innováció

Fókuszban a klímavédelem – építkezzünk okosan!

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rengeteget hallunk arról, hogy törekedni kell a nulla szén-dioxid kibocsátású otthonok kialakítására, az épületek energetikai szempontból történő semlegessé tételére. De ezt hogyan tudjuk elérni? Elég annyi, hogy épületeink üzemeltetését környezetkímélő módon alakítjuk át? Ez is egy lépés, de ahhoz, hogy… Tovább olvasom »Fókuszban a klímavédelem – építkezzünk okosan!
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk, vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új, vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innovációhoz vezető egyik fontos út a kutatás és fejlesztés (angolul: research and development, R&D), amely a meglévő tudásbázis kreatív, célzott bővítése, egyfajta tudományos munka. Az így megszerzett, vagy bővített új ismeretanyagot ezután új termékek, szolgáltatások, folyamatok kidolgozására lehet felhasználni. A kutatómunka és így az innováció sok esetben költséges, hosszadalmas folyamat. A legtöbb esetben a megcélzott eredmény csak hosszas próbálkozás és hibák után, temérdek pénz elköltése után érhető el, de rossz esetben még így sem. Emellett pedig nem szabad megfeledkezni a szerendipitásról, azaz a véletlenszerű felfedezésről sem, amikor a kutatási témától független dolgot fedezünk fel. Ez utóbbira rengeteg példa van a történelemben például a penicillin. Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy egyik kísérletét tönkretette a penészgomba, így jött rá a penicillin antibakteriális hatására. Vagy ott a Viagra, amely elvileg a magas vérnyomást kezelte volna, aztán valami egészen másra nyújtott megoldást. Az innováció és így a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt feladat szinte minden fejlett, vagy fejlődő országban, melyben magánvállalatok és állam intézmények is szerepet vállalhatnak. Ezek a fejlesztési projektek sokszor megelőzik korukat és csak sokkal később válnak széles körben megvalósíthatóvá. Amikor pedig elterjednek, mindenki magától értetődőnek veszi létezésüket. Így született meg az internet is. Az internet őse ARPANET néven indult el 1969-ben, két nappal Mindenszentek előtt. A DARPA azaz az Amerikai Egyesült Államokbeli Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége adott megbízást a kifejlesztésére. Az internet és a világháló nem egy és ugyanaz. Az internet magában foglalja mindazt a technológiát, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással való kommunikációját, amit ma már olyan egyszerű dolognak érzékelünk, mint felkapcsolni egy lámpát. Az első honlap 1991-ben készült el a CERN nukleáris kutatóközpontjában. Az első webböngésző, a Mosaic 1993-ban az Illinois-i egyetemen látta meg a napvilágot, majd 1994-ben kezdett tömegtermékké válni a Netscape Navigatornak és a Microsoft Explorernek hála. A DARPA élenjár az innováció és a kutatás-fejlesztés, az újkori technológiák kifejlesztése tekintetében. 2004 óta több olyan kihívást is szervezett, ahol a résztvevők valami újdonságot mutathattak be. Nézzük miket támogatott a DARPA, mi lehet a következő internet? 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben az önvezető autózásé volt a főszerep. Olyan önvezető technológiára volt kíváncsi a DARPA, amely majd a honvédelemben alkalmazható. 2004-ben senkinek sem sikerült teljesíteni a célul kitűzött távot, amely 300 mérföld volt. 2005-ben már öt csapat abszolválta a távot (igaz az időközben 175 mérföldre csökkent), négy közülük a limitidő, 10 óra alatt. A 2007-es esemény pedig már nem sivatagban, vadregényes tájakon, hanem forgalomban hivatott kipróbálni az önvezetést. 2009-ben az internet 40 éves évfordulójára az internet és a közösségi hálók (kommunikáció, csapatépítés) hatékonyságát demonstrálták, ahol az USA területén elhelyezett 10 darab lufi pontos helyét kellett meghatározni hét órán belül. 2013-ban és 2015-ben a robotikáé volt a főszerep. A versenyt extrém nehézségűre tervezték. A robotoknak képeseknek kellett lennie segíteni az embereket különböző katasztrófák kezelésében. Így olyan robotokat kellett fejleszteni, amelyek tudnak járművet vezetni, kinyitni egy vízcsapot, ki tudnak nyitni egy ajtót, vagy éppen fel tudnak menni egy lépcsőn. A 2014-es és 2015-ös verseny célja olyan csapatok díjazása volt, akik a legjobb előrejelzést adják a chikungunya-láz terjedésére, melyet a szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus okoz. A verseny apropója az volt, hogy a fertőzés 2013 óta jelentősen terjedt az amerikai földrészen. 2016-ban a kibervédelem és annak mesterséges intelligenciával való kiegészítése volt a fókuszban. A résztvevőknek olyan mesterséges intelligenciát kellett fejleszteni, amely valós időben tudja a programhibákat, feltöréseket, adatbázisokba való behatolásokat azonosítani és kijavítani. A mai világban egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóhoz, sokuk wifin keresztül. A DARPA 2016. és 2019. közötti kihívásai arra a problémára keresték a választ, hogy ebben a túlterhelt rádiójeles közegben hogyan lehet megbízhatóbb kapcsolatot létrehozni, hogyan kommunikáljanak az eszközök egymással a sávszélesség okosabb megosztásáért. Ez utóbbi egyébként lassan egy átlagos háztartásban is kardinális problémává fog válni. 2017-től a DARPA kihívásai a föld alá költöztek. Ekkor már arra volt kíváncsi a szervezet, hogy ki tud olyan szoftvert készíteni, amely a föld alatti világot a lehető legjobban fel tudja térképezni. Ez a világ (barlangok, alagutak) sokszor még ismeretlen, rengeteg veszéllyel. Katonai használatuk azonban fontos lehet, így a lehető legpontosabban kell ismerni a környezetüket. 2019-től pedig a föld alól az űrbe tekintett a DARPA. A kihívás célja az volt, hogy csak rövid idővel előtte meghatározott helyről kellett valamilyen terméket az űrbe juttatnia a csapatoknak. Ez utóbbiról sem volt sok információjuk, az űrbe juttatandó dologról csak 30 nappal korábban kaptak leírást. Ahogy fent láthatjuk, az innováció mindenfelé utat tör, bár egy-egy kornak megvannak a maga kitüntetett céljai. Így volt, van ez az önvezetéssel, a mesterséges intelligenciával vagy az űr felfedezésével. A DARPA sok esetben lefektette az alapokat, utána már a cégeken, és rajtunk, emberiségen múlik, hogy ezekből mi valósul majd meg.

Az új internet

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába… Tovább olvasom »Az új internet

Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
Automatizáció hatása munkaerőpiacra 2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a… Tovább olvasom »Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

Reziliencia: stabilnak maradni a káoszban

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
2010-ben kitört az izlandi Eyjafjallajökull vulkán és ezzel jelentősen megzavarta Európa légi közlekedését. A természeti katasztrófa csak néhány napos krízist okozott, amely csak néhány gazdasági szegmensre hatott (főleg a légi közlekedés, turizmus). A helyzet gyorsan rendeződött az Izlandon kívüliek számára.… Tovább olvasom »Reziliencia: stabilnak maradni a káoszban

Ebbe mindenki bele fog zöldülni, avagy elérkezett a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek kora

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Küszöbön a tavasz, azonban nem csak a természet, hanem pénzügyeink is zöldülnek és a zöld gondolkodás egyre nagyobb teret hódít világszerte. A Magyar Nemzeti Bank is egyre inkább stratégiai  prioritásként kezeli a klímaváltozást, ennek megfelelően 2019 februárjában meghirdette Zöld Programját,… Tovább olvasom »Ebbe mindenki bele fog zöldülni, avagy elérkezett a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek kora

Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A jelen bejegyzés célja, hogy a szokásostól kissé eltérő szemszögből nézzük munkánkat vagy vállalkozásunkat. Ez a szempont a kapcsolódás és együttműködés perspektívája. Ugyanakkor mondhatjuk azt is, hogy nincs új a nap alatt. Arisztotelész közel két és félezer éve megírta már,… Tovább olvasom »Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana

Vasból fakarika?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A jövőben játszódó filmek általában sötét képet festenek elénk a szennyezett levegőjű városokkal, amelyeknek már csak a légterében lehet élni és közlekedni. Eközben kialakult egy másik jövőkép is. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít. Elképzelhetővé váltak olyan jövőbeli… Tovább olvasom »Vasból fakarika?

Milyen innovációknak kellett volna mára megvalósulnia?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020-as évekre számos sci-fi film és regény vetített elő hol optimistább, hol inkább sötétebb jövő képet. Isaac Asimov 1983 szilveszterén a számítástechnika és az automatizáció elterjedését jósolta harmincöt évvel későbbre. Arra számított, hogy napjainkra mind az ipart, mind a… Tovább olvasom »Milyen innovációknak kellett volna mára megvalósulnia?

Sebességet vált a kínai autóipar?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Kína napjainkban rendszeresen kerül terítékre a gazdasági és politikai cikkekben, elemzésekben. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy egyre jobban fenyegeti az USA hosszú évtizedek óta fennálló vezető gazdasági, nagyhatalmi szerepét. Ennek a folyamatnak már látványos jelei is vannak, hiszen a két… Tovább olvasom »Sebességet vált a kínai autóipar?

Merre tovább, közösségi közlekedés?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Korábbi publikációimban foglalkoztam a logisztikán belül az áruszállítással, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a közúti, illetve a vasúti szállítmányozásnak a közeljövőben. Azonban a logisztikához tartozik a személyszállítás is, jelen bejegyzésemben ennek hazai alakulását és a jövőben várható globális tendenciákat, innovációkat,… Tovább olvasom »Merre tovább, közösségi közlekedés?

Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A westernfilmek gyakori jelenete, hogy a főhős a falon végighúzott gyufával gyújtja meg a szivarját. Ennek a férfias mozdulatnak Irinyi János vetett végett az 1936-ban feltalált biztonsági gyufájával. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően… Tovább olvasom »Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?

2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Minden év decemberében elindul az általános diskurzus a közgazdászok között, hogy vajon mi várható a következő évben, milyen gazdasági kockázatokra érdemes készülni. Várakozásunk szerint a 2020-as év gazdasági szempontból egyszerre lesz unalmas és izgalmas is egyben. Egyrészt nem látunk új… Tovább olvasom »2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

Hogyan alakul hazánk raktározási kapacitása?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A logisztikai ágazat hazánk egyik meghatározó húzóágazata, az ágazat folyamatos bővülést mutat: éves szinten a 6. legnagyobb nemzetgazdasági ágként 6,1%-kal járult hozzá a nemzetgazdasági teljesítmény egészéhez 2018-ban. Az ágazatban folyamatos a bővülés, dinamikusan nő a beruházások volumene (a nemzetgazdasági beruházások… Tovább olvasom »Hogyan alakul hazánk raktározási kapacitása?

Az ötlet korunk legértékesebb nyersanyaga?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Napjainkban a startupok korát éljük, az ötletek ugyanakkor az egész gazdaságtörténet szempontjából fontosak. Akár azt is mondhatjuk, hogy az ötletek a gazdaság és a történelem mozgatórugói. Sokan az ötleteket a jelenlegi gazdaság legértékesebb nyersanyagaként tartják számon. Ennek ellenére számtalanszor tapasztalhatjuk,… Tovább olvasom »Az ötlet korunk legértékesebb nyersanyaga?

Vállalati döntéshozóként nem érdemes kivárni a technológiai forradalom kiteljesedéséig

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A gazdasági médiában szinte mindennap találkozhatunk egy-egy cikkel arról, hogy az innovatív megoldások hogyan alakítják át gyökerestül a globális gazdaságot és ezzel a mindennapjainkat. A korábbi bejegyzéseink során mi is részletesen írtunk az IoT és az 5G technológiákról. Egyből felmerülhet… Tovább olvasom »Vállalati döntéshozóként nem érdemes kivárni a technológiai forradalom kiteljesedéséig