kockázat

Lassan véget ér a jelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis miatt nem meglepőek, hiszen 2020. tavaszán állt le az országok többsége a koronavírus okozta világjárvány miatt, így a 2020-as Q2 és Q3-as eredményszezon sok szektor esetében a túlélésről és nem a profitról szólt. Ezen torzító hatások kiküszöbölése végett a cégek sokszor a 2019-es számaikhoz viszonyítják legutóbbi eredményüket és itt inkább pozitív meglepetéseket látni. Ugyanakkor amit magunk is tapasztalunk, ha a világra felülről nézünk rá (top-down, bigpicture), hogy az inflációs nyomás, az ellátási láncok nem kellő stabilitása (főképp logisztika), a munkaerőhiány és a visszatérő koronavírus is nehézségeket okoz a vállalatok többségénél. Ahogy az alábbi ábrán látható, az elemzői várakozásokat kevesebb társaság múlta felül, mint 2021. első vagy második negyedévében, Q1: 85%, Q2: 86%, Q3: 79%. Ezek persze nüansznyi eltérések és még a 79%-os érték is jobb, mint a 10 éves átlag, amely jelenleg 71%-on áll. Forrás: S&P Global Az S&P500 vállalatainak aggregált működési eredménye – ha az index pontértékét dollárban értjük - 189 dollárt tesz ki. Azért használjuk a működési eredményt, mert abban sokkal kisebb a volatilitás. Míg a nettó profitot adózási, pénzügyi, leírási és egyéb veszteségek bőven terhelhetik, addig a működési eredmény esetében nem kell ilyen kiugró eseményekkel számolni. Ez nem jelenti azt, hogy a működési eredményben ne lehetnének kiugró időszakok, de az mégsem annyira változékony, mint a nettó eredmény. Az alábbi ábrán látható, hogy a 189 dolláros működési eredmény soha nem látott magasságokat jelent, és a vörös színnel jelölt előrejelzés a trend folytatódását vetíti előre. Ez persze ismét nem meglepő, az elemzők többsége inkább optimista, így szinte senki sem számol egy globális recesszióval. Hogy ez helyes megközelítés-e, avagy sem, most részletkérdés, az elemzők általános optimizmusával szemben vannak fedezési (hedge) lehetőségek, mint például long-short pozíciós alapok, put opciók tartása, hogy csak néhányat említsünk. Az eredmény alakulása azonban nem csak a cégek profittermelő képességének a függvénye, hanem annak is, hogy mennyi részvény van forgalomban. Ez pedig nem meglepő módon folyamatosan csökken az utóbbi években, a cégek folyamatosan vették vissza a saját részvényeiket. Forrás: S&P Global Ahogy a bevezetőben említettem a logisztika és ellátási láncok zavara sok céget érintett. A nagyobb szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek szerint a helyzet 2023-ra normalizálódhat. De ezt a céldátumot jelölták meg a légitársaságok is. Az ő eredményükbe a kerozin ára marhat bele jobban (inflációs nyomás), de szerintük a pandémia ellenére év végére „visszatérnek” az utasok. Az infláció, a nyersanyagárak emelkedése mást is sújt. A Procter & Gamble szerint a logisztikai és alapanyagárak emelkedése miatti többletköltség elérheti a társaság teljes ráfordításainak 5-7%-át is. Az Apple-nek a fenti okok miatt is nagy áldozatot kellett hoznia, a globális chiphiány miatt az iPad gyártását az iPhone felé billentik el, előbbi gyártását 50%-kal is visszavághatják, amíg nem rendeződik a helyzet. Hasonló a helyzete az Intelnek is, a CEO szerint a chip és alapanyaghiány teljes körűen 2023-ra érhet véget, ami a szektor szinte minden szereplőjére kihatással lesz addig. Ugyanakkor az is látszik, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán jól teljesítenek a szereplők: a McDonald’s, a Pepsi, a Coca Cola, vagy éppen a Starbucks. Többen (Starbucks és McDonald’s) magasabb osztalékot és/vagy részvény-visszavásárlási programot is bejelentettek, továbbá a következő évben a Coca Cola afrikai szegmense leválik az anyacégről és „spin-off” (leválasztás) keretében tőzsdére is kerül. Az ilyen sztorik általában jól szoktak elsülni, így mindenképpen figyelni kell a folyamat alakulását. (Jó példa erre a Yum Brands!, amely kínai egységét választotta le és vezette be tőzsdére néhány éve). A FANG részvényei közül a Facebook és az Amazon a kakukktojás, a két cégnek nem megy jól, vagyis inkább az árfolyamuknak nem megy jól. Az Amazon is az ellátási láncokra hivatkozik, ami a decemberi, ünnepi szezon előtt nem jó ómen, a Facebook pedig globális össztűz alatt áll, kezdve a felhasználók védelme, az adatgyűjtés, az azokkal való visszaélés, a cég belső működése okán és még lehetne folytatni a sort. A Google és a Microsoft esetében szépen fejlődik a felhőalapú szolgáltatás, amely a mostani, hibrid munkavégzést nagyban megkönnyíti és emellett a két cégnek egyfajta aranybánya is. Emellett a Google-nél a hirdetési bevételek is nőttek, a cég több mint 40%-kal növelte árbevételét. Az építőipari beszállítók is jó éveknek nézhetnek elébe, hiszen ahogy azt a Jefferies is megjegyezte, az infrastrukturális törvényjavaslat 50%-kal növeli az autópályaépítések és felújítások finanszírozását a következő öt évben, és becsléseik szerint 2022. végétől/2023. elejétől öt év alatt kb. 9%-kal növelheti az építőanyagok összesített szállítását. A Vulcan Materials vagy a Martin Marietta Materials-nak ez pozitív hír, kérdés mennyi árazódott be már mindebből a részvényárfolyamokba. Ahogy látható, a globális gazdaságot most egyrészt egyfajta hiánygazdaság jellemzi: munkaerőhiány, chiphiány, konténerhiány, másrészt a részben ebből fakadó inflációs nyomással is meg kell küzdenie a cégeknek. A felhasználók, fogyasztók felől a kereslet eleddig töretlen, például az Apple iPad gyártásának csökkentése rövid távon negatív hír, de középtávon pozitív, hiszen az látszik, hogy van kereslet (nem is kicsi) a termékei iránt. Ha nem most, majd egy év múlva veszi meg azt a fogyasztó. A nyersanyagárakat, béreket és egyéb költségelemeket érintő inflációs nyomás valószínűleg átgyűrűzik majd a fogyasztók felé is, de egy ebből fakadó magasabb hozamkörnyezet ugyanakkor a növekedési és most még magas osztalékot fizető cégeknek nem lesz szerencsés helyzet, de a beszámolókból érhető módon, inkább a negatívabb közeljövő, de mindenképpen pozitív hosszabb távú jövőkép csengett ki.

Szép új világ

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Lassan véget ér a vállalati gyorsjelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis… Tovább olvasom »Szép új világ

Fellélegezhet-e az építőipar?

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az idei évben az építőipart alapvetően az építőanyagok áremelkedése határozta meg. Emellett tele voltak a hírek az újonnan meghozott kormányzati intézkedésekkel is. Idén szeptembertől már néhány termék esetében látható árcsökkenés, de vajon készülhetünk az árak tartós csökkenésére? Mi várható jövőre?… Tovább olvasom »Fellélegezhet-e az építőipar?
2021 október 21.-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a kórházba szállítás után elhunyt. Hirtelen számos film- és fegyverszakértő nőtt ki a földből, én azonban nem élek ezzel a „lehetőséggel”, hanem inkább az eset egy másik aspektusára szeretnék rávilágítani, nem kívánok Megmondó Kapitány lenni, aki a South Park című rajzfilmsorozatban az utólagos okoskodás nagymestere. Az eset után a színész talán érthetően nem szólalt meg egyből, azonban október utolsó hétvégéjén közleménnyel jelentkezett. Bár az esetről a rendőrségi nyomozás miatt nem igazán nyilatkozhatott, azt elmondta, hogy egy ilyen esemény valószínűsége egy az egymilliárdhoz. Valószínűleg nem vizsgálta meg az esetet kockázatkezelőkkel, hanem abból indult ki a színész, hogy nézzük meg hány golyót lőttek ki filmekben, vagy hány golyót lőttek ki az elmúlt években úgy általában Amerikában és ehhez mérjük a valószínűséget. Érdekes (filozófiai) kérdés, hogy vajon az a lényeg, hogy az összesen kilőtt golyók közül hány sebesített meg valakit, vagy az, hogy hány forgatásnak vetett véget egy ilyen szörnyű eset. Ha az utóbbi, akkor a fenti valószínűségnek (1:1 000 000 000) nem sok értelme van, hiszen tudjuk, ilyen eset gyakrabban is előfordul. Talán a legemlékezetesebb az A holló című film, ahol Brandon Lee halt meg hasonló körülmények között. Persze az az eset az összeesküvés-elméletek gyártóinak is gazdag táptalaja volt, hiszen Brandon Lee apja, Bruce Lee halála köré is mindenféle vad történeteket fűztek azok, akiknek így egyszerűbb volt átlátni a világot: a kínai maffia ölette meg, a szeretője ölette meg stb. Miközben Bruce Lee nagy valószínűséggel egy gyógyszerallergia miatt hunyt el, fia esetében pedig a csőben maradt egy vaktöltény, amit egy következő lövés kirepített, eltalálva a színészt. Vagyis, az eset valószínűsége olyan, mint a piacokon az a felkiáltás, hogy annak az esélye, hogy egy index essen tegyük fel 10%-ot, nem fordulhat elő a világtörténelemben. Csakhogy majdnem évtizedenként találkozunk ilyen eseménnyel. Ha az a lényeg, hogy vajon hány forgatás zárul ilyen tragédiával, akkor az egy az egymilliárdhoz azonnal megdől. Ha viszont az, hogy az összesen, bármilyen körülmények között kilőtt golyó eltalál-e valakit, nos akkor a minta nyilván nagyobb, viszont aki igazán érti a fekete hattyú elméletét, azonnal rájön, hogy ez sem számít. A 2007-es azonos című könyv kiadása óta a fekete hattyú elméletét már szinte mindenki átvette, de kevesen értik. Igaz a pénzügyi piacokon 2007 óta terjedt el, filozófiai értelemeben már jóval régebb óta viták tárgya. Egy fekete hattyú esetében teljesen mindegy az előfordulás valószínűsége. Lényegtelen, hogy igazam van-e, avagy sem, ami számít, az a következmény! A repülőgépek felszállása előtt az utasokat átvizsgálják, hogy nincs e köztük terrorista. Szinte sosincs, de senkit sem érdekel az, hogy eltaláljuk-e annak a valószínűségét, hogy a következő gépre felszáll-e egy, avagy sem. A lényeg a következmény. A következmény tekintetében az utasok átvizsgálásának „ára” csekély. Amikor valaki azzal okoskodik, hogy nem érdemes biztosítást kötni, mert szinte nulla annak az esélye, hogy baleset ér, vagy például vízkár éri a házunkat, tudjuk, hogy az adott személynek kevés köze van a való életben használt valószínűségekhez. Egy biztosítás díja csekély, ahhoz képest, ha például egy házat újra kell építeni (főleg 2021-ben). A konklúzió: nem kell kitalálni a ritka, de nagy hatású eseményeket, nem kell azok valós valószínűségét megjósolni, kikalkulálni. Lényegtelen. Ami számít, az a következmény.

1: 1 000 000 000

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2021 október 21-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a… Tovább olvasom »1: 1 000 000 000

Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
2021. június 30. a törlesztési moratórium II. lejárata. Legalább is néhány nappal ezelőttig azt hittük. A dátum, amelyet szinte minden hitellel rendelkező vállalat, háztartás és hitelt nyújtó pénzintézet ilyen-olyan okból kifolyólag – mint a messiást – várt, és amelyet a… Tovább olvasom »Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Minden év decemberében elindul az általános diskurzus a közgazdászok között, hogy vajon mi várható a következő évben, milyen gazdasági kockázatokra érdemes készülni. Várakozásunk szerint a 2020-as év gazdasági szempontból egyszerre lesz unalmas és izgalmas is egyben. Egyrészt nem látunk új… Tovább olvasom »2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

Önbeteljesítő lassulás felé halad a globális gazdaság

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A kereskedelmi feszültségek és a globális növekedés lassulása miatt egyre inkább egy közelgő válság rémképe került az általános gazdasági diskurzus középpontjába. Felmerül a kérdés, hogy a gazdasági kilátások általánosan megfigyelhető romlása önmagában képes-e egy önbeteljesítő, akár a 2008-hoz hasonló válságba… Tovább olvasom »Önbeteljesítő lassulás felé halad a globális gazdaság