hozam

Lesz-e 370 felett az EUR/HUF?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus-járvánnyal, az oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos bizonytalan környezetben jogosan merül fel a kérdés, hogy mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam vagy a BUBOR-ráták alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB… Tovább olvasom »Lesz-e 370 felett az EUR/HUF?

Lesz-e újra szél a forint vitorlájában?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A koronavírus-járvány második hullámának felélénkülése, valamint a globálisan szigorodó járványügyi korlátozások és annak bizonytalan gazdasági hatásainak következtében felmerülhet a kérdés, hogy mire számítunk az EUR/HUF-árfolyam vagy a BUBOR-ráták alakulása kapcsán a következő hónapokban, illetve 2021-ben. Az MKB Elemzési Központja –… Tovább olvasom »Lesz-e újra szél a forint vitorlájában?

Meddig erősödhet a forint az euróval szemben? – Elemzési kivonat

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
FRISSÍTÉS: AZ AKTUÁLIS ELŐREJELZÉSEK AZ ALÁBBI LINKEN ÉRHETŐK EL. A koronavírus-járvány újabb hullámával kapcsolatos bizonytalanságok miatt erős kilengések jellemzik a pénz- és tőkepiacokat. Egy ilyen bizonytalan környezetben jogosan merül fel az a kérdés, hogy mit várhatunk az EUR/HUF-árfolyamban vagy éppen… Tovább olvasom »Meddig erősödhet a forint az euróval szemben? – Elemzési kivonat

Fontos döntések küszöbén az MNB

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Június 23-án, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa következő kamatdöntő ülését, amely azért érdemel kiemelt figyelmet, mivel a döntéshozók már a legújabb negyedéves jegybanki előrejelzések (GDP, infláció pályája) birtokában lesznek. Ezen friss információkkal a kezükben döntenek a monetáris politikai keretrendszerről.… Tovább olvasom »Fontos döntések küszöbén az MNB
A méret a lényeg! A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem, vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a mainstream media „szerencsére” ezt a fogalmat is jelentősen elferdítette, kiforgatta és arra használta fel, hogy egyszerűen értsünk meg nehezen megérthető dolgokat, valamint mindezt lehetőleg egy képpel azonosítsuk (fekete madár = valami rossz, például nagy esés a piacokon). Természetesen nem ennyi az elmélet, és nem is megyünk bele a megmagyarázásába, az akár több blogbejegyzést is elfoglalhatna. A normálistól jelentősen eltérő események azonban nagyban befolyásolják a kimenetelt, legyen szó tőzsdékről, de akár a történelemről. Utóbbi esetében például régóta vita témája, hogy a történelem alakulásában minden embernek szerepe van, hiszen ők alakítják a társadalmi-gazdasági rendszereket, vagy csak néhány kiugró, a normálistól jelentősen eltérő személy miatt alakul úgy, ahogy, mint például Cézár, Napóleon stb. Például Tolsztoj a Háború és Béke utolsó fejezetében arra a következtetésre jut, hogy a francia forradalom által elindított eseménysorozat, amely Európa történetének meghatározó eseménye volt, Napóleontól függetlenül is elkezdődött volna. Nem témánk ezt a kérdéskört itt eldönteni, vagy állást foglalni, de az előbbinél, azaz a tőzsdék alakulásánál igen. Ráadásul mérföldkövekkel egyszerűbb feladatunk is van, hiszen csak az adatokat kell letölteni és aztán kedvünkre játszadozhatunk a számokkal, az idősorokkal. Ahogy ebben a cikkben is írtam, a tőzsdei indexek (de az egyedi részvények és minden pénzügyi instrumentum esetében) a hozamok nem normális eloszlásúak. Többször vannak olyan kiugró események, amelyek jelentősen befolyásolják, meghatározzák a következő időszakot, és/vagy megsemmisítik az addig elért hozamokat, eredményeket.

A méret a lényeg!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség-elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a pénzügyi média „szerencsére” ezt… Tovább olvasom »A méret a lényeg!

347-es EUR/HUF árfolyam várható 2020 végén – Elemzési kivonat

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
FRISSÍTÉS: AZ AKTUÁLIS ELŐREJELZÉSEK AZ ALÁBBI LINKEN ÉRHETŐEK EL. A COVID-19 járvány hatására a pénz- és tőkepiacokon óriási kilengéseket láthattunk. Az elmúlt időszak rendkívüli eseményei közepette a forint árfolyama is új történelmi csúcsokon járt. Ilyen időkben joggal merül fel a… Tovább olvasom »347-es EUR/HUF árfolyam várható 2020 végén – Elemzési kivonat
Ha minden így marad, egészen jó évet fog zárni az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva, a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). A főbb részvényindexekről nem is szeretnék bővebben beszélni, hiszen az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment fog születni arról, hogy a világ melyik indexe hogyan teljesített, amiből aztán persze sok következtetést nem lehet levonni, de valahogy úgy alakult a világ, hogy muszáj év végén ezzel is számot vetni. Én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a piacok melyik szektora, vagy inkább alszektora tudott kiemelkedő évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek. De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”? Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%. Továbbá lehetőség van az ETF shortolására is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, igazából 2010 után robbantak be a köztudatba. Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel tudja végezni. A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem igazán változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Az aktívan alapkezelői stratégia ezzel szemben elemzi a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarja kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítja. Megpróbál védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ha minden így marad, egészen jó évet zár 2019-ben az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). Az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment születik, hogy… Tovább olvasom »Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel