piackutatás

Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket valamilyen pozitív kimenetel felé irányítsuk. Olyan beavatkozások az emberi döntési folyamatokba, amely kiszámítható módon változtatják meg az emberek viselkedését anélkül, hogy megtiltanák a választási lehetőségeket vagy jelentősen megváltoztatnák a gazdasági ösztönzőket. Természetesen ez azt is feltételezi, hogy valaki, egy kutató például tudja, hogy mi a jó az embereknek. A nudge koncepciónak nagy lökést Richard Thaler és Cass Sunstein Nudge című, 2008-ban megjelent könyve adott. Azóta a világ számos helyén privát és államilag finanszírozott szervezetek is létrejöttek, melyek célja, hogy az embereket a megfelelő döntési kimenetel felé terelje. Ilyen szervezet létezik például az Egyesült Királyságban, az USA-ban, de az EKB-nak, az OECD-nek vagy éppen a Világbanknak is van ezzel foglalkozó részlege. A nudge koncepciójával szemben azonban (amellett, hogy nem hiszem, hogy vannak olyan tudósok, akik számok és képletek alapján pontosan tudják, hogy az emberek mit szeretnének) komoly aggályok is felmerülhetnek. A legtöbb ilyen pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérleteken alapul. A pszichológiai kísérleteknek viszont van egy komoly negatív tulajdonsága: nehezen reprodukálhatók. Az elmúlt években már kiderült, azok a pszichológiai kísérletek, amelyekre a viselkedési közgazdaságtan épül, nehezen prezentálják ugyan azt az eredményt, ha még egyszer elvégezzük őket. Ami miatt viszont megragadtak a köztudatban az az, hogy érdekesek. Már alapból az is óriási hiba, hogy korábban ezen kísérletek alanyai többnyire egyetemisták voltak, mivel a kutatók számára könnyen hozzáférhetők voltak a hallgatók. De ne gondoljuk, hogy a 18-24 éves fiatalok jól reprezentálják a valóságot. Az alábbi ábra egy 2020-as tanulmányból származik, ahol a kutatók összehasonlították a pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérletei milyen értéket értek el a tanulmányokban és mit váltottak be ebből a való világban. Olyan korábbi kísérleteket vettek alapul, mint az egészségesebb étel kiválasztása, a nyugdíjmegtakarítás befektetése, elmaradt számla befizetése és lehetne folytatni a sort. Az ábra magáért beszél. Nem kell tudni, hogy igazából mit jelent az „x” és az „y” tengely, a pontok kilógása mindent megmagyaráz. A felső ábrán a kutatók eredménye, az alsón az, ami a való életben megvalósult. Minél feljebb, vagy lejjebb van a pont az x tengelyhez viszonyítva az eredmény annál jelentősebb. Látható, néhány fizetési felszólításon kívül köszönőviszonyban sincs a kutatások eredménye és a való világ. A nehezen ellenőrizhető és nehezen megismételhető kutatások amúgy is sok buktatót tartalmazhatnak. Ha kellően sok idő áll rendelkezésünkre, akkor bárki bemutathatja, hogy tíz fejet dobni egymás után nem nagy kunszt. Pedig de, ennek esélye elenyésző, de ha 1024 kutató foglalkozik ezzel, vagy 1024-szer dobunk fel tízszer egy érmét, akkor a sok kísérlet meghozhatja a kívánt végeredményt. Mint olyan sok elméletben itt is vannak támogatók és ellenzők, de én azt gondolom a kép ennél árnyaltabb, nem kell teljesen elvetni, de megrögzötten hinni sem a nudge elméletében. Szkeptikusak pedig lehetünk, főleg annak fényében, hogy Sunstein, akinek nevéhez részben köthető a nudge „politika” a koronavírus járvány elején azt nyilatkozta, hogy nincs biztos tudomásunk a vírus veszélyességéről, de egy dolog biztos, hogy az emberek jobban félnek, mint kellene. Ez a két mondat ugyanis tökéletesen ellentmondásban áll egymással. Ismerjük azt a mondást, mindegy mi az állítás, az a lényeg, hogy ki mondja. Pedig nagyon nem mindegy, hogy mi maga az állítás!

Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok és döntés-elméletek egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket… Tovább olvasom »Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk, vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új, vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innovációhoz vezető egyik fontos út a kutatás és fejlesztés (angolul: research and development, R&D), amely a meglévő tudásbázis kreatív, célzott bővítése, egyfajta tudományos munka. Az így megszerzett, vagy bővített új ismeretanyagot ezután új termékek, szolgáltatások, folyamatok kidolgozására lehet felhasználni. A kutatómunka és így az innováció sok esetben költséges, hosszadalmas folyamat. A legtöbb esetben a megcélzott eredmény csak hosszas próbálkozás és hibák után, temérdek pénz elköltése után érhető el, de rossz esetben még így sem. Emellett pedig nem szabad megfeledkezni a szerendipitásról, azaz a véletlenszerű felfedezésről sem, amikor a kutatási témától független dolgot fedezünk fel. Ez utóbbira rengeteg példa van a történelemben például a penicillin. Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy egyik kísérletét tönkretette a penészgomba, így jött rá a penicillin antibakteriális hatására. Vagy ott a Viagra, amely elvileg a magas vérnyomást kezelte volna, aztán valami egészen másra nyújtott megoldást. Az innováció és így a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt feladat szinte minden fejlett, vagy fejlődő országban, melyben magánvállalatok és állam intézmények is szerepet vállalhatnak. Ezek a fejlesztési projektek sokszor megelőzik korukat és csak sokkal később válnak széles körben megvalósíthatóvá. Amikor pedig elterjednek, mindenki magától értetődőnek veszi létezésüket. Így született meg az internet is. Az internet őse ARPANET néven indult el 1969-ben, két nappal Mindenszentek előtt. A DARPA azaz az Amerikai Egyesült Államokbeli Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége adott megbízást a kifejlesztésére. Az internet és a világháló nem egy és ugyanaz. Az internet magában foglalja mindazt a technológiát, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással való kommunikációját, amit ma már olyan egyszerű dolognak érzékelünk, mint felkapcsolni egy lámpát. Az első honlap 1991-ben készült el a CERN nukleáris kutatóközpontjában. Az első webböngésző, a Mosaic 1993-ban az Illinois-i egyetemen látta meg a napvilágot, majd 1994-ben kezdett tömegtermékké válni a Netscape Navigatornak és a Microsoft Explorernek hála. A DARPA élenjár az innováció és a kutatás-fejlesztés, az újkori technológiák kifejlesztése tekintetében. 2004 óta több olyan kihívást is szervezett, ahol a résztvevők valami újdonságot mutathattak be. Nézzük miket támogatott a DARPA, mi lehet a következő internet? 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben az önvezető autózásé volt a főszerep. Olyan önvezető technológiára volt kíváncsi a DARPA, amely majd a honvédelemben alkalmazható. 2004-ben senkinek sem sikerült teljesíteni a célul kitűzött távot, amely 300 mérföld volt. 2005-ben már öt csapat abszolválta a távot (igaz az időközben 175 mérföldre csökkent), négy közülük a limitidő, 10 óra alatt. A 2007-es esemény pedig már nem sivatagban, vadregényes tájakon, hanem forgalomban hivatott kipróbálni az önvezetést. 2009-ben az internet 40 éves évfordulójára az internet és a közösségi hálók (kommunikáció, csapatépítés) hatékonyságát demonstrálták, ahol az USA területén elhelyezett 10 darab lufi pontos helyét kellett meghatározni hét órán belül. 2013-ban és 2015-ben a robotikáé volt a főszerep. A versenyt extrém nehézségűre tervezték. A robotoknak képeseknek kellett lennie segíteni az embereket különböző katasztrófák kezelésében. Így olyan robotokat kellett fejleszteni, amelyek tudnak járművet vezetni, kinyitni egy vízcsapot, ki tudnak nyitni egy ajtót, vagy éppen fel tudnak menni egy lépcsőn. A 2014-es és 2015-ös verseny célja olyan csapatok díjazása volt, akik a legjobb előrejelzést adják a chikungunya-láz terjedésére, melyet a szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus okoz. A verseny apropója az volt, hogy a fertőzés 2013 óta jelentősen terjedt az amerikai földrészen. 2016-ban a kibervédelem és annak mesterséges intelligenciával való kiegészítése volt a fókuszban. A résztvevőknek olyan mesterséges intelligenciát kellett fejleszteni, amely valós időben tudja a programhibákat, feltöréseket, adatbázisokba való behatolásokat azonosítani és kijavítani. A mai világban egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóhoz, sokuk wifin keresztül. A DARPA 2016. és 2019. közötti kihívásai arra a problémára keresték a választ, hogy ebben a túlterhelt rádiójeles közegben hogyan lehet megbízhatóbb kapcsolatot létrehozni, hogyan kommunikáljanak az eszközök egymással a sávszélesség okosabb megosztásáért. Ez utóbbi egyébként lassan egy átlagos háztartásban is kardinális problémává fog válni. 2017-től a DARPA kihívásai a föld alá költöztek. Ekkor már arra volt kíváncsi a szervezet, hogy ki tud olyan szoftvert készíteni, amely a föld alatti világot a lehető legjobban fel tudja térképezni. Ez a világ (barlangok, alagutak) sokszor még ismeretlen, rengeteg veszéllyel. Katonai használatuk azonban fontos lehet, így a lehető legpontosabban kell ismerni a környezetüket. 2019-től pedig a föld alól az űrbe tekintett a DARPA. A kihívás célja az volt, hogy csak rövid idővel előtte meghatározott helyről kellett valamilyen terméket az űrbe juttatnia a csapatoknak. Ez utóbbiról sem volt sok információjuk, az űrbe juttatandó dologról csak 30 nappal korábban kaptak leírást. Ahogy fent láthatjuk, az innováció mindenfelé utat tör, bár egy-egy kornak megvannak a maga kitüntetett céljai. Így volt, van ez az önvezetéssel, a mesterséges intelligenciával vagy az űr felfedezésével. A DARPA sok esetben lefektette az alapokat, utána már a cégeken, és rajtunk, emberiségen múlik, hogy ezekből mi valósul majd meg.

Az új internet

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába… Tovább olvasom »Az új internet

2021-ben jobb lesz, az idei év a lakásfelújítás éve lesz!

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az ügyfelek a járvány kitörése óta először várnak pozitív változást a jövedelmeikben. Januári online kutatásunk eredményei alapján az MKB Bank megkérdezett lakossági ügyfelei a 2020-as évet sokkal rosszabbnak értékelik az ország szempontjából, mint a saját maguk szempontjából. Nagy a várakozás… Tovább olvasom »2021-ben jobb lesz, az idei év a lakásfelújítás éve lesz!

Napindító konferenciahívás a lakásunk teraszáról vagy egy kávé az irodában a kollégákkal?

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus-járvány a korábban megszokott életünket fenekestül forgatta fel. Sok vállalkozás iparág-váltásra, míg számos munkavállaló saját maga átképezésre kényszerült az év első felében; de voltak, akik a megélhetésüket is elvesztették. A Danube Capital csapata ebben az időszakban otthoni munkavégzésre (home… Tovább olvasom »Napindító konferenciahívás a lakásunk teraszáról vagy egy kávé az irodában a kollégákkal?

Vajon hogyan hat a koronavírus-járvány a fizetéseinkre?

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az MKB Bank májusban online kutatás keretében vizsgálta, hogyan alakul a lakossági ügyfelek munkaerő-piaci helyzete, pénzügyi bevételei és kiadásai a koronavírus járvány hatására. A vizsgált minta eredményei tehát nem a magyarországi lakosságra, hanem a bank ügyfélkörére vonatkoztathatók. A koronavírus-járvány társadalmi… Tovább olvasom »Vajon hogyan hat a koronavírus-járvány a fizetéseinkre?

Megmértük a koronavírus-járvány hatásait a lakossági ügyfelek körében

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az MKB Bank online kutatás keretében vizsgálta, hogyan alakította át a lakossági ügyfelek mindennapjait a koronavírus-járvány. A vizsgált minta eredményei tehát nem a magyarországi lakosságra, hanem az MKB Bank ügyfélkörére vonatkoztathatók. A mindennapokat jelentősen megváltoztató járvány, ami azért jó dolgokat… Tovább olvasom »Megmértük a koronavírus-járvány hatásait a lakossági ügyfelek körében

Megmértük a koronavírus hatásait a hazai vállalati körben

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Megrendeléseiktől eleső vállalkozások, beszerzési nehézségek miatt akadozó termelés, munkaerő megtartásáért aggódó cégek, romló pénzügyi mérlegek. Ahol pillanatnyilag megugrottak a megrendelések, az sem biztos, hogy valós és tartós növekedés, hanem egy átmeneti felhalmozás jele. A Danube Capital és az MKB Bank… Tovább olvasom »Megmértük a koronavírus hatásait a hazai vállalati körben

Van megoldás a KKV-k előtt álló kihívásokra!

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A magyar KKV-k fele úgy lép át az új évtizedbe, hogy nincs üzleti terve. Az innováció ugyan beépült már a közbeszédbe, de vajon termőre tudjuk fordítani ezt? Generációváltás előtt álló vállalatok számos kihívással szembesülnek, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Egyebek… Tovább olvasom »Van megoldás a KKV-k előtt álló kihívásokra!

Stratégiai gondolkodás – avagy „Jóval azelőtt kezdj el kutat ásni, mielőtt szomjas lennél!”

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A stratégia az egyik legrégebbi fogalmaink közé tartozik, mely katonai gyökerekre vezethető vissza. Az ókori görögök és kínaiak már i.e. 300-400 körül is felismerték, hogy háborúik kimenetelét nem lehet a véletlenre bízni. Az fog győzedelmeskedni, aki világos céllal rendelkezik, melynek… Tovább olvasom »Stratégiai gondolkodás – avagy „Jóval azelőtt kezdj el kutat ásni, mielőtt szomjas lennél!”

Miért fontos a piackutatás?

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 2 perc   
Tényleg elég jók azok a termékek, amelyeket piacra dobok? Hogyan tudnám növelni a termékeim, szolgáltatásaim eladási volumenét? Tényleg meg fogják venni az újonnan bevezetendő termékemet? – megannyi kérdés, kétség; melyek egy cégvezető, termékmenedzser vagy akár egy szolgáltatásfejlesztő fejében megfordulnak. A… Tovább olvasom »Miért fontos a piackutatás?