stratégia

Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

  • MLBKT Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MLBKT, azaz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság hosszú hagyományokra visszatekintő évindító felmérését logisztikai, illetve beszerzési szakemberek és jórészt gyártó, termelő profilú vállalatnál, nagy szervezetben dolgozók töltötték ki. Az idei év mottójaként a következő fogalmazható meg: „Légy mindig… Tovább olvasom »Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

Az ősz a(z) (újra)tervezés időszaka – útmutató a túléléshez, sikerhez

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Mindig nehéz előrejelezni, hogy mi történik a gazdaságban, a vállalkozásokkal a következő években vagy akár egy hosszabb, stratégiai időtávban. Ráadásul tavasszal, a koronavírus-járvány kitörése felülírt jó néhány üzleti modellt és üzleti tervet. Munkánk során mi is szembesültünk azzal, hogy amit… Tovább olvasom »Az ősz a(z) (újra)tervezés időszaka – útmutató a túléléshez, sikerhez

COVID-19: a vírus, ami trójai falóként épült be életünkbe és felülírt jó néhány üzleti modellt

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Budapesten és Pest megyében még életben vannak a kijárási korlátozások, míg május elején – hosszú kényszerpihenő után – megindult a vidéki élet: újra nyithatnak üzletek, éttermek. Sokan látszólag fellélegezhetnek, azonban az elmúlt hetek megpróbáltatásai sok esetben nyomot hagytak az embereken,… Tovább olvasom »COVID-19: a vírus, ami trójai falóként épült be életünkbe és felülírt jó néhány üzleti modellt
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

Ennek a bejegyzésnek az olvasását ne delegáld!

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ha sikerül mikro- vagy kisméretű vállalkozás vezetőjeként a növekedés útjára állítani cégünket, akkor előbb-utóbb találkozunk ezzel a tényezővel. Ha vállalatunk már közepes méretű, akkor már valószínűleg alkalmaztuk ezt a készséget vagy legalábbis kellett volna alkalmaznunk. A soft skillekről szóló sorozatom… Tovább olvasom »Ennek a bejegyzésnek az olvasását ne delegáld!

Az üzleti tervezés pszichológiája

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Hazai kutatások alapján a KKV-k fele-kétharmada rendelkezik csak a következő egy évre vonatkozó tervvel (üzleti terv, stratégiai terv vagy marketingterv). Az arány sokkal kedvezőtlenebb, ha a legalább öt éves időszakra vonatkozó terveket vizsgáljuk. A vállalkozások tizedének nincs semmilyen elképzelése ilyen… Tovább olvasom »Az üzleti tervezés pszichológiája

Lakáspiac: 2020 a vevők, az agglomeráció, a korrekció és a lakáspolitika éve?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az elmúlt egy hónapban főként a fenti címben meghatározott „bélyegzők” jellemezték az elemzők és szakértők várakozását az ingatlanpiac kilátásait illetően, esetenként egymásnak ellentmondó véleményekkel. Hogy melyik lesz a jellemző az előttünk álló évben? Vélhetően mindegyik. 2020 a vevők éve? A… Tovább olvasom »Lakáspiac: 2020 a vevők, az agglomeráció, a korrekció és a lakáspolitika éve?
Ha minden így marad, egészen jó évet fog zárni az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva, a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). A főbb részvényindexekről nem is szeretnék bővebben beszélni, hiszen az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment fog születni arról, hogy a világ melyik indexe hogyan teljesített, amiből aztán persze sok következtetést nem lehet levonni, de valahogy úgy alakult a világ, hogy muszáj év végén ezzel is számot vetni. Én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a piacok melyik szektora, vagy inkább alszektora tudott kiemelkedő évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek. De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”? Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%. Továbbá lehetőség van az ETF shortolására is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, igazából 2010 után robbantak be a köztudatba. Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel tudja végezni. A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem igazán változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Az aktívan alapkezelői stratégia ezzel szemben elemzi a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarja kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítja. Megpróbál védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ha minden így marad, egészen jó évet zár 2019-ben az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). Az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment születik, hogy… Tovább olvasom »Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel