulásában több, egymással ellentétesen ható tényező is szerepet játszhatott. A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, illetve egy technikai tényező, az ún. bázishatás is jelentős mértékben visszahúzza az inflációt: 2020 januárjában 4,7%-ra ugrott az év/év alapú inflációs mutató, mivel havi alapon is magas, 0,9%-os árszínvonal-romlást mértek. A tavalyi magas bázis 2021 januárjában az infláció lassulását okozza minden más tényező változatlanságát feltételezve.

Ezt a két lefelé mutató hatást ellensúlyozza az üzemanyagárak tavaly decemberről idén januárra tapasztalt emelkedése, illetve egyéb egyedi tényezők is. Ezek közé tartozik, hogy 2020 júliusa után az idei év elején ismét emelkedett a dohánygyártmányok jövedéki adója, amely erősíti az inflációs dinamikát. Továbbá a piaci szolgáltatások év eleji átárazása is emelhette az inflációt januárban, bár a korlátozások miatti vélhetően gyengébben alakuló belső kereslet miatt a korábbi évekhez képest mérsékeltebbek lehetettek az év eleji áremelések.

Mindezeken felül 2021 januárjától az autópálya-matricák díjszabása is emelkedett. Ezenkívül az élelmiszerárak esetében is emelkedésre számítunk idén januárban (havi alapon), melynek hátterében elsősorban az étkezési búza, valamint takarmánynövények és inputanyagok árának drágulása állhatott.

Előretekintve, az infláció havi lefutását vizsgálva, a bázishatásokat figyelembe véve az idei évben kétszer várható kilengés az inflációban. Egyrészt áprilisban, amikor 4% környékére, de akár afölé is pattanhat az infláció, bár ezt követően nem várható tartósan magas infláció. A második nagyobb kilengés az őszi hónapokban és decemberben várható, amikor ismét megközelítheti, sőt akár át is lépheti a 4%-ot a mutató. Azonban itt fontos látni, hogy a távoli időpont miatt ez utóbbi esetben nagyobb az előrejelzési bizonytalanság.

Legfrissebb, tavaly decemberben kiadott előrejelzéseink szerint 2021-ben átlagosan 3,1% lehet a hazai fő inflációs mutató, 2022-ben pedig 2,9% éves átlagban (év/év alapon mérve).

A maginfláció 2021-ben 3,6%-ra mérséklődhet a 2020-as éves átlagos 4,1%-ról (éves átlag, év/év alapon). A szolgáltatások esetében a kereslet mérsékeltebb lehet a járványügyi intézkedések év eleji áthúzódása/elhúzódása, a belföldi és a külföldi turizmus visszaesése, továbbá a háztartások viselkedése – kényszermegtakarítások növekedése a korlátozások, magasabb megtakarítási hajlandóság az óvatossági motívum felértékelődése – miatt. Áthúzódó hatás következtében a belső árnyomás (maginfláció) azonban továbbra is magas, 3,6%-os szinten maradhat 2021 éves átlagában (a korábbi időszakok magas árnyomása csak igen lassan árazódik ki a maginflációból).

---

Útmutató a KKV-k számára: a fő inflációs (ún. headline) mutató és a rá vonatkozó előrejelzések figyelembevételén túl – ha még pontosabb becsléseket akarunk használni az üzleti/pénzügyi tervezés során – a maginflációra vonatkozó előrejelzéseket érdemes használni, amely az inflációs alapfolyamatokat ragadja meg: a 2021-2022-re vonatkozó üzleti tervet 2,8-3,6% körüli áremelkedéssel érdemes elkészíteni.

A háztartások részére értékesíthető termékek esetében ilyen mértékű áremelésekkel nem valószínű, hogy kiárazná magát egy vállalati szereplő a piaci versenyből. Az inflációs statisztika a hivatalos módszertan szerint csak a tiszta áremelkedéssel kalkulál és törekszik a termékek tulajdonságából fakadó változásokat kiszűrni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalat termékeiben és szolgáltatásiban minőségi javulás is várható, akkor könnyedén 3-4% feletti mozgástér is a cég rendelkezésére áll az áremelések terén.