kockázat

Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
2021. június 30. a törlesztési moratórium II. lejárata. Legalább is néhány nappal ezelőttig azt hittük. A dátum, amelyet szinte minden hitellel rendelkező vállalat, háztartás és hitelt nyújtó pénzintézet ilyen-olyan okból kifolyólag – mint a messiást – várt, és amelyet a… Tovább olvasom »Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Minden év decemberében elindul az általános diskurzus a közgazdászok között, hogy vajon mi várható a következő évben, milyen gazdasági kockázatokra érdemes készülni. Várakozásunk szerint a 2020-as év gazdasági szempontból egyszerre lesz unalmas és izgalmas is egyben. Egyrészt nem látunk új… Tovább olvasom »2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

Önbeteljesítő lassulás felé halad a globális gazdaság

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A kereskedelmi feszültségek és a globális növekedés lassulása miatt egyre inkább egy közelgő válság rémképe került az általános gazdasági diskurzus középpontjába. Felmerül a kérdés, hogy a gazdasági kilátások általánosan megfigyelhető romlása önmagában képes-e egy önbeteljesítő, akár a 2008-hoz hasonló válságba… Tovább olvasom »Önbeteljesítő lassulás felé halad a globális gazdaság