Blog

Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Márciusban jelentősen gyorsult az infláció, a februári 3,1%-ról 3,7%-ra, de ezzel együtt is még az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintje alatt maradt (év/év alapon). Ahogy több korábbi elemzésünkben is felhívtuk rá a figyelmet, egyedi és technikai tényezők hatására az infláció… Tovább olvasom »Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges gazdasági hatásait ismertető tanulmányt. Az előző blogbejegyzésben ismertettük magát a megállapodást és a száraz számszerű következményeit, most pedig bemutatjuk, hogy az EU gazdái… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az informatikai megoldásokat kínáló Cancom árfolyama emelkedésnek indult a 48 eurónál található lokális mélypontról. Az árfolyam következő ellenállása az 59 eurónál húzódó történelmi csúcspont, amelynek áttörésével nagy tere nyílna a további emelkedésnek. A fundamentumokat megvizsgálva stabil növekedési lehetőségei vannak a… Tovább olvasom »Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés

Lesz-e 350 alatt az EUR/HUF árfolyam? – Elemzési kivonat

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A koronavírus elleni oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos környezetben jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB Bank Nyrt. és a… Tovább olvasom »Lesz-e 350 alatt az EUR/HUF árfolyam? – Elemzési kivonat

Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A GKI áprilisi konjunktúraindexe megközelítette a tavaly márciusi szintet. A kedvező GKI-adat a Danube Capital várakozásával összhangban áll, az indexek áprilisi felpattanása kedvező előjel lehet a gazdaság helyreállását illetően. Visszatérő optimizmust sugall az üzleti és a fogyasztói bizalmi index is… Tovább olvasom »Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk, vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új, vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innovációhoz vezető egyik fontos út a kutatás és fejlesztés (angolul: research and development, R&D), amely a meglévő tudásbázis kreatív, célzott bővítése, egyfajta tudományos munka. Az így megszerzett, vagy bővített új ismeretanyagot ezután új termékek, szolgáltatások, folyamatok kidolgozására lehet felhasználni. A kutatómunka és így az innováció sok esetben költséges, hosszadalmas folyamat. A legtöbb esetben a megcélzott eredmény csak hosszas próbálkozás és hibák után, temérdek pénz elköltése után érhető el, de rossz esetben még így sem. Emellett pedig nem szabad megfeledkezni a szerendipitásról, azaz a véletlenszerű felfedezésről sem, amikor a kutatási témától független dolgot fedezünk fel. Ez utóbbira rengeteg példa van a történelemben például a penicillin. Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy egyik kísérletét tönkretette a penészgomba, így jött rá a penicillin antibakteriális hatására. Vagy ott a Viagra, amely elvileg a magas vérnyomást kezelte volna, aztán valami egészen másra nyújtott megoldást. Az innováció és így a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt feladat szinte minden fejlett, vagy fejlődő országban, melyben magánvállalatok és állam intézmények is szerepet vállalhatnak. Ezek a fejlesztési projektek sokszor megelőzik korukat és csak sokkal később válnak széles körben megvalósíthatóvá. Amikor pedig elterjednek, mindenki magától értetődőnek veszi létezésüket. Így született meg az internet is. Az internet őse ARPANET néven indult el 1969-ben, két nappal Mindenszentek előtt. A DARPA azaz az Amerikai Egyesült Államokbeli Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége adott megbízást a kifejlesztésére. Az internet és a világháló nem egy és ugyanaz. Az internet magában foglalja mindazt a technológiát, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással való kommunikációját, amit ma már olyan egyszerű dolognak érzékelünk, mint felkapcsolni egy lámpát. Az első honlap 1991-ben készült el a CERN nukleáris kutatóközpontjában. Az első webböngésző, a Mosaic 1993-ban az Illinois-i egyetemen látta meg a napvilágot, majd 1994-ben kezdett tömegtermékké válni a Netscape Navigatornak és a Microsoft Explorernek hála. A DARPA élenjár az innováció és a kutatás-fejlesztés, az újkori technológiák kifejlesztése tekintetében. 2004 óta több olyan kihívást is szervezett, ahol a résztvevők valami újdonságot mutathattak be. Nézzük miket támogatott a DARPA, mi lehet a következő internet? 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben az önvezető autózásé volt a főszerep. Olyan önvezető technológiára volt kíváncsi a DARPA, amely majd a honvédelemben alkalmazható. 2004-ben senkinek sem sikerült teljesíteni a célul kitűzött távot, amely 300 mérföld volt. 2005-ben már öt csapat abszolválta a távot (igaz az időközben 175 mérföldre csökkent), négy közülük a limitidő, 10 óra alatt. A 2007-es esemény pedig már nem sivatagban, vadregényes tájakon, hanem forgalomban hivatott kipróbálni az önvezetést. 2009-ben az internet 40 éves évfordulójára az internet és a közösségi hálók (kommunikáció, csapatépítés) hatékonyságát demonstrálták, ahol az USA területén elhelyezett 10 darab lufi pontos helyét kellett meghatározni hét órán belül. 2013-ban és 2015-ben a robotikáé volt a főszerep. A versenyt extrém nehézségűre tervezték. A robotoknak képeseknek kellett lennie segíteni az embereket különböző katasztrófák kezelésében. Így olyan robotokat kellett fejleszteni, amelyek tudnak járművet vezetni, kinyitni egy vízcsapot, ki tudnak nyitni egy ajtót, vagy éppen fel tudnak menni egy lépcsőn. A 2014-es és 2015-ös verseny célja olyan csapatok díjazása volt, akik a legjobb előrejelzést adják a chikungunya-láz terjedésére, melyet a szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus okoz. A verseny apropója az volt, hogy a fertőzés 2013 óta jelentősen terjedt az amerikai földrészen. 2016-ban a kibervédelem és annak mesterséges intelligenciával való kiegészítése volt a fókuszban. A résztvevőknek olyan mesterséges intelligenciát kellett fejleszteni, amely valós időben tudja a programhibákat, feltöréseket, adatbázisokba való behatolásokat azonosítani és kijavítani. A mai világban egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóhoz, sokuk wifin keresztül. A DARPA 2016. és 2019. közötti kihívásai arra a problémára keresték a választ, hogy ebben a túlterhelt rádiójeles közegben hogyan lehet megbízhatóbb kapcsolatot létrehozni, hogyan kommunikáljanak az eszközök egymással a sávszélesség okosabb megosztásáért. Ez utóbbi egyébként lassan egy átlagos háztartásban is kardinális problémává fog válni. 2017-től a DARPA kihívásai a föld alá költöztek. Ekkor már arra volt kíváncsi a szervezet, hogy ki tud olyan szoftvert készíteni, amely a föld alatti világot a lehető legjobban fel tudja térképezni. Ez a világ (barlangok, alagutak) sokszor még ismeretlen, rengeteg veszéllyel. Katonai használatuk azonban fontos lehet, így a lehető legpontosabban kell ismerni a környezetüket. 2019-től pedig a föld alól az űrbe tekintett a DARPA. A kihívás célja az volt, hogy csak rövid idővel előtte meghatározott helyről kellett valamilyen terméket az űrbe juttatnia a csapatoknak. Ez utóbbiról sem volt sok információjuk, az űrbe juttatandó dologról csak 30 nappal korábban kaptak leírást. Ahogy fent láthatjuk, az innováció mindenfelé utat tör, bár egy-egy kornak megvannak a maga kitüntetett céljai. Így volt, van ez az önvezetéssel, a mesterséges intelligenciával vagy az űr felfedezésével. A DARPA sok esetben lefektette az alapokat, utána már a cégeken, és rajtunk, emberiségen múlik, hogy ezekből mi valósul majd meg.

Az új internet

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába… Tovább olvasom »Az új internet

Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az ismert tény, hogy a hazai és a német gazdaság, illetve politika viszonyát szoros együttműködés jellemezte az elmúlt évtizedben; még ha egyes témák mentén ellentétes álláspontok is körvonalazódtak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekre nem minden esetben figyelünk fel. Ilyen például… Tovább olvasom »Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

Zöld szempontok és társadalmi felelősségvállalás a bankválasztásban

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatos működés egyre lényegesebb szemponttá válik a márkaválasztásban. Ezek a tényezők a vállalati pénzügyekben és – idővel – a lakossági ügyfelek banki és pénzügyi döntéseinknél is jelentősebb szerepet kaphatnak. 2021 első negyedévi online kutatásunkban megmértük,… Tovább olvasom »Zöld szempontok és társadalmi felelősségvállalás a bankválasztásban

Értékmegőrzés generációkon át

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Bitcoin, ingatlan, részvénypiac, nemesfémek – ezek az utóbbi néhány év slágertermékei a befektetések és a média szempontjából. A műkincsek, műalkotások világa hasonló izgalmakat tartogat, bár ezekről csak akkor értesülünk, ha valamely műalkotás aukciós ára valamilyen korábbi rekordot dönt meg. Alberto… Tovább olvasom »Értékmegőrzés generációkon át

2021 slágere a klímavédelem és az otthonfelújítás – de vajon zöldebbek lesznek otthonaink?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Van az a mondás, amikor valaki a hirtelen pirosra váltó közlekedési lámpán még épphogy áthajt és az anyósülésen megszólal valaki: „ez már piros volt…”. Mire a válasz: „dehogy…. ez csak érett zöld!” Hasonló a helyzet a mai lakáspiacon is: tele… Tovább olvasom »2021 slágere a klímavédelem és az otthonfelújítás – de vajon zöldebbek lesznek otthonaink?

Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Németország Európa vezető gazdasági hatalma, a legtöbb európai ország első számú kereskedelmi partnere. Utóbbi adat a linkre kattintva látható térképen is szerepel. Emellett Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is, mivel Németország politikája nagyban kihat Európára. Felmerül a… Tovább olvasom »Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes, függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei cégre. A vállalat fizikai boltokban árul videójátékokat és PC-khez, konzolokhoz kiegészítőket (fejhallgató, egér stb.). Egy, a Reddit-en információt cserélő közösség azonban jónak látta megvenni a részvényt, melynek katalizátora az volt, hogy a társaság részvényeinek 110-130%-át kölcsönkérték és shortolták a fedezeti alapok, azaz az árfolyam további csökkenésére fogadtak. A vevői nyomás okán a 10 dolláros ár hamarosan 400 dollárig száguldott. Az akció a Melvin Capitalt viselte meg a legjobban, ő volt a legnagyobb shortoló a Gamestop piacán. A hedge fund befektetett eszköze kb. 12,5 milliárd dollár volt, ez csökkent 8 milliárd dollárra. Az alap nem ment tönkre, sajtóértesülések szerint februárban már +30%-os hozamot ért el. A hangulat átterjedt más részvényekre is, így az AMC mozihálózat-üzemeltető, az iRobot, a Virgin Galactic vagy éppen a Nokia árfolyama is legalább 100%-kal emelkedett. A vételeik igazolására szinte minden esetben a már fent említett short arányt hozták fel a kisbefektetők. A Gamestop saga ma már lerágott csontnak számít, főleg annak fényében, hogy márciusban ismét beütött a krach és egy másik hedge fund is megégette magát. Ez az ügy azonban már jóval bonyolultabb. Bill Hwang Julian Robertson, a híres Tiger Management alapítójának az egyik protezsáltja. A Tiger Management a 80-as és a 90-es évek egyik meghatározó hedge fundja, amely az induló 8 millió dolláros tőkéjét húsz év alatt 22 milliárdra tudta növelni. 2000-ben az alap bezárt és ekkortól Robertson olyan fiatal befektetőknek kezdte el igazgatni az útját, akikben nagy fantáziát látott. A Robertson által protezsált alapkezelők alkotják a tigrisek klubját. Bill Hwang a 90-es évek végén találkozott Julian Robertsonnal, majd utóbbi 2000-ben 25 millió dollárral segítette Hwang Tiger Asia Management hedge fundjának indulását. Az alap az egyik meghatározó szereplő lett a távol-keleti tőkepiacokon, kezdeti tőkéje idővel 5 milliárd dollárra növekedett. A 2008-as válság megtépázta az alapot, leginkább a Volkswagen short squeeze-en (olyan helyzet, amikor egy részvény hirtelen árfolyamemelkedése miatt sokan zárják short pozíciójukat, ezáltal további árfolyamemelkedést indukálva, ami további short zárásokhoz vezet) bukott. 2012-ben pedig bennfentes kereskedés miatt ítélték el Hwangot, aki 44 millió dolláros bírságot volt kénytelen fizetni. Majd 2014-ben 4 évre eltiltották attól, hogy a hongkongi tőzsdén kereskedjen. A fenti esetek után Hwang feketelistára került. Érthető okok miatt a legtöbb bank és brókercég nem szeretett volna vele üzletelni. 2013-ban - azért, hogy eltűnjön a szabályzók szeme elől - a befektetési alapját úgynevezett family office-szá nyilvánította át (úgynevezett családi vagyonkezelő), nevét Archegos Capital Management-té változtatta. Az ilyen „alapoknak” sokkal kevesebb szabályozásnak kell megfelelniük, többek között nem kell közzétegyék, hogy milyen részvényekben kereskednek. A régi-új alap 200 millió dollárral kezdte meg működését, amely 2021 elejére 10 milliárd dollár fölé emelkedett, hogy aztán két hét leforgása alatt Hwang elveszítsen mindent, sőt még többet is. Hwang több bankkal és brókercéggel is kapcsolatban volt: Nomura, Credit Suisse, Goldman Sachs, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Mitsubishi UFJ Financial. Hogy mi vezérelte a kereskedések során (természetesen a profitszerzésen kívül) és hogy mi robbantotta ki az eladói nyomást és a margin call-t nehéz megmondani. Az alábbiakban megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Az Archegos „total return swap” ügyleteket kötött, főleg a média szektorban működő részvényekre: Viacom, Discovery, valamint a Baidu is A total return swap egy OTC ügylet, ahol a swap vevője megkapja annak a részvénynek a hozamát, amire a swap vonatkozik. Ugyanakkor nem kell bejelentenie a felügyelet felé, hogy az ügylet melyik részvényre vonatkozik és mekkora mennyiségben (Alapvetően, ha egy fedezeti alap 5% feletti tulajdonrésszel rendelkezik egy részvényben, akkor bejelentési kötelezettsége van). Sőt, a swap miatt szavazati joga sincs, így közgyűlésen sem vehet részt, ami tovább növeli a homályt az ügylet mögött lévő alap, vagy az azt működtető személyek tekintetében is. A total return swap esetében a részvényeket a bank, vagy brókercég vásárolja meg. A swappal rendelkező alap az ebből származó hozamokra (árfolyamnyereségre és osztalékra) jogosult, természetesen némi díj fizetése és valamennyi alapletét (kezdőtőke) ellenében. E mögött az a racionalitás húzódik, hogy egyrészt a vevő titokban tud maradni, másrészt egy banknak nagyobb hozzáférése van a pénzpiacokhoz, könnyebben tud hitelhez jutni és könnyebben tudja kezelni a tőkeáttételes pozíciókat. Ezekre egy olyan alapnak, amely egyrészt nemrég indult, továbbá amelynek a vezetőjét korábban már elítélték, ráadásul eltiltották a kereskedéstől, kevés esélye lenne. Továbbá a swap tőkeáttételes pozíciót jelent, azaz esetenként 5-100-szor több részvényt lehet venni, mint amekkora az alapban lévő tőke. A Viacom és a Discovery árfolyama azonban éppen történelmi csúcson volt, mégis mi lehetett itt a katalizátor, ami miatt mindez megtörténhetett? A Viacom március 23-án egy 3 milliárd dolláros részvénykibocsátást is kilátásba helyezett, mivel részvényárfolyama 2020 nyara óta megháromszorozódott. Ezen a napon a cég árfolyama 10%-kal csökkent. Már ez elindíthatott egy eladási hullámot, hiszen ez a 3 milliárd dollár akkor a cég kapitalizációjának kb. 3%-át jelentette. A Goldman Sachs több mint 30 millió Viacom részvényt, míg a Morgan Stanley több mint 15 millió Discovery részvényt biztosított a fenti swap ügyletre. A Viacom esetében ez a teljes kibocsátott mennyiség kb. 5%-a, a Discovery esetében pedig kb. 2,5%-a volt. A Bloomberg azonban arról is beszámolt, hogy a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kockázatkezelői léptek és elindították a pozíció óvatos leépítését, ugyanis a részvények a bankok és brókercégek tulajdonában voltak, az Archegos csak a swapokkal rendelkezett. Ahogy a két brókercég elkezdte az eladásokat, az egyrészt valószínűleg azonnal kiszivárgott a piacokra, így más is eladásba kezdett. A csökkenő árak miatt pedig az Archegosnak szolgáltatást nyújtó bankok elkezdtek az alaptól plusz alapletéteket kérni. A történetben szereplő minden bank és brókercég ugyanabban a hajóban evezett, végül ketten úgy döntöttek, hamarabb kiugranak ebből. Hogy ezt az információk alapján, vagy csak egy jó megérzés miatt tették, valószínűleg örökre rejtély marad. A Bloomberg cikke azt is említi, hogy a bankok között volt egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy megpróbálják óvatosan kezelni az ügyet, ekkorra már valószínűleg mindenki tudta, hogy az Archegosnak minden brókercégnél ugyanaz a pozíciója van. A fenti történetben számomra nem az az érdekes, hogy ismét láttunk egy óriási bukást, ez mindig a tőzsde része lesz. Sokkal inkább az, hogy két olyan részvényről van szó, amelyek a sztori kipattanásakor új történelmi csúcson voltak. Senki - kivéve azokat, akik tökéletesen ismerték a sztorit, hogy Hwangnak melyik brókercégnél milyen pozíciója van - nem mondta volna meg, hogy ezek a részvények margin call-t fognak generálni és hogy emiatt nem csak egy hedge fund szenved tetemes veszteséget, hanem az őt finanszírozó 5-6 bank is.

Tigrisek klubja

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes; függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei… Tovább olvasom »Tigrisek klubja

Lendületben a magyar gazdaság

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az utolsó, 2020 decemberében publikált előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány második hullámát követően – a járványügyi szigorítások ellenére – megjelent a harmadik hullám globálisan, Európában, illetve Magyarországon is. A harmadik hullám során a különböző vírusvariánsok megjelenése és a vakcinafejlesztés, az átoltottság… Tovább olvasom »Lendületben a magyar gazdaság

Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A helyszín egy németországi kávézó, ahol egy férfi belekortyol a kávéjába, majd szól a pincérének: „Elnézést uram, ez a kávé hideg”, mire a pincér így válaszol: „Köszönöm, hogy szólt. Hozzáírom a számlához. A jeges kávé egy euróval több”. Az előbbi… Tovább olvasom »Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Április 9-én, pénteken közli a KSH a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat. Februárban az infláció 3,1%-ra gyorsult a januári 2,7%-ról (év/év alapon). Várakozásunk szerint márciusban tovább folytatódott az infláció menetelése, mégpedig jelentősen, 4,1%-ra gyorsulhatott a mutató (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

Rheinmetall: emelkedés előtt a német vállalat részvényárfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
A német székhelyű Rheinmetall vállalat az MDAX-index tagja, az aktuális piaci kapitalizációja (március 29-én) 3,7 milliárd euró. A vállalat két fő tevékenységi köre az autóipar és a hadiipar. A menedzsment előrejelzése szerint a következő években a társaság árbevételi és eredményszámai… Tovább olvasom »Rheinmetall: emelkedés előtt a német vállalat részvényárfolyama

Az adóemelés felhői gyülekeznek a nemzetközi vizek felett?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2020 az államadósság-emelkedés és az elszálló költségvetési deficit éve is volt a koronavírus-járvány sok más hatása mellett. Továbbá politikai változások is elindultak: az Egyesült Államok új elnöke 2021. januárjában lépett hivatalba. 2021 őszén Európa legnagyobb gazdasága, Németország élére kerül új… Tovább olvasom »Az adóemelés felhői gyülekeznek a nemzetközi vizek felett?

Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

  • MLBKT Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MLBKT, azaz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság hosszú hagyományokra visszatekintő évindító felmérését logisztikai, illetve beszerzési szakemberek és jórészt gyártó, termelő profilú vállalatnál, nagy szervezetben dolgozók töltötték ki. Az idei év mottójaként a következő fogalmazható meg: „Légy mindig… Tovább olvasom »Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

Nem várunk további lépést az MNB keddi kamatdöntésén

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Március 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági előrejelzések ismeretében tekinti át a Monetáris Tanács az eszköztárat. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot.… Tovább olvasom »Nem várunk további lépést az MNB keddi kamatdöntésén

Egy éve ülünk a koronavírus-hullámvasúton: de tényleg ugyanott tartunk, mint tavaly?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Jött az első, amit akkor talán még nem is neveztünk hullámnak, majd jött a második, aminek már sorszáma is volt, és gondolni sem mertünk rá, hogy folytatás is lesz. Ma pedig 370 nappal a legelső korlátozások kihirdetése után, éppen a… Tovább olvasom »Egy éve ülünk a koronavírus-hullámvasúton: de tényleg ugyanott tartunk, mint tavaly?
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán igyekeztünk górcső alá helyezni az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak. A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatásokat jelent, amelynek segítségével új tulajdonsággal rendelkező sejtek vagy élőlények hozhatók létre; főként molekuláris és sejtbiológiai eszközökön keresztül. Az iparágon belül a génterápia számos érdekes lehetőséggel kecsegtet, de az elérhető siker óriási kockázatot rejt magában. 2017. augusztus 30-án az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) engedélyezte a Novartis és a Pennsylvaniai Egyetem fejlesztését, amely során génterápiával nagy eséllyel gyógyítani tudják a fiatalkori leukémia egyik fajtáját. Az FDA maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a sejtterápiás eljárást. A fenti döntés előtt két nappal a Gilead Sciences 11,9 milliárd dollártért megvette az amerikai Kite Pharmát, amely hasonló eljáráson dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az már nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is elhozza a gyógyulás lehetőségét. Ezzel pedig elindult a nagy cégek által a génterápiával foglalkozó kutatócégek - mondhatni start-upok – felvásárlásának hosszú sora: a Juno Therapeutcs-et felvásárolta a Celgene, amit aztán a Bristol-Myers; a Novatis a Vedere-t és az AveXis-t; a Sanofi a Kiadis-t, a Roche a Spark Technologies-t. A sor végeláthatatlan. A génterápia utóbbi években történő előretörését az is segítette, hogy a génállomány feltérképezése az évek során egyre olcsóbbá vált. 20 év alatt 100 millió dollárról ezer dollár közelébe csökkent az eljárás ára. Ellenben egy rendkívül bonyolult tudományról van szó, elég csak az „öröklés-környezet vitára” gondolni. Azaz még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (például betegségre) genetikai tényezőkre, vagy inkább a környezetre vezethető vissza. Gyanítható, hogy mind a kettő és így egy komplex rendszerrel van dolgunk, amit nehéz kiismerni. A génterápiával foglalkozó cégek árfolyama 2020-ban hatalmasat emelkedett, aztán 2021-ben 30-50%-ot korrigáltak. Sok esetben fundamentálisan szinte semennyire sem elemezhetők a cégek, a legtöbb esetben „csak” ígéretekkel találkozunk. A génterépiában lévő kitettség a hagyományos blue-chip részvényeknél is megjelenhet. Például a Novartis és a Roche nem tisztán génterápiával foglalkoznak, de már megvetették lábukat ebben az iparágban. A génterápia még csak kis részét képezi ezen cégek árbevételének. Az alábbiakban három olyan céget mutatok be, amelyek viszont ténylegesen a génterápiára tették fel működésüket és jövőjüket. Crispr Therapeutics (CRSP): A cég két legígéretesebb terápiája a CTX001, amely a béta thalassaemia öröklött vérképzőszervi betegséget hivatott gyógyítani. Másik fontos terápiájuk a nyirokcsomó rendszer betegségei ellen lehet hatásos. A fenti súlyos betegségeken kívül a cég próbál megoldást találni a cukorbetegségre is. Továbbá a cég együtt működik klinikákkal is, ahol kutatási eredményeit, terápiáit tudják alkalmazni. A céget Emmanuelle Charpentier alapította, aki a CRISPR technológia feltalálója, aki szakmai munkássága elismeréseképpen 2020-ban Nobel díjat kapott. Editas Medicine (EDIT): a génmódosítás kétféleképpen végezhető el, vagy a páciensben (in vivo), vagy pedig azon kívül és utólag juttatják be a szervezetbe (ex vivo). Az Editas mind a kettőt el tudja végezni. A cég vérképzőszervi, daganatos és szemészeti problémákat szeretne majd orvosolni eljárásaival. A vállalat célja, hogy precíz génterápiát, ahhoz kapcsolódó gyógymódokat fedezzen fel fejlesszen ki, majd értékesítse azokat. A társaság együttműködik a Bristol-Myers-szal és a Bluerock Therapeutics-szal is az onkológia terén. A cég gyermekvaksággal kapcsolatos és sarlósejtes vérszegénységgel kapcsolatos eljárása már a korai klinikai fázisban vannak. Intellia Therapeutics (NTLA): a cég alapítója Jennifer Doudna aki a fent emljtett Crispr alapítójával alkotta meg a CRSPR technológiát és kapott érte Nobel díjat. A cég ritka örökletes genetikai betegségekre fókuszál: például a transztiretin amiloidózios, amely betegség során örökletes vagy szerzett okok miatt a szervezetben egyes fehérjék rendellenes változatai termelődhetnek; ezek a kóros fehérjék összecsapódnak (aggregálódnak) ún. amiloid szálakká és lerakódhatnak a különböző szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Ez az eljárás már korai klinikai fázisban van. A vállalat a Regneron-nal és a Novartis-szal működik együtt bizonyos fejlesztésekben. A fent említett cégek mindegyikének egy-egy eljárása már túl van a Phase-1 teszteken. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan siker koronázza majd a munkát, a kutatást. Aki bővebben szeretne olvasni a fenti cégek módszereiről az alábbi oldalt ajánlom.

Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán górcső alá helyeztem az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak.… Tovább olvasom »Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Március 9-én, kedden ismerhetjük meg a februári hazai inflációs adatokat. Januárban még stagnálást mutatott a fő inflációs mutató idehaza, a 2020. november-decemberi 2,7%-on állt, azonban várakozásunk szerint februárban ismét 3% fölé, 3,2%-ra gyorsulhatott a mutatószám (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzés folytatásaként, jelen cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy miként alakul át a gazdaság bizalmi légköre a koronavírus-járvány hatására. Annak ellenére, hogy a közgazdászok között elfogadott a tétel: „a bizalmat erősíteni kell a válságból való… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus-járvány kapcsán sokszor elhangzó állítás, hogy a válságból való kilábalás kulcsa a bizalom helyreállítása. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy 2020-ban semmi nem úgy alakult, ahogy azt előre elképzeltük. Két részes cikksorozatomban arra kérdésre keresem a választ, hogy vajon a… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész
Az MKB 2017 decemberétől, az indulástól tagja a „BÉT piacfejlesztési programja kis és közepes tőkeértékű részvényekre keretében” projektjének. Feladatunk néhány kis- és közepes kapitalizációjú részvény követése, elemzése úgy, hogy az a befektetők számára érthető legyen. A programot az az érdeklődés szülte, hogy hazánkban míg a blue-chipeket (MOL, OTP, Richter, Telekom) több hazai és nemzetközi elemzőház is követi, addig a kispapírokkal viszonylag kevesen foglalkoznak. A program keretében az MKB követi az ALTEO részvényeit is. Az ALTEO ma már a hazai energetikai iparág egyik meghatározó vállalata, amely mind megújuló, mind hagyományos villamosenergia termeléssel is foglalkozik. De ezen túlmenően energetikai szolgáltatásokkal, kiskereskedelemmel, hulladékhasznosítással is foglalkozik. (Bővebben az BÉT oldalán tájékozódhat erről, elérhetőség itt: https://bet.hu/Kibocsatok/BET-elemzesek/elemzesek/alteo-elemzesek). 2017 decembere óta 37 alkalommal kommentáltuk az ALTEO-t érintő eseményeket, melyek tartalmaztak egy bevezető elemzést, négy modell frissítést, tíz negyedéves elemzést és több, mint húsz, a vállalattal kapcsolatos hír értelmezését. A napokban a társaság M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, Kovács Domonkossal készítettünk interjút. Nem a száraz pénzügyi helyzetre (azok megtalálhatók a fenti linken), hanem inkább a jelenlegi és esetleg távoli jövőbeli helyzetre, a zöld jövőre és az elemzési munkásságunk megítélésére voltunk kíváncsiak. Danube Capital R&A Zrt.: Kezdjük a jelen helyzetben talán a legfontosabbal. Hogyan hatott az ALTEO-ra, az ügyfeleire a koronavírus járvány? Milyen intézkedéseket hoztatok és mi a vezetőség várakozása a járvánnyal kapcsolatban? Kovács Domonkos: A járvány az elején mindenkit váratlanul ért, de ez nem azt jelenti, hogy felkészületlenek voltunk. Az erőművek biztonságos, megbízható működése mögött kidolgozott és részletes utasítás- és szabályrendszer van, így az ALTEO-nak inkább finomhangolnia kellett ezeket és nem nulláról megírnia őket. Természetesen az irodai dolgozók otthoni munkavégzésre álltak át, azonban az erőművek üzemeltetése esetén erre nincsen lehetőség, így ott a higiénés szabályok szigorítása, a személyes kontatkusok számának radikális csökkentése és az idősebb munkavállalók fokozottabb védelme volt fókuszban. A járvány tavaszi hullámában éreztünk egy nagyobb féket egyes partnereink részéről, a beruházási döntéseket inkább elhalasztották, a folyamatban lévő beruházásaink esetén megnehezült az eszközök beszerzése, importja, a helyszínen történő összeszerelése és a fizikai szemlét igénylő munkák minőségellenőrzése. Azonban ezt követően a helyzet jelentősen javult és azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ALTEO üzleti modellje válságálló volt a pandémiával szemben, aminek egyértelmű jele, hogy 2020-ban az első háromnegyedévben már meghaladtuk a tavalyi egész éves eredményünket mind EBITDA, mind adózott eredmény szinten. DC: 2019 novemberében (https://bet.hu/site/newkib/hu/2019.11./Strategiai_prezentacio_az_ALTEO_Csoport_2020-2024._kozotti_idoszakanak_vonatkozasaban__128326790) az ALTEO menedzsmentje egy stratégiát prezentált, ahol 2024-ig kb. 20 milliárd forintnyi beruházással, az EBITDA körülbelüli megduplázódásával és új szegmensek kiépülésével (például: hulladék újrahasznosítás) számolt. Hol tartatok most ennek megvalósításában, valamint körvonalazódott-e az új szegmensek képe? KD: A stratégiát nem csak meghirdettük, hanem időről-időre felül is vizsgáljuk. Általánosságban az mondható, hogy időarányosan jobban állunk, mint terveztük, de ez nem azt jelenti, hogy minden részére igaz a felülteljesítés. A tőkepiaci stratégiánk végrehajtásában jóval előrébb járunk, a BUX tagság tekintetében igen bizakodóak vagyunk, meglátásunk szerint közel járunk a tagság feltételeinek teljesítéséhez, az e-mobilitási üzletágunk is elindult tavaly ősszel. A hulladékgazdálkodási üzletágunk egyelőre egy organikus növekedési pályán halad. Kérdés, hogy sikerül-e a növekedést felgyorsítani egy akvizícióval, vagy inkább maradunk az organikus növekedési pályán, tekintve, hogy az ágazat szabályozásában jelentős horderejű változások várhatóak és, amíg a szabályozási feltételek nem véglegesülnek, inkább óvatosan haladunk. DC: Az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre többet olvasni, hallani a környezettudatosságról, zöld kötvényekről, ESG befektetésekről. Ebben, az iparági helyzeténél fogva az ALTEO is erősen érdekelt. Hogyan látjátok a különböző vállalatok, iparágak környezettudatos stratégiáinak megvalósulását hazánkban és az ALTEO milyen elvek mentén működik? KD: Az ALTEO stratégiájának fókuszában áll, hogy minél inkább környezeti értelemben fenntartható legyen, ezáltal az egész szervezetet működését átitatja a környezettudatosság, amelyre ráerősít, hogy egy erősen szabályozott és a klímaváltozás elleni küzdelemben igencsak érintett iparágról van szó. A kedvező hír, hogy egyre több hazai vállalat ismeri fel, hogy a környezettudatosság nem csak önmagában érték, hanem versenyhátrányt is jelenthet, ha lemaradnak e téren, mert például a multinacionális beszállítóknál már ez is egy mérlegelési szempont, nem csak az ár és a minőség. Emellett a befektetői társadalom és a szabályozó hatóságok is egyre inkább elköteleződnek ezen irányba, ennek köszönhetően erőteljes felfutást várunk a zöld kötvények, az ESG befektetések és egyéb szabályozói ösztönzők terén. Az ALTEO, tevékenységénél fogva, igen jó pozícióból indul ahhoz, hogy az ebből származó előnyöket kiaknázza a jövőben és ezen a téren jelentős erőfeszítéseket is teszünk, hogy ez ténylegesen így is legyen, az ESG szempontoknak történő megfelelés különösen nagy figyelmet élveznek a cégnél. DC: Az utóbbi hetekben több helyen is lehetett olvasni a háztartási méretű kiserőművek szabályozásáról, amely most kedvező, de ez könnyen változhat a jövőben. Ti vártok-e valamilyen jellegű változást a megújuló energia támogatásában, felhasználásban a közeljövőben? KD: Általános tendencia a világban, hogy a háztartási méretű erőművek egyre olcsóbban telepíthetőek, így kevésbé szorulnak rá olyan szabályozásra, amely előnyben részesíti őket a többi termelővel szemben, így itt nem várható pozitív fordulat e tekintetben, de ez csak lassítani fogja az elterjedésüket, akadályozni nem. DC: Egy kis sci-fi, de lehet, hogy már nem is az. Mit gondoltok a mesterséges intelligencia, microgrid, a blockchain rendszer villamosenergia kereskedelemben (akár egy lakóközösség közötti is) betöltött majdani szerepéről? Foglalkoztok-e ilyen lehetőségekkel? KD: A mesterséges intelligencia már ma is köztünk van, többek között az ALTEO saját szabályozó központja is alkalmazza a technológiát annak érdekében, hogy a megújulók termelésének előrejelzése minél pontosabb legyen. A blockchain és a microgrid egy kicsit még távolabb van, de nem azért, mert ne lehetne alkalmazni, hanem mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatásnyújtóknak is megfelelő ösztönzőrendszerrel és gazdaságossággal bíró üzleti modell még nem került kialakításra. Ebbe a képbe fognak bejönni tömegével az elektromos autók, amelyek akkumulátorai jelentős felhasználható szabályozási kapacitást fognak jelenteni, amely megint új lehetőségeket teremthet. Az ALTEO tipikus B2B szolgáltató, lakossági ügyfelekkel jelenleg nem foglalkozik, de nyitva tartjuk a szemünket és a fülünket, mert ezek a változások a következő 10 évben radikálisan megváltoztathatják az iparág működési környezetét. DC: Az ALTEO, MKB és a BÉT együttműködésének keretében 2017 decembere óta követjük a Társaságot és számolunk be minden jelentős eseményről, hírről. Így, több mint három évvel az indulás után visszagondolva, mit vártatok ettől az együttműködéstől 2017-ben, mit gondoltok most róla, és a legfontosabb, mennyire érzitek hatékonynak, segítőnek ezt a kezdeményezést? KD: Nagyon örültünk a BÉT kezdeményezésének, hogy egy olyan cégről készül független elemzés, amely kívül esik a befektetési szolgáltatók radarján a mérete miatt. Emellett mindig értékes egy külső személő szakértői véleményét olvasni a vállalatról és ezen tanulságokat fel tudjuk használni a működésünk javítására. Továbbá nagy segítséget jelent egy ilyen elemzési szolgáltatás azon kisbefektetők részére, akiket érdekel az ALTEO, viszont nincsen idejük napi szinten követni, elemezni a céggel kapcsolatos híreket. Az ALTEO stratégiai célja, hogy minél fontosabb szereplője legyen a magyar tőkepiacnak, bővüljön a részvényeinek piaci forgalma. Ezt illetően örömmel állapítottuk meg, hogy a várakozásaink jelentősen túlteljesültek, mert az ALTEO részvények iránti érdeklődés és a részvények piaci likviditása úgy látjuk, hogy jelentősen nőtt a program indulása óta, és reméljük, hogy ez még sokáig így is marad a BÉT és a MKB közreműködésével.

ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az MKB Bank Nyrt. 2017 decemberétől, az indulástól tagja a BÉT kis és közepes kapitalizációjú részvényekre vonatkozó piacfejlesztési programjának. A program tagjai kis- és közepes kapitalizációjú részvényeket követnek, elemeznek, illetve árjegyzési szolgáltatást nyújtanak, amely hozzájárul a befektetők szélesebb körű tájékoztatásához.… Tovább olvasom »ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   
A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad… Tovább olvasom »Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

„Itt a farsang, áll a bál…” a lakásárakat tekintve is. Akkor most csökkennek, vagy sem?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Abban az évben, amikor a busójárás is online zajlik, a címben említett kérdésre a választ még inkább a bizonytalanság övezi. Hiszen attól függ, kit kérdezünk; mikor, milyen bázison és melyik szegmensre vonatkozóan. Megszokhattunk már, hogy a lakáspiaci témájú kormányzati intézkedések,… Tovább olvasom »„Itt a farsang, áll a bál…” a lakásárakat tekintve is. Akkor most csökkennek, vagy sem?

Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Február 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Továbbá várhatóan az egyhetes betét kamata is marad 0,75%-on a február 25-i, csütörtöki tenderen. A januári kamatdöntő… Tovább olvasom »Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése