befektetési alap

Amikor az piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Sz S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan a maga ideje, így például közműveket jellemzően akkor vesznek a befektetők, ha alacsony a hozamkörnyezet, ugyanis ezek a cégek magasabb osztalékot fizetnek, jellemzően 3-8%-ot dollárban. Aztán ezt a sémát természetesen sok dolog felboríthatja. A közműveknél maradva az utóbbi években ez az iparág jelentősen átalakulóban van, megjelentek a megújuló energiaforrások, a mesterséges intelligencia, a decentralizált energiatermelés vagy a blockchain technológia. Aztán ott van a jegybankok tevékenysége, amely azt okozta, hogy igazából mindegy hol vagyunk a gazdasági ciklusban, a befektetők vesznek mindent, mintha nem lenne holnap. 2021-ben az energetika, az ingatlanszektor és a pénzügy teljesített kiemelkedően. Az energetika talán furcsának tűnhet, hiszen ez az év volt az, amikor igencsak erőre kapott az ESG, a klímaváltozás és a környezetvédelem. Így amikor szinte minden nap erről van szó, nem arra számítanánk, hogy az energetika cégei viszik el a prímet. Ugyanakkor átlagosan az energetikai szektorban nőtt a legjobban a működésből származó készpénz mennyisége 2021-ben, így az emelkedésnek van fundamentális oka. A pénzügyi cégekben a magasabb hozamkörnyezetet és így a javuló kamatmarzsokat (a betét és hitelek közötti kamatkülönbözet, ami egy banknak leegyszerűsítve az eredménye) árazták a befektetők. Az ingatlant pedig egyfajta inflációs hedge-nek tekinthetik sokan, kiegészítve azzal, hogy ez az összefüggés korántsem annyira egyértelmű. A szektor ETF-ek által láthatunk egy átfogó képet a piacokról, de ennél sokkal színesebb képet mutat az, ha megnézzük, hogy mely alszektorok, a piac mely, a látókörből elveszett zuga generálta a hozam tetemes részét. Erre pedig jó halmaz a smart beta ETF-ek vizsgálata. A listavezető nem meglepő módon az az ETF, amely olyan cégeket tömörít, amelyek a blockchain technológiára épülnek. De a vezetők között van az önvezető autózás, a globális infrastruktúra, a vízgazdálkodás (ez egyébként évek óta jól teljesítő „alszektor”), az ESG és az USA export. De megtaláljuk itt azokat a cégeket is, amelyek inkább a republikánus párthoz köthetőek (MAGA ETF). Az itt befektetők talán már a 2024-es választásra készülődnek? A 2020-as év nyerői viszont a sor végére kerültek: a génterápia, az e-kereskedelem, a fintech vagy például a „tiszta” energetika. További érdekesség, hogy az év folyamán szinte semmilyen szektorrotáció nem volt látható. A smart beta ETF-eket folyamatosan is nyomon követjük, és az a sorrend, ami az első negyedév után tapasztalható volt, szinte alig változott év végére. Természetesen ebből a mintából semmilyen következtetést nem lehet levonni 2023-ra!

Fordult a kocka, sőt fejre állt

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Amikor a piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Az S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan… Tovább olvasom »Fordult a kocka, sőt fejre állt
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes, függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei cégre. A vállalat fizikai boltokban árul videójátékokat és PC-khez, konzolokhoz kiegészítőket (fejhallgató, egér stb.). Egy, a Reddit-en információt cserélő közösség azonban jónak látta megvenni a részvényt, melynek katalizátora az volt, hogy a társaság részvényeinek 110-130%-át kölcsönkérték és shortolták a fedezeti alapok, azaz az árfolyam további csökkenésére fogadtak. A vevői nyomás okán a 10 dolláros ár hamarosan 400 dollárig száguldott. Az akció a Melvin Capitalt viselte meg a legjobban, ő volt a legnagyobb shortoló a Gamestop piacán. A hedge fund befektetett eszköze kb. 12,5 milliárd dollár volt, ez csökkent 8 milliárd dollárra. Az alap nem ment tönkre, sajtóértesülések szerint februárban már +30%-os hozamot ért el. A hangulat átterjedt más részvényekre is, így az AMC mozihálózat-üzemeltető, az iRobot, a Virgin Galactic vagy éppen a Nokia árfolyama is legalább 100%-kal emelkedett. A vételeik igazolására szinte minden esetben a már fent említett short arányt hozták fel a kisbefektetők. A Gamestop saga ma már lerágott csontnak számít, főleg annak fényében, hogy márciusban ismét beütött a krach és egy másik hedge fund is megégette magát. Ez az ügy azonban már jóval bonyolultabb. Bill Hwang Julian Robertson, a híres Tiger Management alapítójának az egyik protezsáltja. A Tiger Management a 80-as és a 90-es évek egyik meghatározó hedge fundja, amely az induló 8 millió dolláros tőkéjét húsz év alatt 22 milliárdra tudta növelni. 2000-ben az alap bezárt és ekkortól Robertson olyan fiatal befektetőknek kezdte el igazgatni az útját, akikben nagy fantáziát látott. A Robertson által protezsált alapkezelők alkotják a tigrisek klubját. Bill Hwang a 90-es évek végén találkozott Julian Robertsonnal, majd utóbbi 2000-ben 25 millió dollárral segítette Hwang Tiger Asia Management hedge fundjának indulását. Az alap az egyik meghatározó szereplő lett a távol-keleti tőkepiacokon, kezdeti tőkéje idővel 5 milliárd dollárra növekedett. A 2008-as válság megtépázta az alapot, leginkább a Volkswagen short squeeze-en (olyan helyzet, amikor egy részvény hirtelen árfolyamemelkedése miatt sokan zárják short pozíciójukat, ezáltal további árfolyamemelkedést indukálva, ami további short zárásokhoz vezet) bukott. 2012-ben pedig bennfentes kereskedés miatt ítélték el Hwangot, aki 44 millió dolláros bírságot volt kénytelen fizetni. Majd 2014-ben 4 évre eltiltották attól, hogy a hongkongi tőzsdén kereskedjen. A fenti esetek után Hwang feketelistára került. Érthető okok miatt a legtöbb bank és brókercég nem szeretett volna vele üzletelni. 2013-ban - azért, hogy eltűnjön a szabályzók szeme elől - a befektetési alapját úgynevezett family office-szá nyilvánította át (úgynevezett családi vagyonkezelő), nevét Archegos Capital Management-té változtatta. Az ilyen „alapoknak” sokkal kevesebb szabályozásnak kell megfelelniük, többek között nem kell közzétegyék, hogy milyen részvényekben kereskednek. A régi-új alap 200 millió dollárral kezdte meg működését, amely 2021 elejére 10 milliárd dollár fölé emelkedett, hogy aztán két hét leforgása alatt Hwang elveszítsen mindent, sőt még többet is. Hwang több bankkal és brókercéggel is kapcsolatban volt: Nomura, Credit Suisse, Goldman Sachs, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Mitsubishi UFJ Financial. Hogy mi vezérelte a kereskedések során (természetesen a profitszerzésen kívül) és hogy mi robbantotta ki az eladói nyomást és a margin call-t nehéz megmondani. Az alábbiakban megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Az Archegos „total return swap” ügyleteket kötött, főleg a média szektorban működő részvényekre: Viacom, Discovery, valamint a Baidu is A total return swap egy OTC ügylet, ahol a swap vevője megkapja annak a részvénynek a hozamát, amire a swap vonatkozik. Ugyanakkor nem kell bejelentenie a felügyelet felé, hogy az ügylet melyik részvényre vonatkozik és mekkora mennyiségben (Alapvetően, ha egy fedezeti alap 5% feletti tulajdonrésszel rendelkezik egy részvényben, akkor bejelentési kötelezettsége van). Sőt, a swap miatt szavazati joga sincs, így közgyűlésen sem vehet részt, ami tovább növeli a homályt az ügylet mögött lévő alap, vagy az azt működtető személyek tekintetében is. A total return swap esetében a részvényeket a bank, vagy brókercég vásárolja meg. A swappal rendelkező alap az ebből származó hozamokra (árfolyamnyereségre és osztalékra) jogosult, természetesen némi díj fizetése és valamennyi alapletét (kezdőtőke) ellenében. E mögött az a racionalitás húzódik, hogy egyrészt a vevő titokban tud maradni, másrészt egy banknak nagyobb hozzáférése van a pénzpiacokhoz, könnyebben tud hitelhez jutni és könnyebben tudja kezelni a tőkeáttételes pozíciókat. Ezekre egy olyan alapnak, amely egyrészt nemrég indult, továbbá amelynek a vezetőjét korábban már elítélték, ráadásul eltiltották a kereskedéstől, kevés esélye lenne. Továbbá a swap tőkeáttételes pozíciót jelent, azaz esetenként 5-100-szor több részvényt lehet venni, mint amekkora az alapban lévő tőke. A Viacom és a Discovery árfolyama azonban éppen történelmi csúcson volt, mégis mi lehetett itt a katalizátor, ami miatt mindez megtörténhetett? A Viacom március 23-án egy 3 milliárd dolláros részvénykibocsátást is kilátásba helyezett, mivel részvényárfolyama 2020 nyara óta megháromszorozódott. Ezen a napon a cég árfolyama 10%-kal csökkent. Már ez elindíthatott egy eladási hullámot, hiszen ez a 3 milliárd dollár akkor a cég kapitalizációjának kb. 3%-át jelentette. A Goldman Sachs több mint 30 millió Viacom részvényt, míg a Morgan Stanley több mint 15 millió Discovery részvényt biztosított a fenti swap ügyletre. A Viacom esetében ez a teljes kibocsátott mennyiség kb. 5%-a, a Discovery esetében pedig kb. 2,5%-a volt. A Bloomberg azonban arról is beszámolt, hogy a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kockázatkezelői léptek és elindították a pozíció óvatos leépítését, ugyanis a részvények a bankok és brókercégek tulajdonában voltak, az Archegos csak a swapokkal rendelkezett. Ahogy a két brókercég elkezdte az eladásokat, az egyrészt valószínűleg azonnal kiszivárgott a piacokra, így más is eladásba kezdett. A csökkenő árak miatt pedig az Archegosnak szolgáltatást nyújtó bankok elkezdtek az alaptól plusz alapletéteket kérni. A történetben szereplő minden bank és brókercég ugyanabban a hajóban evezett, végül ketten úgy döntöttek, hamarabb kiugranak ebből. Hogy ezt az információk alapján, vagy csak egy jó megérzés miatt tették, valószínűleg örökre rejtély marad. A Bloomberg cikke azt is említi, hogy a bankok között volt egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy megpróbálják óvatosan kezelni az ügyet, ekkorra már valószínűleg mindenki tudta, hogy az Archegosnak minden brókercégnél ugyanaz a pozíciója van. A fenti történetben számomra nem az az érdekes, hogy ismét láttunk egy óriási bukást, ez mindig a tőzsde része lesz. Sokkal inkább az, hogy két olyan részvényről van szó, amelyek a sztori kipattanásakor új történelmi csúcson voltak. Senki - kivéve azokat, akik tökéletesen ismerték a sztorit, hogy Hwangnak melyik brókercégnél milyen pozíciója van - nem mondta volna meg, hogy ezek a részvények margin call-t fognak generálni és hogy emiatt nem csak egy hedge fund szenved tetemes veszteséget, hanem az őt finanszírozó 5-6 bank is.

Tigrisek klubja

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes; függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei… Tovább olvasom »Tigrisek klubja
Ha minden így marad, egészen jó évet fog zárni az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva, a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). A főbb részvényindexekről nem is szeretnék bővebben beszélni, hiszen az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment fog születni arról, hogy a világ melyik indexe hogyan teljesített, amiből aztán persze sok következtetést nem lehet levonni, de valahogy úgy alakult a világ, hogy muszáj év végén ezzel is számot vetni. Én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a piacok melyik szektora, vagy inkább alszektora tudott kiemelkedő évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek. De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”? Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%. Továbbá lehetőség van az ETF shortolására is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, igazából 2010 után robbantak be a köztudatba. Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel tudja végezni. A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem igazán változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Az aktívan alapkezelői stratégia ezzel szemben elemzi a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarja kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítja. Megpróbál védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ha minden így marad, egészen jó évet zár 2019-ben az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). Az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment születik, hogy… Tovább olvasom »Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A legutóbbi blogbejegyzésemben is utaltam rá, hogy az elmúlt évtizedben nagyon jelentős volt a passzívan kezelt befektetési alapok előretörése. Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a bikapiac elején (2009-ben) majdnem 3:1 arányban vezettek az aktívan kezelt alapok a passzívakkal szemben,… Tovább olvasom »A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket