növekedés

Sakkot ad az infláció a magyar gazdaságnak? – A Danube Capital friss makrogazdasági előrejelzései

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
2021 harmadik negyedévében számos növekedési kockázat merült fel, amely a negyedik negyedévben is éreztette hatását a járványhelyzetből és a nyitásból eredően mind globálisan, mind idehaza. Összességében jelenleg a világban kínálati oldali problémák érvényesülnek, miközben a kereslet a nyitást követően gyorsan… Tovább olvasom »Sakkot ad az infláció a magyar gazdaságnak? – A Danube Capital friss makrogazdasági előrejelzései

A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A koronavírus-járvány harmadik, év eleji hulláma a második negyedévben véget ért és elkezdődött a gazdasági nyitás, illetve a gazdaság helyreállása a korlátozások feloldását követően. A második negyedévben kiemelkedő mértékű gazdasági növekedést regisztráltak idehaza, így a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány… Tovább olvasom »A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

Egy lábbal a gázon, egy lábbal a féken – mi vár a magyar gazdaságra?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2021 áprilisában megjelent előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány harmadik hulláma a szigorításoknak, illetve az átoltottság folyamatos növekedésének köszönhetően lecsengett. Az országok többsége fokozatosan, több ütemben lazított a járványügyi szabályokon, a társadalmi-szociális élet többé-kevésbé visszatért a vírust megelőző időszak előtti állapotokhoz.… Tovább olvasom »Egy lábbal a gázon, egy lábbal a féken – mi vár a magyar gazdaságra?

Lendületben a magyar gazdaság

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az utolsó, 2020 decemberében publikált előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány második hullámát követően – a járványügyi szigorítások ellenére – megjelent a harmadik hullám globálisan, Európában, illetve Magyarországon is. A harmadik hullám során a különböző vírusvariánsok megjelenése és a vakcinafejlesztés, az átoltottság… Tovább olvasom »Lendületben a magyar gazdaság

Jó formában a magyar gazdaság immunrendszere – megjelent a Danube Capital decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020. októberi előrejelzésünk publikálása óta fokozatosan szigorodtak a járványügyi intézkedések Magyarországon és a szomszédos országokban is, ahogyan az akkori előrejelzésünkben vártuk. A második hullámban a döntéshozók a védekezés során kiemelt figyelmet fordítanak a gazdasági működés fenntartására. A védekezés fő… Tovább olvasom »Jó formában a magyar gazdaság immunrendszere – megjelent a Danube Capital decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

Már látszik a fény az alagút végén – megjelent a Danube Capital októberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A 2020. júliusi Negyedéves Kitekintőnk és makrogazdasági előrejelzéseink publikálása óta megjelent a koronavírus-járvány második hulláma Magyarországon és a szomszédos országokban is. Az első hullámmal ellentétben – amikor gazdasági leállásra is sor került – a második szakaszban a járvány elleni védekezés fő… Tovább olvasom »Már látszik a fény az alagút végén – megjelent a Danube Capital októberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

Brutális lehetett a GDP-visszaesés a második negyedévben Magyarországon

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2020 első negyedévében még csak mérsékelten éreztette hatását a koronavírus-járvány Magyarországon, illetve nemzetközi szinten; mivel az az idei év első két hónapját még nem érintette, csak márciusban jelent meg először gazdasági szinten. Az első negyedévben az Európai Unión belül ismét… Tovább olvasom »Brutális lehetett a GDP-visszaesés a második negyedévben Magyarországon

Padlógáz vagy satufék a magyar gazdaságban? – megjelent a Danube Capital júliusi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020. áprilisi Negyedéves Kitekintőnk és makrogazdasági előrejelzéseink publikálása óta eltelt időben világosabb kép rajzolódott ki a járvány hatásairól. A globális gazdaság nyitása május-június folyamán megtörtént, de nem egyszerre valósult meg az összes szektor és régió esetében. Továbbra is maradtak… Tovább olvasom »Padlógáz vagy satufék a magyar gazdaságban? – megjelent a Danube Capital júliusi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

1 éves a Danube Capital!

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
8784 óra, azaz pontosan 366 nap telt el a Danube Capital indulása óta. Az induláskor számos nehézséggel kellett megküzdenünk a cégbírósági bejegyzéstől kezdve a hivatali bejelentéseken át az IT-rendszerünk telepítéséig. De egyértelmű, hogy megérte. Hiszen hogyan adhatnánk ügyfeleinknek, a KKV-knak… Tovább olvasom »1 éves a Danube Capital!

A sikerhez paradigmaváltásra van szükség a vezetői tudatosságban

  • Dr. Balog Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A tartalom részben azonos a Dr. Balog Ádám, MKB Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgató Figyelő TOP200 gálán (2019. november 14.) elhangzott nyitóbeszédének tartalmával. A Figyelő TOP 200 konferencia ez évi témaválasztása: a „Növekedés és innováció az export tükrében” jó téma, minden erről… Tovább olvasom »A sikerhez paradigmaváltásra van szükség a vezetői tudatosságban

Érdemes-e termelékenységet javítani a jelenlegi borús globális környezetben?

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
November 14-én publikálja a KSH a harmadik negyedévre vonatkozó hazai GDP számokat. Várakozásunk szerint a harmadik negyedévben 4,8%-kal növekedett a magyar gazdaság 2018 harmadik negyedévéhez képest. Az idei évben még összességében 4,6%-os átlagos gazdasági növekedés várható idehaza. Ugyanakkor 2020-ban már… Tovább olvasom »Érdemes-e termelékenységet javítani a jelenlegi borús globális környezetben?

Valóban itt a vége az építőipar szárnyalásának?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az elmúlt években az építőipar rég nem látott bővülésen ment keresztül. Gyakran lehetett hallani a kibocsátás 20-30% feletti növekedéséről, az ingatlanárak szárnyalásáról és mindemellett az építési projektek csúszásáról, illetve munkaerő-hiányról. Azt mindenki érezte, hogy ilyen ütemben nem képes az ágazat… Tovább olvasom »Valóban itt a vége az építőipar szárnyalásának?
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija