vállalkozás

Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A Danube Capital októberben is elkészítette Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjét, amelyben nem csupán a gazdaság várható trendjeit mutatja be, hanem iránymutatást is nyújt a hazai kkv-k számára abban a tekintetben, milyen módon érintik őket az elkövetkező időszak folyamatai. Miért fontos a… Tovább olvasom »Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?
Május 17.-én tette közzé 2021 első negyedéves eredményét a hazai megújuló energiatermeléssel is foglalkozó ALTEO Nyrt. Várakozásainknak megfelelően kiemelkedő bevétel és EBITDA számokat közölt a cég. Az előbbi éves alapon 5%-kal, míg utóbbi 98%-kal tudott emelkedni. A növekedés hátterében több faktor is húzódik. 2020-ban a cég megvette a Pannon Szélerőmű Kft.-t, amely összesen 7 darab széltornyot működtet 15 MW-nyi kapacitással. Mellette a cég 1,2 milliárd forintból felújította a gibárti vízerőművet. Továbbá 2020-ban üzembe helyezett 6 darab gázmotort, melyből 5 Győrben, egy pedig Tiszaújvárosban működik, névleges kapacitásuk 18 MW. A beruházások eredményeképpen a társaság ma már körülbelül 70 MW-nyi megújuló kapacitással és ugyan ennyi hagyományos villamosenergia-termelési kapacitással, azaz összesen 140 MW-nyi kapacitással rendelkezik. A két portfólió (hagyományos és megújuló) párhuzamos fejlesztése fontos, hiszen a megújuló energiatermelés erősen időjárásfüggő, így ahhoz, hogy azok villamosenergia-termelése „kisimításra” kerüljön elengedhetetlen a hagyományos, általában gazüzemű erőmű alkalmazása is. Mindezeket pedig az ALTEO virtuális erőműve, azaz vezérlőterme köti össze, ahol ma már mesterséges intelligencia is képes lehet arra, hogy elvégezze a szabályozási műveleteket. A vállalati hagyományos energiatermelési szegmensének bevétele 4%-kal, de az alacsonyabb költségek (például alacsonyabb gázárak) miatt EBITDA-ja 179%-kal nőtt. A megújuló szegmens árbevétele és EBITDA mutatója is 49 és 51%-kal nőtt, köszönhetően a már fentebb említett szélerőmű vásárlásnak. Ezek mellett a társaság energetikai szolgáltatásokat (kivitelezés, üzemeltetés) is végez harmadik félnek. Itt csökkent az eredmény, mivel saját kivitelezésű munkák már nem voltak. Az energiakereskedelem a nagyobb kapacitás miatt növekedni tudott, az árbevétel 11%-kal, az EBITDA 176%-kal. Mindezek mellett a társaság elindította hulladékgazdálkodási és elektromos autótöltő hálózati üzletágát is, ezek azonban még kicsi szeletet jelentenek a teljes eredményből, ugyanakkor a jövőben a növekedés egyik motorjai lehetnek.

Kiemelkedő számok az ALTEO-tól – Elemzési kivonat

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Május 17-én tette közzé 2021 első negyedéves eredményét a hazai megújuló energiatermeléssel is foglalkozó ALTEO Nyrt. Várakozásainknak megfelelően kiemelkedő bevétel és EBITDA számokat közölt a cég. Az előbbi éves alapon 5%-kal, míg utóbbi 98%-kal tudott emelkedni. A növekedés hátterében több… Tovább olvasom »Kiemelkedő számok az ALTEO-tól – Elemzési kivonat
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán igyekeztünk górcső alá helyezni az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak. A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatásokat jelent, amelynek segítségével új tulajdonsággal rendelkező sejtek vagy élőlények hozhatók létre; főként molekuláris és sejtbiológiai eszközökön keresztül. Az iparágon belül a génterápia számos érdekes lehetőséggel kecsegtet, de az elérhető siker óriási kockázatot rejt magában. 2017. augusztus 30-án az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) engedélyezte a Novartis és a Pennsylvaniai Egyetem fejlesztését, amely során génterápiával nagy eséllyel gyógyítani tudják a fiatalkori leukémia egyik fajtáját. Az FDA maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a sejtterápiás eljárást. A fenti döntés előtt két nappal a Gilead Sciences 11,9 milliárd dollártért megvette az amerikai Kite Pharmát, amely hasonló eljáráson dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az már nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is elhozza a gyógyulás lehetőségét. Ezzel pedig elindult a nagy cégek által a génterápiával foglalkozó kutatócégek - mondhatni start-upok – felvásárlásának hosszú sora: a Juno Therapeutcs-et felvásárolta a Celgene, amit aztán a Bristol-Myers; a Novatis a Vedere-t és az AveXis-t; a Sanofi a Kiadis-t, a Roche a Spark Technologies-t. A sor végeláthatatlan. A génterápia utóbbi években történő előretörését az is segítette, hogy a génállomány feltérképezése az évek során egyre olcsóbbá vált. 20 év alatt 100 millió dollárról ezer dollár közelébe csökkent az eljárás ára. Ellenben egy rendkívül bonyolult tudományról van szó, elég csak az „öröklés-környezet vitára” gondolni. Azaz még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (például betegségre) genetikai tényezőkre, vagy inkább a környezetre vezethető vissza. Gyanítható, hogy mind a kettő és így egy komplex rendszerrel van dolgunk, amit nehéz kiismerni. A génterápiával foglalkozó cégek árfolyama 2020-ban hatalmasat emelkedett, aztán 2021-ben 30-50%-ot korrigáltak. Sok esetben fundamentálisan szinte semennyire sem elemezhetők a cégek, a legtöbb esetben „csak” ígéretekkel találkozunk. A génterépiában lévő kitettség a hagyományos blue-chip részvényeknél is megjelenhet. Például a Novartis és a Roche nem tisztán génterápiával foglalkoznak, de már megvetették lábukat ebben az iparágban. A génterápia még csak kis részét képezi ezen cégek árbevételének. Az alábbiakban három olyan céget mutatok be, amelyek viszont ténylegesen a génterápiára tették fel működésüket és jövőjüket. Crispr Therapeutics (CRSP): A cég két legígéretesebb terápiája a CTX001, amely a béta thalassaemia öröklött vérképzőszervi betegséget hivatott gyógyítani. Másik fontos terápiájuk a nyirokcsomó rendszer betegségei ellen lehet hatásos. A fenti súlyos betegségeken kívül a cég próbál megoldást találni a cukorbetegségre is. Továbbá a cég együtt működik klinikákkal is, ahol kutatási eredményeit, terápiáit tudják alkalmazni. A céget Emmanuelle Charpentier alapította, aki a CRISPR technológia feltalálója, aki szakmai munkássága elismeréseképpen 2020-ban Nobel díjat kapott. Editas Medicine (EDIT): a génmódosítás kétféleképpen végezhető el, vagy a páciensben (in vivo), vagy pedig azon kívül és utólag juttatják be a szervezetbe (ex vivo). Az Editas mind a kettőt el tudja végezni. A cég vérképzőszervi, daganatos és szemészeti problémákat szeretne majd orvosolni eljárásaival. A vállalat célja, hogy precíz génterápiát, ahhoz kapcsolódó gyógymódokat fedezzen fel fejlesszen ki, majd értékesítse azokat. A társaság együttműködik a Bristol-Myers-szal és a Bluerock Therapeutics-szal is az onkológia terén. A cég gyermekvaksággal kapcsolatos és sarlósejtes vérszegénységgel kapcsolatos eljárása már a korai klinikai fázisban vannak. Intellia Therapeutics (NTLA): a cég alapítója Jennifer Doudna aki a fent emljtett Crispr alapítójával alkotta meg a CRSPR technológiát és kapott érte Nobel díjat. A cég ritka örökletes genetikai betegségekre fókuszál: például a transztiretin amiloidózios, amely betegség során örökletes vagy szerzett okok miatt a szervezetben egyes fehérjék rendellenes változatai termelődhetnek; ezek a kóros fehérjék összecsapódnak (aggregálódnak) ún. amiloid szálakká és lerakódhatnak a különböző szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Ez az eljárás már korai klinikai fázisban van. A vállalat a Regneron-nal és a Novartis-szal működik együtt bizonyos fejlesztésekben. A fent említett cégek mindegyikének egy-egy eljárása már túl van a Phase-1 teszteken. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan siker koronázza majd a munkát, a kutatást. Aki bővebben szeretne olvasni a fenti cégek módszereiről az alábbi oldalt ajánlom.

Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán górcső alá helyeztem az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak.… Tovább olvasom »Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A generációváltás a hazai KKV-szektorban az elmúlt évtized egyik meghatározó témaköre és minden bizonnyal a következő évtizedben is az lesz. Hazánkban 200 ezer vállalkozást és 700 ezer munkahelyet érint aktuálisan a családi vállalkozások utódlásának kérdése. A 30-40 éve létrejött cégek… Tovább olvasom »A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

A generációváltás valójában családi értékmegőrzés

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Danube Capital vezérigazgatója, Veisz Ákos a generációváltás témájában tartott előadást a Tudatos felkészülés a generációváltásra című Hiventures-Portfolio KKV Tőkefinanszírozás konferenciáján; a kapcsolódó portfolio.hu beszámoló itt érhető el. Évek óta meghatározza a közbeszédet a generációváltás kérdésköre. Sokszor az az érzésünk,… Tovább olvasom »A generációváltás valójában családi értékmegőrzés

Miért fontos a likviditás és miért kell, hogy erre fókuszáljanak első körben a válságkezelési csomagok?

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A jelenlegi helyzetben mérettől és ágazattól függetlenül a legtöbb vállalkozás azt számolja, hogy meddig elegendő a likviditása, milyen lépésekkel tudja helyzetét stabilizálni. Az általunk megkérdezett vállalkozások negyede egy hónapos, fele legfeljebb három hónapos tartalékkal rendelkezik. A koronavírus gazdasági hatásait kezelő… Tovább olvasom »Miért fontos a likviditás és miért kell, hogy erre fókuszáljanak első körben a válságkezelési csomagok?

Megmértük a koronavírus hatásait a hazai vállalati körben

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Megrendeléseiktől eleső vállalkozások, beszerzési nehézségek miatt akadozó termelés, munkaerő megtartásáért aggódó cégek, romló pénzügyi mérlegek. Ahol pillanatnyilag megugrottak a megrendelések, az sem biztos, hogy valós és tartós növekedés, hanem egy átmeneti felhalmozás jele. A Danube Capital és az MKB Bank… Tovább olvasom »Megmértük a koronavírus hatásait a hazai vállalati körben

Generációváltásról másképp

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A rendszerváltáskor 30-as, 40-es éveiben járó új vállalkozói réteg felépített egy értéket, mely évek alatt élő szervezetté fejlődött; képes a saját és az alkalmazottak családjainak megélhetést biztosítani. A nagy kérdés, hogyan lehetséges ezt az értéket a következő években megőrizni, továbbadni?… Tovább olvasom »Generációváltásról másképp

Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A jelen bejegyzés célja, hogy a szokásostól kissé eltérő szemszögből nézzük munkánkat vagy vállalkozásunkat. Ez a szempont a kapcsolódás és együttműködés perspektívája. Ugyanakkor mondhatjuk azt is, hogy nincs új a nap alatt. Arisztotelész közel két és félezer éve megírta már,… Tovább olvasom »Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

A sikerhez paradigmaváltásra van szükség a vezetői tudatosságban

  • Dr. Balog Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A tartalom részben azonos a Dr. Balog Ádám, MKB Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgató Figyelő TOP200 gálán (2019. november 14.) elhangzott nyitóbeszédének tartalmával. A Figyelő TOP 200 konferencia ez évi témaválasztása: a „Növekedés és innováció az export tükrében” jó téma, minden erről… Tovább olvasom »A sikerhez paradigmaváltásra van szükség a vezetői tudatosságban
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura
Előző bejegyzésben a Procter and Gamble Gillette goodwilljának leírásáról írtunk, és ott fejeztük be, hogy nem egyedi elszigetelt esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi felvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electricre rájár a rúd. A 2000-es évek elején még a legértékesebb cég volt az amerikai tőzsdén. Ez volt AZ amerikai cég, de mára már csak árnyéka önmagának. Külön cikket érdemelne, hogy hogyan siklott félre a cég, de röviden csak annyit, hogy 2017 óta próbál csak a megújuló energetikára, a turbinákra és a légi szegmensre koncentrálni, miközben eladta az olajipari, IT és egészségügyi részeit. 2018-ban kikerült a Dow Jones indexből, miközben az osztalékot majdnem nullára vágta. És közben még egy gigantikus csalással is vádolják, a céget már-már az Enronhoz hasonlítják. A GE 2014-ben az Alstom megújuló, víz és áramhálózat részlegét vette meg. Körülbelül 12 milliárd dollárba került a GE-nek, de érdekes módon a vétel után 17 milliárd dollárnyi goodwillt számolt el. Vagyis a GE negatívra értékelte az Alstom eszközeit, és így magasabb lehetett a goodwill értéke. A trükk az volt, hogy a goodwillt 2001 óta nem lehet évente amortizálni, így az megvett eszközök nem tárgyi eszközként jelentek meg. Ennek értelmében amortizálni sem kellett őket és így a GE nettó eredményét magasabban lehetett kimutatni. A vétel kalkulációink szerint kb. 13-as P/E-n és 8-as EV/EBITDA szorzón valósult meg, de még így is drágának bizonyult.

Minden az időzítésen múlik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Előző bejegyzésben a Procter & Gamble Gillette goodwill-leírásáról publikáltunk és ott fejeztük be, hogy nem egyedi esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi cégfelvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electric-re rájár a rúd:… Tovább olvasom »Minden az időzítésen múlik