energiahordozó

Van az a régi anekdota az ingyen ebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy száz dollárost, majd szól a másiknak, látod, egy százas. Erre ő: biztos nem az, ha az lenne valaki már felvette volna. És mi lenne, ha nem egy száz dollárost látnánk meg az utcán heverve, hanem mondjuk egy hordó olaj ára -40 dollár lenne? Már valaki biztos megvette volna az összeset! Jó ez a szó ide egyáltalán, negatív árat megveszek? Hát hétfőn ez történt. A májusi lejáratú WTI olaj ára -37 dolláron számolódott el, azaz hordónként 37 dollárt kapott az, aki elvitte. Senkinek sem kellett. A negatív ár persze csak technikai, hiszen lejárat előtti utolsó nap volt, a forgalom sem volt benne számottevő, de egy olyan esemény volt, ami egy csapásra felülír mindent. Az olaj és bármilyen pénzügyi termék esetében több ezer, több tízezer napnyi adat alapján arra következtethettünk, hogy az árfolyam sohasem lehet negatív, viszont a hétfői esemény, azonnal felülírja a megelőző ezer, vagy több tízezer napunk megfigyelését. Ne keverjük a bizonyíték hiányát a hiány bizonyítékával. Azért, mert valamit nem hallottunk, nem láttunk még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A hétfői esemény tehát felülírt jó pár közgazdasági tételt, mondjuk ez annyira nem meglepő, de az is kérdés, hogy a hétfői, keddi árfolyammozgást hogyan számszerűsítjük? Hogyan számolunk például loghozamot? A hétfői nap eseményét a modellek sem fogják tudni kezelni. Kiugró értékként kezeljük és vegyük ki az adatok közül? Akkor pedig a fenti bizonyíték hiányának mondunk ellent. Azért, mert kitöröljük az elemzendő adatok közül, a probléma még nem szűnik meg. Ha a kereskedők, és itt inkább a spekulánsokat értjük, túl sok pozíciót vesznek fel, akkor egy olyan piacon, mint az olaj, általában a nyersanyagot felhasználók mentik ki őket a szorult helyzetből. A spekuláns nem akarja, hogy leszállítsák neki, ebben az esetben az olajat, hanem nyereséget akar elérni. Ekkor jönnek a felhasználók, például olajfinomítók; de más iparág is használ olajat; akiknek van tárolókapacitásuk, ráadásul kell is nekik nyersanyag. Gyorsan belépnek a piacra és ők megveszik azt, amitől a spekulánsok az utolsó napokban, órákban gyorsan meg akarnak szabadulni. De 2020 nem szokványos év. Bármennyire is harsogja a mainstream média, hogy minden rendben van, a több, mint 60%-ot eső olajár sem ezt tükrözi, a lassan 20%-os amerikai munkanélküliségi ráta sem erősít meg minket abban, hogy nincs itt semmi látnivaló. Lassul a gazdaság, és nem kell annyi olaj, ráadásul az utóbbi időszakban annyit hoztak a felszínre, hogy az összes tározó tele lett. A hétfői napon nem volt, akinek kellett volna az olaj felhasználásra, a spekulánsoknak viszont el kellett adnia. Azért valószínűleg senki sem akar úgy járni, mint az Overnight című filmben, amikor a határidős kereskedő házának bejáratához egyik reggel leborítottak jó pár tonna búzát, mert nem zárta a pozícióját előző nap. Az utóbbi napokban természetesen megjelent a lakosság is az olajban. Az amerikai piacon lévő olaj kitettségű ETF-ekben meredeken emelkedett az új kibocsátás, és ami ezzel a gond, hogy ezek az ETF-ek is a határidős piacon veszik fel a pozíciót. Az egyik ilyen likvid, jól kereskedhető és közkedvelt ETF az USO. Ennek az ETF-nek február közepén még 148 millió darab jegye volt kibocsátva, ma már ez 1,2 milliárd darab, azaz 7-szeres növekedés. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre több pénzt kell elköltenie az ETF-nek, hiszen növekszik benne a vagyon a beáramlásnak köszönhetően. Mi várható az elkövetkezendő időszakban? Ahogy írtuk fentebb, a hétfői esemény technikai volt. Az olaj ára nem negatív, az amerikai WTI 20, a Brent hordónkénti ára 25 dollár körül alakul az írás pillanatában. Most azonban elérkezhet az az időszak, amikor nem csak azt kell figyelembe venni, hogy merre megy a gazdaság, mit lép az OPEC, hanem a szállítás, tárolás költségeit, lehetőségeit is számba kell venni, amelyeknek, mint az látszott a hét elején, nagy hatása lehet a határidős jegyzésekre. És mellette felül kell írni jó pár modellt és néhány közgazdasági alaptételt is.

A fekete (arany)

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Van a régi anekdota az ingyenebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy százdollárost, majd szól a másiknak, hogy: “nézd, itt egy százas!”. Erre ő: “biztos nem az, ha az lenne, valaki már felvette volna.” És mi… Tovább olvasom »A fekete (arany)

A koronavírus okozta nyomás hatására összerúgták a port az olajnagyhatalmak

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
2016 első negyedéve óta nem volt olyan alacsonyan az olajár, mint idén március elején. A koronavírus terjedésének, valamint az olajnagyhatalmak játszmáinak hatására a január eleji 70 dollár körüli szintről március elejére 50 dollár körüli szintre esett, majd néhány nap leforgása… Tovább olvasom »A koronavírus okozta nyomás hatására összerúgták a port az olajnagyhatalmak

Vasból fakarika?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A jövőben játszódó filmek általában sötét képet festenek elénk a szennyezett levegőjű városokkal, amelyeknek már csak a légterében lehet élni és közlekedni. Eközben kialakult egy másik jövőkép is. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít. Elképzelhetővé váltak olyan jövőbeli… Tovább olvasom »Vasból fakarika?

Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei évek óta küzdenek azért, hogy kitermelés-csökkentéssel támaszt adjanak az olajáraknak. Számos alkalommal hallhattuk már, hogy a következő csökkentés lesz az, ami egyensúlyba hozza majd a piacot, azonban a valóság erre mindig rácáfolt. Nagyon… Tovább olvasom »Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát

Az alacsony gázár miatt nagyot mentek a hazai gázerőművek 2019 második felében

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jelentősen nőtt a hazai gáztüzelésű erőművek termelése 2019 első tizenegy hónapjában. A legalább 50MW beépített teljesítőképességgel rendelkező hazai nagyerőművek gázfelhasználása 23,6%-kal, a földgáz részesedése az összes villamosenergia termelési célú energiahordozó felhasználáson belül pedig 3,1%-kal emelkedett ugyanebben az időszakban. A gázerőművek… Tovább olvasom »Az alacsony gázár miatt nagyot mentek a hazai gázerőművek 2019 második felében

Minden idők egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött az európai napelem piac

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
2018-hoz képest több, mint a duplájára nőtt az újonnan beépített napelem-kapacitások volumene Európában. A legtöbb szolár kapacitást Spanyolországban állították üzembe, ezt követte Németország és Hollandia. A közép-kelet-európai országok közül Lengyelország végzett az élen, ugyanis csaknem megnégyszerezte 2019-ben az új telepítések… Tovább olvasom »Minden idők egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött az európai napelem piac

Hamarosan mindenkinek CO2-kvótát kell vásárolnia, aki gázzal fűt és autóval közlekedik

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az előző blogbejegyzésemben írtam arról, hogy az európai CO2-kvóta kereskedelmi rendszere hogyan képes átrendezni egész iparágakat. Egy németországi kezdeményezésnek köszönhetően meglehet, hogy hamarosan az autótulajdonosok és a gáz, az olaj és a szénalapú fűtési rendszerrel rendelkező épülettulajdonosok is a saját… Tovább olvasom »Hamarosan mindenkinek CO2-kvótát kell vásárolnia, aki gázzal fűt és autóval közlekedik

Iparágakat forgat fel a CO2-kvóta árának emelkedése

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből az olvasható ki, hogy a korábbi években az EU CO2-kvótakereskedelmi rendszerén végrehajtott változtatások sikeresek voltak és a rendszer elkezdte betölteni azt a szerepet, ami miatt 2005-ben létrehozták. Egy 2019. júliusi publikációmban (Az ötszörösére emelkedő szén-dioxid… Tovább olvasom »Iparágakat forgat fel a CO2-kvóta árának emelkedése

Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Gyorsuló ütemben terjed a megújuló energia hasznosítása szerte a világon és ezzel párhuzamosan Magyarországon is növekszik a környezettudatosság mértéke. Ezen a téren lassan kezdünk felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, azonban továbbra sem tartozunk az éllovasok közé. Felmerül a kérdés, hogy mi… Tovább olvasom »Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?