olaj

Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Májusban 5% felett ragadt a hazai infláció: az áprilisi rátával megegyező mértékű, 5,1%-os inflációt regisztráltak idehaza (év/év alapon mérve). Ezzel az infláció mind áprilisban, mind májusban jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét. Az MNB is reagált a megnövekedett… Tovább olvasom »Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

5 százalék felett ragadhatott az infláció májusban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Áprilisban – a korábbi várakozásunkkal összhangban – jelentősen gyorsult az infláció itthon: a márciusi 3,7%-ról 5,1%-ra (év/év alapon), amelyben egyedi (pl. adóemelés) és technikai tényezők is szerepet játszottak (bázishatás). Ezzel az infláció jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét.… Tovább olvasom »5 százalék felett ragadhatott az infláció májusban

Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Márciusban jelentősen gyorsult az infláció, a februári 3,1%-ról 3,7%-ra, de ezzel együtt is még az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintje alatt maradt (év/év alapon). Ahogy több korábbi elemzésünkben is felhívtuk rá a figyelmet, egyedi és technikai tényezők hatására az infláció… Tovább olvasom »Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Április 9-én, pénteken közli a KSH a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat. Februárban az infláció 3,1%-ra gyorsult a januári 2,7%-ról (év/év alapon). Várakozásunk szerint márciusban tovább folytatódott az infláció menetelése, mégpedig jelentősen, 4,1%-ra gyorsulhatott a mutató (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Március 9-én, kedden ismerhetjük meg a februári hazai inflációs adatokat. Januárban még stagnálást mutatott a fő inflációs mutató idehaza, a 2020. november-decemberi 2,7%-on állt, azonban várakozásunk szerint februárban ismét 3% fölé, 3,2%-ra gyorsulhatott a mutatószám (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció
Van az a régi anekdota az ingyen ebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy száz dollárost, majd szól a másiknak, látod, egy százas. Erre ő: biztos nem az, ha az lenne valaki már felvette volna. És mi lenne, ha nem egy száz dollárost látnánk meg az utcán heverve, hanem mondjuk egy hordó olaj ára -40 dollár lenne? Már valaki biztos megvette volna az összeset! Jó ez a szó ide egyáltalán, negatív árat megveszek? Hát hétfőn ez történt. A májusi lejáratú WTI olaj ára -37 dolláron számolódott el, azaz hordónként 37 dollárt kapott az, aki elvitte. Senkinek sem kellett. A negatív ár persze csak technikai, hiszen lejárat előtti utolsó nap volt, a forgalom sem volt benne számottevő, de egy olyan esemény volt, ami egy csapásra felülír mindent. Az olaj és bármilyen pénzügyi termék esetében több ezer, több tízezer napnyi adat alapján arra következtethettünk, hogy az árfolyam sohasem lehet negatív, viszont a hétfői esemény, azonnal felülírja a megelőző ezer, vagy több tízezer napunk megfigyelését. Ne keverjük a bizonyíték hiányát a hiány bizonyítékával. Azért, mert valamit nem hallottunk, nem láttunk még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A hétfői esemény tehát felülírt jó pár közgazdasági tételt, mondjuk ez annyira nem meglepő, de az is kérdés, hogy a hétfői, keddi árfolyammozgást hogyan számszerűsítjük? Hogyan számolunk például loghozamot? A hétfői nap eseményét a modellek sem fogják tudni kezelni. Kiugró értékként kezeljük és vegyük ki az adatok közül? Akkor pedig a fenti bizonyíték hiányának mondunk ellent. Azért, mert kitöröljük az elemzendő adatok közül, a probléma még nem szűnik meg. Ha a kereskedők, és itt inkább a spekulánsokat értjük, túl sok pozíciót vesznek fel, akkor egy olyan piacon, mint az olaj, általában a nyersanyagot felhasználók mentik ki őket a szorult helyzetből. A spekuláns nem akarja, hogy leszállítsák neki, ebben az esetben az olajat, hanem nyereséget akar elérni. Ekkor jönnek a felhasználók, például olajfinomítók; de más iparág is használ olajat; akiknek van tárolókapacitásuk, ráadásul kell is nekik nyersanyag. Gyorsan belépnek a piacra és ők megveszik azt, amitől a spekulánsok az utolsó napokban, órákban gyorsan meg akarnak szabadulni. De 2020 nem szokványos év. Bármennyire is harsogja a mainstream média, hogy minden rendben van, a több, mint 60%-ot eső olajár sem ezt tükrözi, a lassan 20%-os amerikai munkanélküliségi ráta sem erősít meg minket abban, hogy nincs itt semmi látnivaló. Lassul a gazdaság, és nem kell annyi olaj, ráadásul az utóbbi időszakban annyit hoztak a felszínre, hogy az összes tározó tele lett. A hétfői napon nem volt, akinek kellett volna az olaj felhasználásra, a spekulánsoknak viszont el kellett adnia. Azért valószínűleg senki sem akar úgy járni, mint az Overnight című filmben, amikor a határidős kereskedő házának bejáratához egyik reggel leborítottak jó pár tonna búzát, mert nem zárta a pozícióját előző nap. Az utóbbi napokban természetesen megjelent a lakosság is az olajban. Az amerikai piacon lévő olaj kitettségű ETF-ekben meredeken emelkedett az új kibocsátás, és ami ezzel a gond, hogy ezek az ETF-ek is a határidős piacon veszik fel a pozíciót. Az egyik ilyen likvid, jól kereskedhető és közkedvelt ETF az USO. Ennek az ETF-nek február közepén még 148 millió darab jegye volt kibocsátva, ma már ez 1,2 milliárd darab, azaz 7-szeres növekedés. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre több pénzt kell elköltenie az ETF-nek, hiszen növekszik benne a vagyon a beáramlásnak köszönhetően. Mi várható az elkövetkezendő időszakban? Ahogy írtuk fentebb, a hétfői esemény technikai volt. Az olaj ára nem negatív, az amerikai WTI 20, a Brent hordónkénti ára 25 dollár körül alakul az írás pillanatában. Most azonban elérkezhet az az időszak, amikor nem csak azt kell figyelembe venni, hogy merre megy a gazdaság, mit lép az OPEC, hanem a szállítás, tárolás költségeit, lehetőségeit is számba kell venni, amelyeknek, mint az látszott a hét elején, nagy hatása lehet a határidős jegyzésekre. És mellette felül kell írni jó pár modellt és néhány közgazdasági alaptételt is.

A fekete (arany)

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Van a régi anekdota az ingyenebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy százdollárost, majd szól a másiknak, hogy: “nézd, itt egy százas!”. Erre ő: “biztos nem az, ha az lenne, valaki már felvette volna.” És mi… Tovább olvasom »A fekete (arany)

A koronavírus okozta nyomás hatására összerúgták a port az olajnagyhatalmak

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
2016 első negyedéve óta nem volt olyan alacsonyan az olajár, mint idén március elején. A koronavírus terjedésének, valamint az olajnagyhatalmak játszmáinak hatására a január eleji 70 dollár körüli szintről március elejére 50 dollár körüli szintre esett, majd néhány nap leforgása… Tovább olvasom »A koronavírus okozta nyomás hatására összerúgták a port az olajnagyhatalmak
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei évek óta küzdenek azért, hogy kitermelés-csökkentéssel támaszt adjanak az olajáraknak. Számos alkalommal hallhattuk már, hogy a következő csökkentés lesz az, ami egyensúlyba hozza majd a piacot, azonban a valóság erre mindig rácáfolt. Nagyon… Tovább olvasom »Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát

Egyre elkeseredettebben küzd az olajárakkal az OPEC, de mire is elég mindez?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Nagy várakozás előzte meg a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) december 5-6-i ülését; mivel a világ olajkitermelésének kb. 40%-a felett rendelkező szervezet már évek óta küzd azért, hogy támaszt adjon az olaj világpiaci árának, azonban átütő sikert az utóbbi időben nem… Tovább olvasom »Egyre elkeseredettebben küzd az olajárakkal az OPEC, de mire is elég mindez?

Miért változik akár hetente többször is az üzemanyagok ára?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Vajon hogyan lesz a fúrótornyok által kitermelt nyersolajból a benzinkutakon megvásárolható üzemanyag, akár dízel, akár benzin? Ha a nyersolaj literenkénti ára 118 forint körül mozog, akkor mégis hogyan kerülhet egy liter benzin 380 forintba a kutakon? Ezt a kérdéskört járom… Tovább olvasom »Miért változik akár hetente többször is az üzemanyagok ára?

Lesz-e újra 100 dollár feletti olajár?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Múlt héten hétfőn, csaknem 20%-os emelkedést láthattunk az olajpiacon, amit egyes szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen intézett dróntámadás idézett elő. Azóta sokan találgatják, hogy merre mennek tovább az olajárak, lesz-e újra 100 dollár feletti olajár, amit a 2010-2014 közötti időszakban egyszer már… Tovább olvasom »Lesz-e újra 100 dollár feletti olajár?

Mi mozgatja az üzemanyag árát?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az energiaárak a rezsiköltségeken keresztül jelentős hatással vannak az életünkre, ezért sokakat foglalkoztat, hogy miért és hogyan változnak az energiaárak; illetve, hogy ezek változása miatt mennyit fognak fizetni a benzinért, a villanyért vagy a gázért a jövőben. A lenti írásban… Tovább olvasom »Mi mozgatja az üzemanyag árát?