Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

A Danube Capital októberben is elkészítette Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjét, amelyben nem csupán a gazdaság várható trendjeit mutatja be, hanem iránymutatást is nyújt a hazai kkv-k számára abban a tekintetben, milyen módon érintik őket az elkövetkező időszak folyamatai.

Miért fontos a nemzetközi gazdasági folyamatokra figyelni a hazai vállalkozásoknak?

Magyarország kis, nyitott gazdaság, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy a külkereskedelem aránya (export és import összesített értéke) 2020-ban elérte a GDP 157%-át, míg a világátlag 58% (az európai uniós 85%). A hazai gazdaság a legszorosabb kapcsolatot az európai piacokkal ápolja, a külkereskedelem 80%-a kontinensen belül zajlik, ezen belül is Németország szerepe kiemelkedő, a teljes hazai export és import negyede irányul e relációba.

Ugyanakkor a tengerentúli kereskedelem sok esetben közvetett módon jelenik meg, így például a német járműgyárakon keresztül, amelyek által a hazánkban előállított termékek újraexportálásra kerülnek többek között az Egyesült Államokba. E jelenség arra is felhívja a figyelmet, hogy hazánk erősen integrálódott a globális értékláncokba.

Ennek mértéke szektoronként eltérő, például a feldolgozóipar (járműgyártás, gyógyszeripar vagy az infokommunikációs ágazat) szorosabban kötődik a globális trendekhez. A jelenlegi gazdasági környezetben a világ gazdaságainak felpörgése és a nemzetközi szinten érzékelhető, kiemelkedő gazdasági teljesítmények hazánkba is begyűrűznek.

A globális folyamatokkal való szoros kapcsolat megnyilvánul az inflációban is. Így a világ gazdaságainak újranyitása nyomán keletkezett globális szintű konjunktúra a nyersanyagok, félkésztermékek, alkatrészek (például chipek) esetében tapasztalható hiány és áremelkedés a hazai inflációra is kihat, felfelé hajtja azt.

A folyamatok összessége nyomán a hazai vállalatoknak továbbra is érdemes innovatív, digitális megoldásokra, hatékonyságjavító beruházásokra, fejlesztésekre költeni, növelni a termelékenységet és a versenyképességet annak érdekében, hogy a konjunkturális időszak hozadékait a jövőbeli sikerek érdekében kamatoztathassák.

A gazdasági növekedés kockázatai – Mire figyeljenek a vállalatok az előttünk álló időszakban?

Az előttünk álló időszakban a dinamikus gazdasági növekedés útjába többféle akadály gördülhet. A nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, Európai Bizottság) több típusú kockázatot azonosítottak: az inflációs nyomás tartóssá válása, a járvány újabb hulláma, az emelkedő államadósság-ráták, a munkaerőpiaci feszültségek, valamint a negatív kilátások miatt bizalmi válság is kialakulhat.

Már magában a járvány esetében is többféle kockázat érvényesül: a magas átoltottság ellenére is terjed a vírus, a fertőzőbb delta variáns nyomán újabb járványhullám kezdődik, emellett lehetséges új, az oltóanyagoknak ellenálló vírusvariánsok felbukkanása és terjedése is. A világban eltérő folyamatok érvényesülnek, a gazdaságok különböző pályán lábalnak ki a válságból (a nemzetközi szervezetek gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait az alábbi táblázat tartalmazza). Kérdés, hogy a delta variáns mennyire állít le bizonyos ázsiai gazdaságokat, aminek a globális gazdaságra súlyos következménye lenne. Összességében az újabb belföldi, illetve határzárak mérsékelhetik a növekedési potenciált.

Az infláció esetében elsősorban annak tartóssága a központi kérdés. Az infláció nem kedvez a gyors gazdasági növekedésnek. A magasabb infláció soha nem vezet magasabb jövedelemhez közép- és hosszú távon. Az infláció nemcsak a beruházások szintjét csökkenti, hanem a termelés hatékonyságát is. A monetáris politikának kell megtalálni azt az egyensúlyi állapotot, amely fékezi az árnyomást, de még nem csökkenti a gazdasági növekedést a potenciális szintje alá.

Jelenleg több csatornán keresztül érvényesül az árnyomás a globális gazdaság egészében. A termelési input-hiányok (chipek, nyersanyagok, félkésztermékek) miatt tovább emelkedhetnek az árak bizonyos szektorokban (feldolgozóipar, járműgyártás, építőipar). Bizonyos tényezők átmehetnek másodkörös hatásba, ami tovább gyorsíthatja az inflációt.

A másodkörös hatások közé tartoznak egyebek mellett a megnövekedett szállítási idők és költségek, amelyek gátolják a globális ellátási láncok újrarendeződését. Emellett a turizmusra és az utazással kapcsolatos iparágakra még mindig nagy hatással vannak a lezárások. A járvány alatt keletkezett megtakarítások pedig szintén veszítenek értékükből az inflációval.

Másrészt a gazdasági helyreállás nagyon egyenlőtlen országok, szektorok vagy demográfiai csoportok tekintetében. Az európai uniós tagállamok különböző sebességgel indulnak újra, ez töredezettséghez vezet, ami gyengíti az egységes piacot. Összességében a járványban kialakult pénzügyi nehézségek miatt a vállalatok nem tudják felszívni a kínálati árnyomást, ezért többségük továbbhárítja a fogyasztókra. Mindazonáltal a bázishatások miatt a következő évben csökkenhet az árnyomás (például az üzemanyagok esetében).

Ez az összes gazdasági szereplőt érinti: a lakosság megemelkedett árakkal szembesül, a kisvállalkozások emelt áron tudják beszerezni az alapanyagokat és félkésztermékeket, és kérdés, hogy mennyiben tudják megemelkedett költségeiket áthárítani a fogyasztókra.

A munkaerőpiac esetében az egyes országok és ágazatok között eltérő tendenciák rajzolódnak ki. Sok országban továbbra is kibocsátási és munkaerőpiaci súrlódások vannak (GDP-növekedés mellett is alacsonyabb foglalkoztatási szint tartósabbá válik), kifejezetten a fejlődő országoknál, ahol az átoltottság alacsony.

Eközben más országokban, így Európa több országában, közöttük hazánkban is munkaerőhiány alakul ki. A szektorok közül a gazdaság újranyitása során először a feldolgozóiparban jelentkezett munkaerőhiány. Azonban munkaerőhiány volt tapasztalható a kontaktus-intenzív ágazatokban, például turizmus és vendéglátás esetében.

A folyamatok összességét tekintve a növekvő kereslet mellett a munkaerőpiac is egyre feszesebbé válik, és gyorsuló bérdinamika tapasztalható, amely szintén lecsapódhat a termékek és szolgáltatások árában. Továbbá e tényezőket támogathatják olyan intézkedések – a hazai gazdaság esetében – mint a minimálbér emelése a 200 ezer forintos szintre (közel 20%-os emelés év/év lapon).

A bizalmi indexek, mint a beszerzési menedzser indexek (PMI) alapján mérséklődött a növekedés május óta (pl. kiskereskedelemben, ipari termelésben) nemzetközi szinten. Jelenleg ugyanakkor még érvényesül, hogy az erős költségvetési támogatás és az alkalmazkodó pénzügyi környezet továbbra támogatja a keresletet. Mindazonáltal az emelkedő államadósságok és költségvetési hiányok is hozzájárulnak az aktuálisan érvényesülő kockázatokhoz.

A növekvő államadósság menedzselése kockázatokat rejt magában, vissza tudja-e fizetni az állam a tartozásait. Az államadósság állományának nagy részét most a központi bankok tartják. Felmerülhet továbbá az államadósság elinflálásának veszélye is, vagyis a tartósan magas inflációval „kezelik” az államadósságot, mely visszaüt a gazdasági növekedésre is.

Ezzel együtt a készletek feltöltése, a munkaerőpiaci bizalom helyreállása, a lakossági megtakarítások elköltése segíthet fenntartani a keresletet jövőre is, annak ellenére is, ha a fiskális ösztönzések egyre inkább kikerülnek a képből.

E folyamatok összessége pedig hűtheti a gazdasági növekedést. A jegybankoknak ilyen esetekben szükséges beavatkozniuk a kamatemelés eszközével és monetáris politikai szigorítással élve, hogy teljesíteni tudják elsődleges céljukat, az árstabilitás elérését és fenntartását.

A hitelezést érintő folyamat, hogy gyengül a monetáris transzmisszió (vagyis sérül az a folyamat, amin keresztül a monetáris döntések az árstabilitás biztosítására hatnak), az egyes szegmensekre vonatkozó kamatok között eltérések alakulnak ki.

A hazai vállalati szegmensen belül a kkv-k kedvezményes feltételek mellett juthatnak a hitelhez, amely támogatja válságból való kilábalásukat. A lakosság esetében magasabb kamatok érvényesülhetnek az MNB szigorítása miatt, ugyanakkor a lakáscélú hitelek esetében érvényben maradnak az állam által garantált családi támogatások. Azonban az építőipari alapanyagok árainak emelkedése negatívan befolyásolhatja a lakosság beruházási kedvét. A vállalkozások a beruházások, innovációk révén fejlődhetnek, versenyképesebbé válhatnak.

A lakosság szempontjából kedvező kilátást jelent a munkaerőpiac visszarendeződése a járványt követően. A járvány miatti (egészségügyi és pénzügyi) óvatosság megszűnésével, a korlátozások feloldásával, így a bizonytalanság enyhülésével a fogyasztási kedv is visszatér, mely a megtakarítások csökkenésével is együtt jár, vagyis a lakosság a megtakarítások és a fogyasztás közül utóbbit választja.

Mit hozhat a következő időszak a hazai vállalkozásoknak?

A jelenlegi időszak jó lehetőség a hazai vállalatok számára, hogy új beruházásaikkal, fejlesztéseikkel hatékonyabb termelési struktúrát, beszállítói-értékesítési hálózatot alakítsanak ki, az alacsonyabb, versenyképesebb költségszinten való termelési folyamatok felé mozduljanak el, piacképesebbé váljanak hazai, régiós és globális szinten is.

A vállalati beruházásokat elsődlegesen állami támogatások, hitelprogramok támogatják, továbbá a beruházási hitelek szempontjából – a kamatemelések ellenére – továbbra is kedvezőnek mondható a jelenlegi kamatkörnyezet, melyhez hozzájárul a rögzített kamatozású vállalati hitelek nagy aránya.