környezetvédelem

Komoly változásokra kell készülniük a német nagyvállalatok hazai beszállítóinak

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az elmúlt két évben felgyorsult a jogalkotás a fenntarthatóság és zöld gazdasági átállás kapcsán. Az Európai Uniós törekvések és jogalkotási tevékenység mellett tagállami szinten is lényeges változásokra kell felkészülni. A jogalkotási hullám hamarosan életbe lépő eleme az úgynevezett “Német beszállítói… Tovább olvasom »Komoly változásokra kell készülniük a német nagyvállalatok hazai beszállítóinak

A logisztika zöldítése

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az Európai Unió célkitűzése 2050-re, hogy 90 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, ami nagymértékben érinti a logisztika ágazatot is (elsődlegesen a szállítás oldaláról). Az Európai Bizottság 2050-re kitűzte a vasúti teherszállítás teljesítményének megduplázását, amelynek eléréséhez Magyarországon is néhány lépés már folyamatban… Tovább olvasom »A logisztika zöldítése
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges gazdasági hatásait ismertető tanulmányt. Az előző blogbejegyzésben ismertettük magát a megállapodást és a száraz számszerű következményeit, most pedig bemutatjuk, hogy az EU gazdái… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

Elektromobilizáció és ritkaföldfémek – politika és környezetvédelem kereszttüzében

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A ritkaföldfémekről nem sűrűn esik szó és nem is véletlenül. Ha nem a Toyota fejlesztőmérnökei vagy a Marvel univerzumból ismert Magneto vagyunk, akkor már a nevük alapján sem keltenek túl nagy vonzalmat annak ellenére, hogy mágnesekről van szó. A ritkaföldfémekért,… Tovább olvasom »Elektromobilizáció és ritkaföldfémek – politika és környezetvédelem kereszttüzében

Trump az amerikai farmerek megmentője? Mi várható, ha a demokraták esetleg visszaveszik a Fehér Házat idén novemberben? II.

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A blogsorozatom első részében bemutattam az Egyesült Államok (USA) mezőgazdaságának tendenciáit, folyamatait. Továbbá szót ejtettem az USA mezőgazdaságának alapját képező szabályrendszerről, a Farm Bill-ről. Ebben a részben részletesebben bemutatom a Trump-adminisztráció által hozott fontosabb változtatásokat az agráriumra vonatkozóan. Munkavédelem és… Tovább olvasom »Trump az amerikai farmerek megmentője? Mi várható, ha a demokraták esetleg visszaveszik a Fehér Házat idén novemberben? II.

A járvány még véget sem ért, de már itt az autóipar újabb kihívása

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az európai autóipar teljesen összeomlott az idei koronavírus-járvány alatt, az ACEA 2020-ban 25%-os visszaesést prognosztizál 2019-hez képest. Azonban az autóipar már a koronavírus-járvány előtt is komoly kihívásokkal nézett szembe: kereskedelmi háború, alternatív hajtásmódok térnyerése és az egyre szigorodó szabályozói változások.… Tovább olvasom »A járvány még véget sem ért, de már itt az autóipar újabb kihívása

Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Ha minden a megszokott kerékvágásban halad az idei évben, akkor már javában zajlana a tokiói olimpia és talán „menetrendszerűen” az első érmeket várnánk a magyar vívóktól (mivel a vívás mindig a játékok elején kap helyet). A legutóbbi, Rio de Janeiro-i… Tovább olvasom »Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

Milyen lehet a gazdasági növekedés utáni világ?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A 2020-as évtized számos nem várt negatív eseménnyel és természeti katasztrófával kezdődött (a világ más tájai után Ausztráliában tomboló erdőtüzek, a tavalyról áthúzódó, mezőgazdaságot sújtó sertéspestis és most a koronavírus-járvány). Az elmúlt néhány napig nem igazán tudtuk elképzelni, hogy milyen… Tovább olvasom »Milyen lehet a gazdasági növekedés utáni világ?

Vasból fakarika?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A jövőben játszódó filmek általában sötét képet festenek elénk a szennyezett levegőjű városokkal, amelyeknek már csak a légterében lehet élni és közlekedni. Eközben kialakult egy másik jövőkép is. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít. Elképzelhetővé váltak olyan jövőbeli… Tovább olvasom »Vasból fakarika?

CO2-kvóta ár – mi lesz az európai autógyártókkal?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Az európai autógyártók nehézségeiről nap mint nap hallani lehet: a kereskedelmi háború negatívan hat a kínai eladásokra, az USA vámokkal fenyegeti az európai autókat és alkatrészeket. A Brexit a gyártók beszállítói láncait fenekestül forgatja fel és emellett az EU is… Tovább olvasom »CO2-kvóta ár – mi lesz az európai autógyártókkal?

Az ötszörösére emelkedő szén-dioxid kvóta ár alapjaiban rendezi át az erőmű szektort

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A szén-dioxid kvóták ára éveken keresztül az 5 eurós szint környékén stagnált és ez teljes mértékben meggátolta azt, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszer a vállalatokat az EU környezetvédelmi célkitűzéseink teljesítésére motiválja. Az alacsony kvótaárak időszaka egészen 2017 közepéig tartott. Ezt követően,… Tovább olvasom »Az ötszörösére emelkedő szén-dioxid kvóta ár alapjaiban rendezi át az erőmű szektort