Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad a szabályozói nyomás, amely pillanatok alatt képes lesújtani az egyes iparágakra.

Írhatnánk most drámai hangvételben arról, amit az ausztrál őslakosokról szóló regény így fogalmaz meg: „Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni” (Marlo Morgan – Vidd hírét az Igazaknak, 1996, 7. old.).

Vagy jelen cikk szólhatna azokról a nemzetközi és nemzeti szintű politikai csatározásokról is, amelyek nyomán mindennapjainkra kiható változások történnek, mint az alternatív hajtásmódok megjelenése és a széndioxid-kibocsátás csökkentése az autóknál, vagy az egyszer használatos műanyagzacskók betiltása a boltokban. Kifejthetnénk most azt is, hogy a koronavírus-járvány és a nyomán hozott intézkedések miként járultak hozzá a környezettudatosság elterjedéséhez.

Ehelyett inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mindenkinek van egyéni felelőssége a környezeti témákban, képviseljen akár egy vállalatot tulajdonosa vagy vezetőjeként, legyen munkavállaló a privát vagy állami szférában, legyen családanya, nyugdíjas vagy tanuló. Emellett a tudatosságunk növelése, és a cselekvés, illetve a gyakorlatba ültetés is fontos. Különösen igaz ez ma, mikor a zöld szempontok már olyan szektorokban is megjelennek, mint a pénzügyek. A lehetőségek tárháza egyre szélesedik és az ösztönzők miatt azok érdeklődését is felkeltheti, akik a környezeti kérdésekre kevésbé érzékenyek.

Milyen szabályozói környezettel kell számolnunk klíma témában?

A szabályozás fokozatosan szigorodik és egyre fontosabb szemponttá válik a klímasemlegesség (jobboldali ábra). Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a klímacélokhoz a gazdasági döntéshozók anyagi ösztönzőket is kapcsolnak. Magyarországra, EU-tagként közvetlenül a legnagyobb hatást az EU-ban megfogalmazott és elfogadott irányelvek és rendeletek jelentik. A fenntarthatósági és klímastratégiát meghatározó feltételrendszer alapja az európai zöld megállapodás (European Green Deal).

Az európai zöld megállapodás azon politikai vállalását, miszerint az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé szeretne válni, egy európai klímarendelettel teszik jogilag kötelezővé. Ez a majd 30 éves időtáv azonban csak látszólag távoli. A Fenntartható Európa beruházási terv alapján jelentős beruházásokra van szükség a gazdaság minden ágazatában, a terv a 2021-2030 közötti időszakban összesen 1000 milliárd euró forrás biztosítását vetíti előre. Az Európai Beruházási Bank az Unió klímabankjaként fog működni. Az Európai Bizottság által kialakított Fenntartható Növekedés Finanszírozási Akcióterv végrehajtásának fontos eleme a 2020 nyarán elfogadott, a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet (vagy gyakori nevén a Taxonómia-rendelet). A Taxonómia egy keretrendszer, amely specifikálja, hogy mely gazdasági tevékenység minősül fenntarthatónak. Segíti a zöldebbé válást nem csak a pénzügyi szektor, de a vállalkozások tekintetében is.

Sokat javult a helyzet Magyarországon az elmúlt években, de a fejlődésnek még van tere

Magyarországon a gazdasági döntéshozók is felfigyeltek az elmúlt években a környezeti kérdések jelentőségére. Az idén február elején bejelentett Gazdaság-újraindítási Akcióterv fontos eleme a klímabarát lépések, így a fenntartható, zöld közlekedés, az energetika zöld átállása, vagy a körforgásos gazdaság (alábbi ábra) kialakítása. A következő időszak európai uniós forrásai is felhasználhatóak lesznek a zöld célokra, így NextGenerationEU és a 2021-2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret negyede is. A pénzügyi rendszer szempontjából fontos a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programja, amelyhez a Budapesti Értéktőzsde is csatlakozott.

Az MNB egyre többször fejezi ki elkötelezettségét a fenntartható fejlődés mellett. A jegybankelnök nemrégiben írt a fenntartható felzárkózás magyar modelljének víziójáról, vagyis a világban zajló zöld átmenetnek a hazai gazdaságpolitikai célok közé emelésének szükségességét fogalmazta meg. Véleménye szerint ez a következő időszak dinamikus gazdasági növekedésének záloga. Emellett az MNB az elmúlt években több lépést is foganatosított a zöld pénzügyek meghonosításának támogatására, mint a zöld hitelezés, vagy a tőkepiacok esetében a zöldkötvény-kibocsátás előmozdítása.

Megéri zöldebbé válni

Az MNB zöld hitelezési programja a klímabarát intézkedések egy további sajátosságát is magán viseli, a nyertes-nyertes (win-win) kapcsolatok kialakulását láthatjuk rajta keresztül megvalósulni. A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdetett meg, amelyet a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetek jogosultak igénybe venni, amennyiben magánszemélyek részére lakóépület adásvételére, építésére vagy korszerűsítésére folyósít energiahatékonysági jelzáloghiteleket vagy személyi kölcsönöket. A korszerűsítés lehetősége társasházak és lakásszövetkezetek számára is nyitott.

A zöld hitelek nyújtása esetén alacsonyabb a bankok tőkekövetelménye. Így a pénzintézetek képesek lehetnek több hitelt kihelyezni a korábbiaknál, (a rendelkezés 2024 végig folyósított hitelekre vonatkozik). A hitelkonstrukció a kamatkedvezményeken keresztül (minimum 0,3%-pontos THM kedvezmény) vonzóbb lehet az ügyfeleknek. Azaz az új hitelkonstrukció a lakosságot is lehetőséghez juttatja, és végső célként a fenntartható fejlődéshez is hozzájárul.

Az MNB más intézkedéseiben is megnyilvánul a zöld szemlélet. A 2019 nyarán indult Növekedési Kötvényprogram keretében lezajlott az első zöld kötvény kibocsátás (CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvénye, 2020. augusztus). Ez minden bizonnyal több vállalat számára is motivációul szolgálhat a jövőben. .

A zöld működés már az állásinterjún is visszaköszön

A Budapesti Értéktőzsde is kapcsolódott az MNB programjához, és fokozatosan egyre aktívabbá vált az ún. ESG témákban. Röviden az ESG (environmental, social and governance) címkével azokat a vállalatokat jelölik, amelyek működésükbe beépítik a környezeti, társadalmi és felelős vállalatvezetési szempontokat. 2019-ben egy londoni konferencián járva közvetlenül is tapasztalatot szerezhettünk arról, hogy Nyugat-Európában már jelenleg is mennyire fontosak a fenntarthatósági szempontok. A konferencia minden panelbeszélgetésében visszaköszönt az ESG, azaz a környezettudatos befektetések témája. Kiderült, hogy van olyan munkaváló, aki állásinterjúra jelentkezve a Fidelity (3800 milliárd dollárnyi vagyont kezelő csoport) vezérigazgatójától megkérdezte, hogy a vállalat mennyire tartja szem előtt az ESG szempontokat.

Azzal együtt, hogy egyes szakértői vélemények szerint a befektetőknek végső soron a hozam a legfontosabb tényező a tőkepiacokon, a szektorban egyre inkább elvárják a klímabarát elvek érvényesülését. A kezelt „zöld vagyon” tekintetében dinamikus növekedés tapasztalható, valamint a befektetők részéről a vállalatok ESG értékelésének megléte is egyre alapvetőbb elvárás. Azt is érdemes látni, hogy már van olyan nagy nyugat-európai bank, ami bizonyos szektoroknak, amik különösen károsak, nem ad finanszírozást.

Miért fontosak a fenti szempontok hazai vállalatok vagy magánszemélyek számára?

A Danube Capital szakértői csapata nemrégiben részt vett egy zöldstratégia kidolgozásában. A kapcsolódó kutatásokból az derült ki, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a környezeti szempontok adaptálását. Egy vállalat működése során Damoklész kardjaként lebeg a klímabarát szabályozás fejlődése, és így a hatóságok és szabályozók oldaláról érkező állandó szigorítások.

Míg a zöld termékek iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik, különösen igaz lehet ez a koronavírus-járvány utáni helyzetben. A környezettudatosság az általunk végzett piackutatás alapján is kiemelt téma maradt, a vírus sem szorította háttérbe, sőt! Az MKB ügyfelei arra a kérdésre, hogy „mi az a három dolog, ami jelenleg a legnagyobb aggodalommal tölti el?”, 23%-ban a klímaváltozást jelölték meg. Ez az ötödik leggyakoribb válasz volt, megelőzve olyan kérdéseket, mint a szegénység, bűnözés vagy munkanélküliség.

A zöld pénzügyi termékek értékesítését, más zöld árucikkekhez hasonlóan segíthetik adó- és járulékkedvezmények vagy egyéb ösztönzők. A hazai vállalkozásoknak is érdemes mielőbb nyitni a környezettudatosság irányába, nem csupán a szigorodó szabályozás miatt, hanem a forrásbevonás lehetősége is javulhat ezáltal (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, tőzsdére lépés). Már a közeljövőben alapvető elvárás lehet egy hazai vállalattal szemben, hogy rendelkezzen zöldstratégiával, saját működésére szabott ESG irányelvekkel és azokat rendszeresen monitorozza.

Egyéni felelősségünk, hogy környezetünk és saját érdekünkben élünk-e a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozási rendszer is a zöldítés irányába hat, ami miatt mára már nem szabad nem komolyan venni a klímabarát elveket és cselekvést.

Szerkesztett formában megjelent a portfolio.hu oldalon 2021. február 16-án.