villamosenergia

Az MKB 2017 decemberétől, az indulástól tagja a „BÉT piacfejlesztési programja kis és közepes tőkeértékű részvényekre keretében” projektjének. Feladatunk néhány kis- és közepes kapitalizációjú részvény követése, elemzése úgy, hogy az a befektetők számára érthető legyen. A programot az az érdeklődés szülte, hogy hazánkban míg a blue-chipeket (MOL, OTP, Richter, Telekom) több hazai és nemzetközi elemzőház is követi, addig a kispapírokkal viszonylag kevesen foglalkoznak. A program keretében az MKB követi az ALTEO részvényeit is. Az ALTEO ma már a hazai energetikai iparág egyik meghatározó vállalata, amely mind megújuló, mind hagyományos villamosenergia termeléssel is foglalkozik. De ezen túlmenően energetikai szolgáltatásokkal, kiskereskedelemmel, hulladékhasznosítással is foglalkozik. (Bővebben az BÉT oldalán tájékozódhat erről, elérhetőség itt: https://bet.hu/Kibocsatok/BET-elemzesek/elemzesek/alteo-elemzesek). 2017 decembere óta 37 alkalommal kommentáltuk az ALTEO-t érintő eseményeket, melyek tartalmaztak egy bevezető elemzést, négy modell frissítést, tíz negyedéves elemzést és több, mint húsz, a vállalattal kapcsolatos hír értelmezését. A napokban a társaság M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, Kovács Domonkossal készítettünk interjút. Nem a száraz pénzügyi helyzetre (azok megtalálhatók a fenti linken), hanem inkább a jelenlegi és esetleg távoli jövőbeli helyzetre, a zöld jövőre és az elemzési munkásságunk megítélésére voltunk kíváncsiak. Danube Capital R&A Zrt.: Kezdjük a jelen helyzetben talán a legfontosabbal. Hogyan hatott az ALTEO-ra, az ügyfeleire a koronavírus járvány? Milyen intézkedéseket hoztatok és mi a vezetőség várakozása a járvánnyal kapcsolatban? Kovács Domonkos: A járvány az elején mindenkit váratlanul ért, de ez nem azt jelenti, hogy felkészületlenek voltunk. Az erőművek biztonságos, megbízható működése mögött kidolgozott és részletes utasítás- és szabályrendszer van, így az ALTEO-nak inkább finomhangolnia kellett ezeket és nem nulláról megírnia őket. Természetesen az irodai dolgozók otthoni munkavégzésre álltak át, azonban az erőművek üzemeltetése esetén erre nincsen lehetőség, így ott a higiénés szabályok szigorítása, a személyes kontatkusok számának radikális csökkentése és az idősebb munkavállalók fokozottabb védelme volt fókuszban. A járvány tavaszi hullámában éreztünk egy nagyobb féket egyes partnereink részéről, a beruházási döntéseket inkább elhalasztották, a folyamatban lévő beruházásaink esetén megnehezült az eszközök beszerzése, importja, a helyszínen történő összeszerelése és a fizikai szemlét igénylő munkák minőségellenőrzése. Azonban ezt követően a helyzet jelentősen javult és azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ALTEO üzleti modellje válságálló volt a pandémiával szemben, aminek egyértelmű jele, hogy 2020-ban az első háromnegyedévben már meghaladtuk a tavalyi egész éves eredményünket mind EBITDA, mind adózott eredmény szinten. DC: 2019 novemberében (https://bet.hu/site/newkib/hu/2019.11./Strategiai_prezentacio_az_ALTEO_Csoport_2020-2024._kozotti_idoszakanak_vonatkozasaban__128326790) az ALTEO menedzsmentje egy stratégiát prezentált, ahol 2024-ig kb. 20 milliárd forintnyi beruházással, az EBITDA körülbelüli megduplázódásával és új szegmensek kiépülésével (például: hulladék újrahasznosítás) számolt. Hol tartatok most ennek megvalósításában, valamint körvonalazódott-e az új szegmensek képe? KD: A stratégiát nem csak meghirdettük, hanem időről-időre felül is vizsgáljuk. Általánosságban az mondható, hogy időarányosan jobban állunk, mint terveztük, de ez nem azt jelenti, hogy minden részére igaz a felülteljesítés. A tőkepiaci stratégiánk végrehajtásában jóval előrébb járunk, a BUX tagság tekintetében igen bizakodóak vagyunk, meglátásunk szerint közel járunk a tagság feltételeinek teljesítéséhez, az e-mobilitási üzletágunk is elindult tavaly ősszel. A hulladékgazdálkodási üzletágunk egyelőre egy organikus növekedési pályán halad. Kérdés, hogy sikerül-e a növekedést felgyorsítani egy akvizícióval, vagy inkább maradunk az organikus növekedési pályán, tekintve, hogy az ágazat szabályozásában jelentős horderejű változások várhatóak és, amíg a szabályozási feltételek nem véglegesülnek, inkább óvatosan haladunk. DC: Az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre többet olvasni, hallani a környezettudatosságról, zöld kötvényekről, ESG befektetésekről. Ebben, az iparági helyzeténél fogva az ALTEO is erősen érdekelt. Hogyan látjátok a különböző vállalatok, iparágak környezettudatos stratégiáinak megvalósulását hazánkban és az ALTEO milyen elvek mentén működik? KD: Az ALTEO stratégiájának fókuszában áll, hogy minél inkább környezeti értelemben fenntartható legyen, ezáltal az egész szervezetet működését átitatja a környezettudatosság, amelyre ráerősít, hogy egy erősen szabályozott és a klímaváltozás elleni küzdelemben igencsak érintett iparágról van szó. A kedvező hír, hogy egyre több hazai vállalat ismeri fel, hogy a környezettudatosság nem csak önmagában érték, hanem versenyhátrányt is jelenthet, ha lemaradnak e téren, mert például a multinacionális beszállítóknál már ez is egy mérlegelési szempont, nem csak az ár és a minőség. Emellett a befektetői társadalom és a szabályozó hatóságok is egyre inkább elköteleződnek ezen irányba, ennek köszönhetően erőteljes felfutást várunk a zöld kötvények, az ESG befektetések és egyéb szabályozói ösztönzők terén. Az ALTEO, tevékenységénél fogva, igen jó pozícióból indul ahhoz, hogy az ebből származó előnyöket kiaknázza a jövőben és ezen a téren jelentős erőfeszítéseket is teszünk, hogy ez ténylegesen így is legyen, az ESG szempontoknak történő megfelelés különösen nagy figyelmet élveznek a cégnél. DC: Az utóbbi hetekben több helyen is lehetett olvasni a háztartási méretű kiserőművek szabályozásáról, amely most kedvező, de ez könnyen változhat a jövőben. Ti vártok-e valamilyen jellegű változást a megújuló energia támogatásában, felhasználásban a közeljövőben? KD: Általános tendencia a világban, hogy a háztartási méretű erőművek egyre olcsóbban telepíthetőek, így kevésbé szorulnak rá olyan szabályozásra, amely előnyben részesíti őket a többi termelővel szemben, így itt nem várható pozitív fordulat e tekintetben, de ez csak lassítani fogja az elterjedésüket, akadályozni nem. DC: Egy kis sci-fi, de lehet, hogy már nem is az. Mit gondoltok a mesterséges intelligencia, microgrid, a blockchain rendszer villamosenergia kereskedelemben (akár egy lakóközösség közötti is) betöltött majdani szerepéről? Foglalkoztok-e ilyen lehetőségekkel? KD: A mesterséges intelligencia már ma is köztünk van, többek között az ALTEO saját szabályozó központja is alkalmazza a technológiát annak érdekében, hogy a megújulók termelésének előrejelzése minél pontosabb legyen. A blockchain és a microgrid egy kicsit még távolabb van, de nem azért, mert ne lehetne alkalmazni, hanem mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatásnyújtóknak is megfelelő ösztönzőrendszerrel és gazdaságossággal bíró üzleti modell még nem került kialakításra. Ebbe a képbe fognak bejönni tömegével az elektromos autók, amelyek akkumulátorai jelentős felhasználható szabályozási kapacitást fognak jelenteni, amely megint új lehetőségeket teremthet. Az ALTEO tipikus B2B szolgáltató, lakossági ügyfelekkel jelenleg nem foglalkozik, de nyitva tartjuk a szemünket és a fülünket, mert ezek a változások a következő 10 évben radikálisan megváltoztathatják az iparág működési környezetét. DC: Az ALTEO, MKB és a BÉT együttműködésének keretében 2017 decembere óta követjük a Társaságot és számolunk be minden jelentős eseményről, hírről. Így, több mint három évvel az indulás után visszagondolva, mit vártatok ettől az együttműködéstől 2017-ben, mit gondoltok most róla, és a legfontosabb, mennyire érzitek hatékonynak, segítőnek ezt a kezdeményezést? KD: Nagyon örültünk a BÉT kezdeményezésének, hogy egy olyan cégről készül független elemzés, amely kívül esik a befektetési szolgáltatók radarján a mérete miatt. Emellett mindig értékes egy külső személő szakértői véleményét olvasni a vállalatról és ezen tanulságokat fel tudjuk használni a működésünk javítására. Továbbá nagy segítséget jelent egy ilyen elemzési szolgáltatás azon kisbefektetők részére, akiket érdekel az ALTEO, viszont nincsen idejük napi szinten követni, elemezni a céggel kapcsolatos híreket. Az ALTEO stratégiai célja, hogy minél fontosabb szereplője legyen a magyar tőkepiacnak, bővüljön a részvényeinek piaci forgalma. Ezt illetően örömmel állapítottuk meg, hogy a várakozásaink jelentősen túlteljesültek, mert az ALTEO részvények iránti érdeklődés és a részvények piaci likviditása úgy látjuk, hogy jelentősen nőtt a program indulása óta, és reméljük, hogy ez még sokáig így is marad a BÉT és a MKB közreműködésével.

ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az MKB Bank Nyrt. 2017 decemberétől, az indulástól tagja a BÉT kis és közepes kapitalizációjú részvényekre vonatkozó piacfejlesztési programjának. A program tagjai kis- és közepes kapitalizációjú részvényeket követnek, elemeznek, illetve árjegyzési szolgáltatást nyújtanak, amely hozzájárul a befektetők szélesebb körű tájékoztatásához.… Tovább olvasom »ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

Az alacsony gázár miatt nagyot mentek a hazai gázerőművek 2019 második felében

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jelentősen nőtt a hazai gáztüzelésű erőművek termelése 2019 első tizenegy hónapjában. A legalább 50MW beépített teljesítőképességgel rendelkező hazai nagyerőművek gázfelhasználása 23,6%-kal, a földgáz részesedése az összes villamosenergia termelési célú energiahordozó felhasználáson belül pedig 3,1%-kal emelkedett ugyanebben az időszakban. A gázerőművek… Tovább olvasom »Az alacsony gázár miatt nagyot mentek a hazai gázerőművek 2019 második felében

Minden idők egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött az európai napelem piac

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
2018-hoz képest több, mint a duplájára nőtt az újonnan beépített napelem-kapacitások volumene Európában. A legtöbb szolár kapacitást Spanyolországban állították üzembe, ezt követte Németország és Hollandia. A közép-kelet-európai országok közül Lengyelország végzett az élen, ugyanis csaknem megnégyszerezte 2019-ben az új telepítések… Tovább olvasom »Minden idők egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött az európai napelem piac

Hamarosan mindenkinek CO2-kvótát kell vásárolnia, aki gázzal fűt és autóval közlekedik

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az előző blogbejegyzésemben írtam arról, hogy az európai CO2-kvóta kereskedelmi rendszere hogyan képes átrendezni egész iparágakat. Egy németországi kezdeményezésnek köszönhetően meglehet, hogy hamarosan az autótulajdonosok és a gáz, az olaj és a szénalapú fűtési rendszerrel rendelkező épülettulajdonosok is a saját… Tovább olvasom »Hamarosan mindenkinek CO2-kvótát kell vásárolnia, aki gázzal fűt és autóval közlekedik

Iparágakat forgat fel a CO2-kvóta árának emelkedése

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből az olvasható ki, hogy a korábbi években az EU CO2-kvótakereskedelmi rendszerén végrehajtott változtatások sikeresek voltak és a rendszer elkezdte betölteni azt a szerepet, ami miatt 2005-ben létrehozták. Egy 2019. júliusi publikációmban (Az ötszörösére emelkedő szén-dioxid… Tovább olvasom »Iparágakat forgat fel a CO2-kvóta árának emelkedése

Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Gyorsuló ütemben terjed a megújuló energia hasznosítása szerte a világon és ezzel párhuzamosan Magyarországon is növekszik a környezettudatosság mértéke. Ezen a téren lassan kezdünk felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, azonban továbbra sem tartozunk az éllovasok közé. Felmerül a kérdés, hogy mi… Tovább olvasom »Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?

Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A mai blogbejegyzésemben a megújuló energiaforrások háztartási léptékű hasznosításáról, azon belül is a háztartási méretű napelem-beruházások megtérüléséről és jövedelemtermelő-képességéről mutatok be egy esettanulmányt. Az augusztus 15-i blogbejegyzésemben (Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?) írtam arról, hogy a szabályozó hatóság… Tovább olvasom »Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

Mibe fektessem a pénzem? Állampapír vs. épület korszerűsítés.

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az emberek nagy része az energiaköltséget adottságnak tekinti. Kifizeti a villany- és gázszámlát és legfeljebb bosszankodik azon, ha túlságosan magasnak érzi a díjakat. Esetleg a szabályozó hatóságtól várja, hogy a rezsiköltségeket alacsonyan tartsa, vagy csökkentse. Azonban ahogy az augusztus 15-i… Tovább olvasom »Mibe fektessem a pénzem? Állampapír vs. épület korszerűsítés.

Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az előző blogbejegyzésemben az üzemanyagárakról, illetve az árakat mozgató tényezőkről írtam. Szó volt róla és valószínűleg az olvasók többsége a saját bőrén is nap mint nap megtapasztalja, hogy milyen gyorsan és hektikusan tud az üzemanyag ára változni. De mi a… Tovább olvasom »Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?