portfolio.hu

2022: a franciák a húrok közé csapnak?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző blogbejegyzésemben a 2022-es év várható gazdasági tendenciáit foglaltam össze. A következőkben 2022 nagyobb eseményeit veszem számba. Az elmúlt évek mindegyikében egy-egy ország a figyelem középpontjába került: 2020-ban az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok, majd 2021-ben a parlamenti választások előtt… Tovább olvasom »2022: a franciák a húrok közé csapnak?

2022: jön a 22-es csapdája?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
Véget ért egy újabb naptári év; immár a második, amelyben a koronavírus mindennapjaink része lett. Az elmúlt évek bizonytalanságai közepette számos találgatás született arra vonatkozóan, hogy vajon milyen lesz a járvány lefutása. Miként hat ez a gazdaságra? Milyen alakzata lesz… Tovább olvasom »2022: jön a 22-es csapdája?

Energiaárrobbanás: okok és következmények

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az elmúlt hónapokban jelentősen nőttek a globális energiaárak, az elmúlt hetekben ráadásul robbanásszerűen ugrottak. Október elején soha nem látott magasságba emelkedett a gáz ára Európában (ld. alábbi ábra). Így például története során először átlépte a megawattonkénti 100 eurót a holland… Tovább olvasom »Energiaárrobbanás: okok és következmények

Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A Danube Capital októberben is elkészítette Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjét, amelyben nem csupán a gazdaság várható trendjeit mutatja be, hanem iránymutatást is nyújt a hazai kkv-k számára abban a tekintetben, milyen módon érintik őket az elkövetkező időszak folyamatai. Miért fontos a… Tovább olvasom »Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MNB reagált a megnövekedett inflációra, június 22-én az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított, az alapkamat júniusban 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett, (amivel megegyező szintre került az egyhetes betét kamata, az elmúlt évek… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját; amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra.… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Június 22-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előzetes kommunikációja alapján a Monetáris Tanács várhatóan 15 bázisponttal, 0,75%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében. Az MNB előzetes jelzése… Tovább olvasom »Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet

Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az ismert tény, hogy a hazai és a német gazdaság, illetve politika viszonyát szoros együttműködés jellemezte az elmúlt évtizedben; még ha egyes témák mentén ellentétes álláspontok is körvonalazódtak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekre nem minden esetben figyelünk fel. Ilyen például… Tovább olvasom »Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A helyszín egy németországi kávézó, ahol egy férfi belekortyol a kávéjába, majd szól a pincérének: „Elnézést uram, ez a kávé hideg”, mire a pincér így válaszol: „Köszönöm, hogy szólt. Hozzáírom a számlához. A jeges kávé egy euróval több”. Az előbbi… Tovább olvasom »Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzés folytatásaként, jelen cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy miként alakul át a gazdaság bizalmi légköre a koronavírus-járvány hatására. Annak ellenére, hogy a közgazdászok között elfogadott a tétel: „a bizalmat erősíteni kell a válságból való… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   
A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad… Tovább olvasom »Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
Automatizáció hatása munkaerőpiacra 2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a… Tovább olvasom »Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!
Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!

A generációváltás valójában családi értékmegőrzés

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Danube Capital vezérigazgatója, Veisz Ákos a generációváltás témájában tartott előadást a Tudatos felkészülés a generációváltásra című Hiventures-Portfolio KKV Tőkefinanszírozás konferenciáján; a kapcsolódó portfolio.hu beszámoló itt érhető el. Évek óta meghatározza a közbeszédet a generációváltás kérdésköre. Sokszor az az érzésünk,… Tovább olvasom »A generációváltás valójában családi értékmegőrzés