2021 slágere a klímavédelem és az otthonfelújítás – de vajon zöldebbek lesznek otthonaink?

Van az a mondás, amikor valaki a hirtelen pirosra váltó közlekedési lámpán még épphogy áthajt és az anyósülésen megszólal valaki: „ez már piros volt…”. Mire a válasz: „dehogy…. ez csak érett zöld!”

Hasonló a helyzet a mai lakáspiacon is: tele vagyunk „érett zöld” lakóingatlanokkal, melyek energetikai szempontból még az átlagos szintet sem közelítik meg. Magyarországon régiós összevetésben is tartósan alacsony a lakásállomány megújulási rátája: elengedhetetlen a műszakilag és hőtechnikailag elavult hazai lakásállomány modernizálása.

A magyar házak csupán 2,8%-a kapott energiahatékony minősítést az elmúlt 5 évben: ez azonban a 2016-os egy százalékos arány ötszörösére növekedését jelentette 2020-ra. Egyre többet hallani fenntartható, környezetvédelmi törekvésekről, és arról, hogy a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet. Ez egyszerre teszi szükségesség a lakóingatlanok minél gyorsabb és alaposabb felújítását a következő évtizedekben.

A 2016−2020 KÖZÖTT MINŐSÍTETT LAKÓINGATLANOK ENERGETIKAI BESOROLÁSA

Danube Capital szerkesztés (adatok forrása: MNB – Zöld Pénzügyi Jelentés, 2021. március)

Az árak emelkedése korlátozhatja a felújítások minőségét, illetve energetikai hatékonyságát is

A 2021-től induló lakásfelújítási program kapcsán pl. a korábbi CSOK-hoz eltérően az otthonteremtést most nem adásvételhez, hanem meglévő tulajdonhoz kötötték. A Danube Capital kutatásából kiderült, hogy ingatlan vásárlását vagy építését a megkérdezettek 17 százaléka fontolgatja, amely beruházásra 20-40 millió Ft közötti összeget terveznek fordítani. Lakásfelújítást, átépítést pedig minden harmadik válaszadó helyezett kilátásba, amelyre 1-5 millió forintot terveznek költeni. Ez az összeg egyébként még bele is férne az államilag támogatott otthonfelújítás kereteibe, de a kutatásunkban megkérdezettek csupán 39 százalék tervezi a támogatás igénybevételét.

A GKI 2021. januári felmérése alapján valóságos roham indulhat az otthonfelújítási ingyen milliókért. Szerintük a háztartások 7 százaléka biztosan, 17 százaléka valószínűleg élni fog a konstrukció adta lehetőségekkel. A tavalyi évben mintegy 180 ezer lakást újítottak fel, viszont a GKI 2021-re ennek több, mint három és félszeresét jósolja. Szerintük a legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az állami támogatást. Nem csoda, hiszen Magyarországon az épületek 80%-a nincs megfelelően szigetelve.

Sajnos azonban – ahogy anno a CSOK, babaváró kölcsön, és ehhez hasonló állami támogatások esetén – a piac azonnal beépítette a kedvezményeket az árakba. Ugyanez megfigyelhető most is az otthonfelújítási programnál, hiszen az építőanyag-árak hétről-hétre emelkednek. Ezt támasztják alá az Építőanyag szövetség adatai is: úgy látják, hogy az otthonfelújítási program nyomán megnőtt a kereslet az építőanyagokra, amely az árak emelkedését vonja maga után. Ez esetenként korlátozhatja a felújítások minőségét, illetve energetikai hatékonyságát is.

LAKÁSÉPÍTÉSI, MUNKAERŐ- ÉS ANYAGKÖLTSÉG INDEX, 2015 = 100%

Forrás: KSH

De miért is fontos mindez azon túl, hogy szebb legyen az otthonunk vagy kevesebb legyen a rezsi?

A KSH adatai alapján Magyarországon a lakóingatlanokhoz köthető a teljes energiafogyasztás egyharmada és a CO2-kibocsátás 40%-a. Az ingatlanok energiahatékonysága számottevően hozzájárul az üvegházhatású gázkibocsátás és az energiafelhasználás mérsékléséhez. Globális trend a széndioxid-kibocsátás visszaszorítása, amely népesség-arányosan nő a világban. Viszont „hiába fogy a magyar”, a villamosenergia-felhasználás és ezáltal a széndioxid-kibocsátás sajnos nem vagy csak minimálisan csökken.

A napokban (2021. április 14.) az épületek zéró karbonkibocsátásáról tartott online előadást a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), ahol szintén elhangzott, hogy óriási potenciál van az ingatlanpiacon a karbon-lábnyom csökkentésére. Ez Magyarországon talán kevésbé kézzelfogható, de ha arra gondolunk, hogy a hőmérséklet 3 Celsius fokos globális emelkedése a fél Himaláját felolvasztaná, már elég riasztó lehet.

Sajnos ez nem is tűnik annyira valóságtól elrugaszkodott mértékű felmelegedésnek, hiszen a jelenlegi karbon-kibocsátási trendeket figyelembe véve kb. ekkora hőmérsékletemelkedés várható, amelyet a Párizsi egyezmény alapján 2 Celsius fokra szeretnének mérsékelni 2050-re. Ez azonban magától nem fog menni, ezért tenni kell!

Mit tehetünk karbon-lábnyomunk csökkentése érdekében?

Jó példa erre a körforgásos gazdaság szemlélete mind vállalatok, mind magánemberek számára. A körforgással a hulladék tulajdonképpen megszűnik, hiszen a technikai körfolyamat részeként hasznosul vagy a természetbe visszahelyezve biztonságosan lebomlik. Az ingatlanok kapcsán ez főként a földterületek, területek, épületek, építőanyagok újra-hasznosítását jelenti.

Egyebek mellett ez hívhatta életre a rozsdaövezeti programot is, amelyet egyelőre még mindig bizonytalanság övez. A program célja, hogy a környezettudatos várostervezés jegyében klímabarát lakóépületek építésének ösztönzésével előmozdítsa a kihasználatlan, elhanyagolt városi rozsdaövezetek megújítását.

Az MKT előadásán is elhangzott, hogy a mesterséges felszínborítottság 2009-2015 között a hazánkban növekedett harmadik legnagyobb mértékben az Európai Unión belül (+14%, BP: +20%). Tehát nagyon sokat építünk – a rozsdaövezeti program talán ezt is tudná kezelni. A rendelet azt is kimondja, hogy biztosítani kell, hogy az épületek a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló technológiák alkalmazásával épüljenek meg.

Az Európai Bizottság szerint, ha javítjuk az EU-ban az építőipar és az épületek környezeti teljesítményét, több mint 40 százalékkal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat. A meglévő épületek felújításánál azonban talán még több erőfeszítésre van szükség az energiahatékonyság érdekében; de megéri! Otthonfelújításunk során ne csak a jól kommunikált szempontokat (szépítés, rezsicsökkenés) kövessük, hanem törekedjünk „érett zöld” ingatlanunkból „igazi zöld”, fenntartható otthont teremteni!