A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész

A koronavírus-járvány kapcsán sokszor elhangzó állítás, hogy a válságból való kilábalás kulcsa a bizalom helyreállítása. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy 2020-ban semmi nem úgy alakult, ahogy azt előre elképzeltük. Két részes cikksorozatomban arra kérdésre keresem a választ, hogy vajon a bizalom helyreállítása lesz 2021 központi kérdése?

A világ többségét felkészületlenül érték 2020 eseményei. A jelenlegi világjárványhoz hasonlóra több, mint száz éve, az 1918-19-es spanyolnátha óta nem volt példa. Így a gazdasági döntéshozók előtt sem volt minta a helyzet kezelésére. A tavaszi hónapokban, az első lezárások alkalmával mindenki hosszas karanténra, szélsőséges esetben a gazdaság és a munkaerő-piac összeomlására készült.

Majd az újranyitástól gyors gazdasági fellendülést várt a legtöbb szakértő. Azonban az élet ezt a forgatókönyvet is felülírta, a korlátozásokat csak részlegesen és fokozatosan lehetett feloldani a nyári hónapokra. Majd az is láthatóvá vált, hogy egyes ágazatok a járványhelyzet nyertesei, mások a vesztesei lesznek (ld. „K” alakú kilábalás).

Bizalom és gazdaság történeti tapasztalatok alapján?

A bizalom helyreállításával kapcsolatban nem kell olyan mélyre ásni a történelemkönyvekben. A 2008-as válság után a téma szakirodalma szépen gyarapodott. Lényegében az akkori krízis is bizalmi válság volt. Tíz éve a pénzügyi rendszerbe és az állami szabályozók e feletti kontrolljába vetett bizalom ingott meg. A pénzügyi buborék kontroll hiányában alakult ki, majd robbant fel.

Jelenleg az egészségügyi kockázatok generálják a bizonytalanság forrását. Azonban önmagában nem csak a járványtól való félelem tartja vissza a gazdasági szereplőket megszokott aktivitásuktól (vagy a lakosságot a fogyasztástól, a vállalkozásokat a készletek beszerzésétől), hanem más gazdasági szereplők reakcióinak kiszámíthatatlansága (pl. bizalmatlanul viselkednek, ismételt vagy fokozott korlátozások következnek).

A társadalmi bizalom és a jólét között kapcsolat van. J. M. Keynes az 1929-es nagy válság nyomán született felismerése, hogy a kormányok és más szabályozó testületek újjáépíthetik és fenntarthatják a gazdasági bizalmat.

A bizalom a gazdaság fogaskereke?

Ugyanakkor az állami szerepvállalástól függetlenül is a bizalom kulcsfontosságú eleme a gazdaságnak. Gondolhatunk például az angol nyelvből ismert credit szó kétféle jelentésére, amely hitelként és bizalomként is fordítható. Úgy is értelmezhetjük, bizalom van abban, hogy a kölcsönadott pénzt megtérítik. Társadalomtudományi perspektívából tekintve a bizalom teszi gördülékennyé a társadalmi rendszerek, és így a gazdaság működését is. A cseréhez, kereskedelemhez, fogyasztáshoz vagy a pénzügyi rendszer működéséhez (mint az előbbi, hitelezést magyarázó példában) bizalomra van szükség.

Abban az esetben, ha nincs bizalom, növekednek a költségek, egyre formalizáltabbá, jogilag körülbástyázottabbá válnak a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok, annak minden járulékos költségével együtt. Emellett a kutatások olyan összefüggéseket is kimutatnak, hogy azokban az országokban, ahol magasabb szintű a társadalomban a bizalom, nagyobb a jólét és a társadalmi egyenlőség.

A cikk folytatása a 2021.03.03-án lesz elérhető, és a következő kérdésekre adja meg a választ:

• Mit is jelent a bizalom erősítése a gazdaságban?
• Mi az alkalmazkodás szerepe a változások során?
• Milyen lehet a Kononavírus-járvány utáni világ?