Napelem a nádtetőn – avagy kihívásokkal és lehetőségekkel teli zöldülő építőipar

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

A klímaváltozás egyre égetőbb problémát jelent napjainkban, hiszen az üvegház-hatású gázok kibocsátása az elmúlt években újra növekedésnek indult, így egyre fontosabbá válik a bővülő gazdaság fenntarthatóvá tétele. Magyarországon az építőipari ágazat CO2-ekvivalens üvegházhatású gázkibocsátása az összkibocsátás csupán 2%-át tesz ki, ugyanakkor a tágabb értelemben vett építőipar világviszonylatban (épületek, építkezések) ennek kb. hússzorosát jelenti az OECD adatai alapján.

Ha fenntarthatóságról és klímavédelemről beszélünk, a karbonkibocsátás mellett fontos még az újrahasznosítás és az energiahatékonyság kérdése is. Az építőipar még jellemzően elsődleges forrású anyagokat használ fel, a hulladékkezelésben és újrahasznosításban még bőven van tér a fejlődésre: cél, a körkörös gazdaságra való áttérés. A hazánkban keletkező mintegy 18 millió tonna hulladékból kb. 6 millió tonnát a bontási hulladékok teszik ki, melynek csupán 20%-a kerül újrahasznosításra. Magyarországon ráadásul elterjedt az illegálisan elhelyezett hulladék is: a fenntartható, zöldebb jövő érdekében nem csak világszintű technológiai újításokra, hanem szemléletváltásra, stratégiai gondolkodásra is szükség van.

Európában tíz ház közül körülbelül 4 épült 1960 előtt (tehát nem energiahatékony), Magyarországon pedig az épületek 80%-a nincs megfelelően szigetelve. Az Európai Bizottság szerint, ha javítanánk az unióban az épületek környezeti teljesítményét, akár 42%-kal csökkenthetnénk energiafelhasználásunkat, melynek eredménye kb. 30-35%-kal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátás és vízfogyasztás lehetne.

Danube Capital szerkesztés, adatok forrása: OECD, Európai Bizottság, sajtó

Ha energiahatékonyság, akkor legtöbbünknek talán a napelem, a napkollektor, valamint a hőszivattyú, az árnyékolástechnika és a külső szigetelés jut eszünkbe. Azonban a fenntartható építészet és a környezettudatos építőipar ennél jóval többet jelent. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít.

Az elmúlt hónapokban sokat lehetett a sajtóban is olvasni zseniális magyar és nemzetközi találmányokról, építőipari újításokról. Sőt, a reziliencia már nem csak a megújulást szimbolizáló szociológiai fogalom, hanem az építőiparral kapcsolatban is egyre többször kerül elő. A reziliens tervezés az épületek tudatos alakítását jelenti, amellyel a házak a hosszú időn keresztül jelentkező környezeti és időjárási változásokat is képesek áthidalni. Sőt, a modern technológia mellett mind inkább előtérbe kerülnek rég elfeledett, hagyományos építőipari megoldások széleskörű alkalmazása is (pl. vályog, nád, kőzetgyapot).

Már 8 évvel ezelőtt is nagy visszhangot kapott a Solar Decathlon nemzetközi verseny keretében épült passzívház, az Odooprojekt, amely 2014-ig a BME (Budapesti Műszaki Egyetem) kertjében állt. A projekt célja egy olyan kis ház tervezése volt, ahol a külteret is intenzíven használva jól kiegészítsék a magyar hagyományokat a mai kor modern komfortigényeivel. A 2012-es projekt során alkalmazott építészeti megoldások, újítások ma már beépültek a tervezőasztalokra. A jövő évtől életbe lépő Európai Uniós direktíváknak megfelelően szigorodó energetikai követelmények miatt elképzelhető, hogy egyre többször találkozhatunk majd ehhez hasonló megoldásokkal is.

A technológiai fejlődés és a kihívások a piaci lehetőségek kiszélesedését jelentik. Ez a kisebb cégek számára versenyelőnyt jelenthet, nagyobb cégek számára pedig nemzetközi pályázatok elnyerését is eredményezheti. A globális szempontok mellett fontos lehetőség ez a leszálló ágba került építőipar és a koronavírus-járvány gazdasági hatásai által megtépázott cégek számára.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.