Nasdaq

Amikor az piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Sz S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan a maga ideje, így például közműveket jellemzően akkor vesznek a befektetők, ha alacsony a hozamkörnyezet, ugyanis ezek a cégek magasabb osztalékot fizetnek, jellemzően 3-8%-ot dollárban. Aztán ezt a sémát természetesen sok dolog felboríthatja. A közműveknél maradva az utóbbi években ez az iparág jelentősen átalakulóban van, megjelentek a megújuló energiaforrások, a mesterséges intelligencia, a decentralizált energiatermelés vagy a blockchain technológia. Aztán ott van a jegybankok tevékenysége, amely azt okozta, hogy igazából mindegy hol vagyunk a gazdasági ciklusban, a befektetők vesznek mindent, mintha nem lenne holnap. 2021-ben az energetika, az ingatlanszektor és a pénzügy teljesített kiemelkedően. Az energetika talán furcsának tűnhet, hiszen ez az év volt az, amikor igencsak erőre kapott az ESG, a klímaváltozás és a környezetvédelem. Így amikor szinte minden nap erről van szó, nem arra számítanánk, hogy az energetika cégei viszik el a prímet. Ugyanakkor átlagosan az energetikai szektorban nőtt a legjobban a működésből származó készpénz mennyisége 2021-ben, így az emelkedésnek van fundamentális oka. A pénzügyi cégekben a magasabb hozamkörnyezetet és így a javuló kamatmarzsokat (a betét és hitelek közötti kamatkülönbözet, ami egy banknak leegyszerűsítve az eredménye) árazták a befektetők. Az ingatlant pedig egyfajta inflációs hedge-nek tekinthetik sokan, kiegészítve azzal, hogy ez az összefüggés korántsem annyira egyértelmű. A szektor ETF-ek által láthatunk egy átfogó képet a piacokról, de ennél sokkal színesebb képet mutat az, ha megnézzük, hogy mely alszektorok, a piac mely, a látókörből elveszett zuga generálta a hozam tetemes részét. Erre pedig jó halmaz a smart beta ETF-ek vizsgálata. A listavezető nem meglepő módon az az ETF, amely olyan cégeket tömörít, amelyek a blockchain technológiára épülnek. De a vezetők között van az önvezető autózás, a globális infrastruktúra, a vízgazdálkodás (ez egyébként évek óta jól teljesítő „alszektor”), az ESG és az USA export. De megtaláljuk itt azokat a cégeket is, amelyek inkább a republikánus párthoz köthetőek (MAGA ETF). Az itt befektetők talán már a 2024-es választásra készülődnek? A 2020-as év nyerői viszont a sor végére kerültek: a génterápia, az e-kereskedelem, a fintech vagy például a „tiszta” energetika. További érdekesség, hogy az év folyamán szinte semmilyen szektorrotáció nem volt látható. A smart beta ETF-eket folyamatosan is nyomon követjük, és az a sorrend, ami az első negyedév után tapasztalható volt, szinte alig változott év végére. Természetesen ebből a mintából semmilyen következtetést nem lehet levonni 2023-ra!

Fordult a kocka, sőt fejre állt

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Amikor a piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Az S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan… Tovább olvasom »Fordult a kocka, sőt fejre állt
Lassan véget ér a jelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis miatt nem meglepőek, hiszen 2020. tavaszán állt le az országok többsége a koronavírus okozta világjárvány miatt, így a 2020-as Q2 és Q3-as eredményszezon sok szektor esetében a túlélésről és nem a profitról szólt. Ezen torzító hatások kiküszöbölése végett a cégek sokszor a 2019-es számaikhoz viszonyítják legutóbbi eredményüket és itt inkább pozitív meglepetéseket látni. Ugyanakkor amit magunk is tapasztalunk, ha a világra felülről nézünk rá (top-down, bigpicture), hogy az inflációs nyomás, az ellátási láncok nem kellő stabilitása (főképp logisztika), a munkaerőhiány és a visszatérő koronavírus is nehézségeket okoz a vállalatok többségénél. Ahogy az alábbi ábrán látható, az elemzői várakozásokat kevesebb társaság múlta felül, mint 2021. első vagy második negyedévében, Q1: 85%, Q2: 86%, Q3: 79%. Ezek persze nüansznyi eltérések és még a 79%-os érték is jobb, mint a 10 éves átlag, amely jelenleg 71%-on áll. Forrás: S&P Global Az S&P500 vállalatainak aggregált működési eredménye – ha az index pontértékét dollárban értjük - 189 dollárt tesz ki. Azért használjuk a működési eredményt, mert abban sokkal kisebb a volatilitás. Míg a nettó profitot adózási, pénzügyi, leírási és egyéb veszteségek bőven terhelhetik, addig a működési eredmény esetében nem kell ilyen kiugró eseményekkel számolni. Ez nem jelenti azt, hogy a működési eredményben ne lehetnének kiugró időszakok, de az mégsem annyira változékony, mint a nettó eredmény. Az alábbi ábrán látható, hogy a 189 dolláros működési eredmény soha nem látott magasságokat jelent, és a vörös színnel jelölt előrejelzés a trend folytatódását vetíti előre. Ez persze ismét nem meglepő, az elemzők többsége inkább optimista, így szinte senki sem számol egy globális recesszióval. Hogy ez helyes megközelítés-e, avagy sem, most részletkérdés, az elemzők általános optimizmusával szemben vannak fedezési (hedge) lehetőségek, mint például long-short pozíciós alapok, put opciók tartása, hogy csak néhányat említsünk. Az eredmény alakulása azonban nem csak a cégek profittermelő képességének a függvénye, hanem annak is, hogy mennyi részvény van forgalomban. Ez pedig nem meglepő módon folyamatosan csökken az utóbbi években, a cégek folyamatosan vették vissza a saját részvényeiket. Forrás: S&P Global Ahogy a bevezetőben említettem a logisztika és ellátási láncok zavara sok céget érintett. A nagyobb szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek szerint a helyzet 2023-ra normalizálódhat. De ezt a céldátumot jelölták meg a légitársaságok is. Az ő eredményükbe a kerozin ára marhat bele jobban (inflációs nyomás), de szerintük a pandémia ellenére év végére „visszatérnek” az utasok. Az infláció, a nyersanyagárak emelkedése mást is sújt. A Procter & Gamble szerint a logisztikai és alapanyagárak emelkedése miatti többletköltség elérheti a társaság teljes ráfordításainak 5-7%-át is. Az Apple-nek a fenti okok miatt is nagy áldozatot kellett hoznia, a globális chiphiány miatt az iPad gyártását az iPhone felé billentik el, előbbi gyártását 50%-kal is visszavághatják, amíg nem rendeződik a helyzet. Hasonló a helyzete az Intelnek is, a CEO szerint a chip és alapanyaghiány teljes körűen 2023-ra érhet véget, ami a szektor szinte minden szereplőjére kihatással lesz addig. Ugyanakkor az is látszik, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán jól teljesítenek a szereplők: a McDonald’s, a Pepsi, a Coca Cola, vagy éppen a Starbucks. Többen (Starbucks és McDonald’s) magasabb osztalékot és/vagy részvény-visszavásárlási programot is bejelentettek, továbbá a következő évben a Coca Cola afrikai szegmense leválik az anyacégről és „spin-off” (leválasztás) keretében tőzsdére is kerül. Az ilyen sztorik általában jól szoktak elsülni, így mindenképpen figyelni kell a folyamat alakulását. (Jó példa erre a Yum Brands!, amely kínai egységét választotta le és vezette be tőzsdére néhány éve). A FANG részvényei közül a Facebook és az Amazon a kakukktojás, a két cégnek nem megy jól, vagyis inkább az árfolyamuknak nem megy jól. Az Amazon is az ellátási láncokra hivatkozik, ami a decemberi, ünnepi szezon előtt nem jó ómen, a Facebook pedig globális össztűz alatt áll, kezdve a felhasználók védelme, az adatgyűjtés, az azokkal való visszaélés, a cég belső működése okán és még lehetne folytatni a sort. A Google és a Microsoft esetében szépen fejlődik a felhőalapú szolgáltatás, amely a mostani, hibrid munkavégzést nagyban megkönnyíti és emellett a két cégnek egyfajta aranybánya is. Emellett a Google-nél a hirdetési bevételek is nőttek, a cég több mint 40%-kal növelte árbevételét. Az építőipari beszállítók is jó éveknek nézhetnek elébe, hiszen ahogy azt a Jefferies is megjegyezte, az infrastrukturális törvényjavaslat 50%-kal növeli az autópályaépítések és felújítások finanszírozását a következő öt évben, és becsléseik szerint 2022. végétől/2023. elejétől öt év alatt kb. 9%-kal növelheti az építőanyagok összesített szállítását. A Vulcan Materials vagy a Martin Marietta Materials-nak ez pozitív hír, kérdés mennyi árazódott be már mindebből a részvényárfolyamokba. Ahogy látható, a globális gazdaságot most egyrészt egyfajta hiánygazdaság jellemzi: munkaerőhiány, chiphiány, konténerhiány, másrészt a részben ebből fakadó inflációs nyomással is meg kell küzdenie a cégeknek. A felhasználók, fogyasztók felől a kereslet eleddig töretlen, például az Apple iPad gyártásának csökkentése rövid távon negatív hír, de középtávon pozitív, hiszen az látszik, hogy van kereslet (nem is kicsi) a termékei iránt. Ha nem most, majd egy év múlva veszi meg azt a fogyasztó. A nyersanyagárakat, béreket és egyéb költségelemeket érintő inflációs nyomás valószínűleg átgyűrűzik majd a fogyasztók felé is, de egy ebből fakadó magasabb hozamkörnyezet ugyanakkor a növekedési és most még magas osztalékot fizető cégeknek nem lesz szerencsés helyzet, de a beszámolókból érhető módon, inkább a negatívabb közeljövő, de mindenképpen pozitív hosszabb távú jövőkép csengett ki.

Szép új világ

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Lassan véget ér a vállalati gyorsjelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis… Tovább olvasom »Szép új világ
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet és vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült Államok középnyugati és délkeleti régiójában, valamint közvetlen átjárója van Mexikóvárosba. A vállalat a vegyi és kőolaj, az ipari és fogyasztási termékek, a mezőgazdaság és ásványi anyagok, az energia, az intermodális és az autóipari piacokat logisztikai partnere. Az USA vasúthálózatait üzemeltető és birtokló cégeknek jó évtizede van. Ha megnézzük a nagyobb, tőzsdei cégek árfolyamát, akkor azok nem okoznak csalódást: a Kansas City az évtized elején még kb. 30 dolláron kereskedett, ma már 300 dollárt adnak egy részvényért, ezalatt a CSX 15 dollárról 100 dollárig, a Union Pacific 35 dollárról 220 dollárig száguldott, hogy csak néhány példát említsek. Most azonban, 10 év hihetetlen részvénypiaci emelkedés után már látszanak az őrület jelei: a Kansas City Southernért megindult a harc. Két kanadai vasúttársaság, a Canadian Pacific (CP) és a Canadian National (CN) is meg akarja, vagy már inkább csak meg akarta szerezni a KSU-t. Már 2020 szeptemberében megjelentek hírek, hogy a céget felvásárolhatják. A KSU eredményeire kb. 10 éve szinte mindig ránézek, mert tényleg jól prosperált és a menedzsment is szinte változatlan, vagy annak tagjait a társaság „termelte ki” az évek során. Persze nehéz megmondani, hogy egy az általános gazdasági teljesítménnyel szoros kapcsolatban lévő cég árfolyamának alakulásában mekkora szerepe van a menedzsmentnek és mennyit jelent a gazdaság általános alakulása. 2021 év elején (március 22) ami korábban csak pletyka volt igazzá vált: A Canadian Pacific ajánlatott tett a cégre 30 milliárd dollárt értékben. Ez részvényenként 275 dollárt jelentett, ami 22%-kal magasabb volt, mint az előző napi 224 dolláros záróárfolyam. Elméletben van értelme a felvásárlásnak, hiszen így egy szinte egész Észak-Amerikát behálózó vasúti folyosó jöhet létre, amelyet egy cég birtokolhat. Egy hónappal később a Canadian National úgy gondolta ezt ő sem hagyhatja szó nélkül és egy közel 34 milliárd dolláros ajánlatot tett a KSU részvényeire. Ez már kb. 290 dollárra értékelte a vasúttársaság részvényeit. A KSU árfolyama a felvásárlási harc

Vasúttal a csillagokig

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet: a vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült… Tovább olvasom »Vasúttal a csillagokig
Gyilkos korreláció Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy hányan fognak a medencéjükben megfulladni egy adott évben? Nos, azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy az az alábbi ábrán is látható. Nyilván, a legtöbben megmosolyogják ezt az „elemzést”, pedig az élet tele van ilyen hamis korrelációkkal. Valamilyen adatsorról azt gondoljuk, hogy megmagyaráz egy másikat, aztán mindez csak a véletlen műve. A korreláció két adatsor közötti lineáris kapcsolatot méri. Ha van két részvénytársaság, amely közül az egyik esernyőt árul, a másik pedig jégkrémet, akkor ha esős idő van a kettő közötti korreláció inkább negatív lesz, mert nyilvánvaló, hogy az egyik cégnek akkor jó, ha eső van, míg a másiknak akkor, ha süt a nap. A két cég részvényeinek hozama között azonban semmilyen kapcsolat nincs, ami összeköti őket az az időjárás. Az időjárás, aminek az emberi természetre is hatása van. Lépten nyomon olyan emberekkel találkozom, akik panaszkodnak az időjárásra. Hetek óta esős, hűvös idő van, és állítólag ez még folytatódni is fog. Egyszer egy ügyfelem felhívott, Csaba, adjunk el mindent. Kérdezem tőle: miért? Öt napja esik az eső, „kilátástalan” vagyok. Ez persze régen volt, amikor még nem volt ennyire elterjedt az online kereskedés. Amikor még számított, hogy milyen az idő. Egy régi anekdota szerint egyszer Chicagóban rémes idő volt, hetek óta esett az eső. A traderek csak ültek, unták magukat, hiszen megbízásuk sem nagyon volt. Majd az egyik megszólalt, shortoljuk a gyapotot! De mégis miért, kérdezték a többiek. Mert a gyapotnak tűző nap kell, itt hetek óta 10 fok van és esik az eső. Remek ötlet. Mindenki shortolni kezdte a gyapotot. Aztán kiderült, hogy ahol a növény terem, ott hetek óta kánikula van. Az alábbi ábra a Dow Jones ipari átlag és az időjárás kapcsolatát szemléltet 1965 és 1995 között. Bámulatos, rossz időben esik az index, napsütéses időben emelkedik. De ha több napsütéses nap van, mint felhős, és a tőzsde inkább emelkedik, mintsem csökken, akkor máris megmagyaráztuk ezt az anomáliát. De ettől függetlenül az időjárás befolyásolja az emberi hangulatot. Persze a közgazdászok szerint nem.

Gyilkos korreláció

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy egy adott évben hányan fognak a medencéjükben megfulladni? Nos elég azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy… Tovább olvasom »Gyilkos korreláció
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes, függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei cégre. A vállalat fizikai boltokban árul videójátékokat és PC-khez, konzolokhoz kiegészítőket (fejhallgató, egér stb.). Egy, a Reddit-en információt cserélő közösség azonban jónak látta megvenni a részvényt, melynek katalizátora az volt, hogy a társaság részvényeinek 110-130%-át kölcsönkérték és shortolták a fedezeti alapok, azaz az árfolyam további csökkenésére fogadtak. A vevői nyomás okán a 10 dolláros ár hamarosan 400 dollárig száguldott. Az akció a Melvin Capitalt viselte meg a legjobban, ő volt a legnagyobb shortoló a Gamestop piacán. A hedge fund befektetett eszköze kb. 12,5 milliárd dollár volt, ez csökkent 8 milliárd dollárra. Az alap nem ment tönkre, sajtóértesülések szerint februárban már +30%-os hozamot ért el. A hangulat átterjedt más részvényekre is, így az AMC mozihálózat-üzemeltető, az iRobot, a Virgin Galactic vagy éppen a Nokia árfolyama is legalább 100%-kal emelkedett. A vételeik igazolására szinte minden esetben a már fent említett short arányt hozták fel a kisbefektetők. A Gamestop saga ma már lerágott csontnak számít, főleg annak fényében, hogy márciusban ismét beütött a krach és egy másik hedge fund is megégette magát. Ez az ügy azonban már jóval bonyolultabb. Bill Hwang Julian Robertson, a híres Tiger Management alapítójának az egyik protezsáltja. A Tiger Management a 80-as és a 90-es évek egyik meghatározó hedge fundja, amely az induló 8 millió dolláros tőkéjét húsz év alatt 22 milliárdra tudta növelni. 2000-ben az alap bezárt és ekkortól Robertson olyan fiatal befektetőknek kezdte el igazgatni az útját, akikben nagy fantáziát látott. A Robertson által protezsált alapkezelők alkotják a tigrisek klubját. Bill Hwang a 90-es évek végén találkozott Julian Robertsonnal, majd utóbbi 2000-ben 25 millió dollárral segítette Hwang Tiger Asia Management hedge fundjának indulását. Az alap az egyik meghatározó szereplő lett a távol-keleti tőkepiacokon, kezdeti tőkéje idővel 5 milliárd dollárra növekedett. A 2008-as válság megtépázta az alapot, leginkább a Volkswagen short squeeze-en (olyan helyzet, amikor egy részvény hirtelen árfolyamemelkedése miatt sokan zárják short pozíciójukat, ezáltal további árfolyamemelkedést indukálva, ami további short zárásokhoz vezet) bukott. 2012-ben pedig bennfentes kereskedés miatt ítélték el Hwangot, aki 44 millió dolláros bírságot volt kénytelen fizetni. Majd 2014-ben 4 évre eltiltották attól, hogy a hongkongi tőzsdén kereskedjen. A fenti esetek után Hwang feketelistára került. Érthető okok miatt a legtöbb bank és brókercég nem szeretett volna vele üzletelni. 2013-ban - azért, hogy eltűnjön a szabályzók szeme elől - a befektetési alapját úgynevezett family office-szá nyilvánította át (úgynevezett családi vagyonkezelő), nevét Archegos Capital Management-té változtatta. Az ilyen „alapoknak” sokkal kevesebb szabályozásnak kell megfelelniük, többek között nem kell közzétegyék, hogy milyen részvényekben kereskednek. A régi-új alap 200 millió dollárral kezdte meg működését, amely 2021 elejére 10 milliárd dollár fölé emelkedett, hogy aztán két hét leforgása alatt Hwang elveszítsen mindent, sőt még többet is. Hwang több bankkal és brókercéggel is kapcsolatban volt: Nomura, Credit Suisse, Goldman Sachs, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Mitsubishi UFJ Financial. Hogy mi vezérelte a kereskedések során (természetesen a profitszerzésen kívül) és hogy mi robbantotta ki az eladói nyomást és a margin call-t nehéz megmondani. Az alábbiakban megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Az Archegos „total return swap” ügyleteket kötött, főleg a média szektorban működő részvényekre: Viacom, Discovery, valamint a Baidu is A total return swap egy OTC ügylet, ahol a swap vevője megkapja annak a részvénynek a hozamát, amire a swap vonatkozik. Ugyanakkor nem kell bejelentenie a felügyelet felé, hogy az ügylet melyik részvényre vonatkozik és mekkora mennyiségben (Alapvetően, ha egy fedezeti alap 5% feletti tulajdonrésszel rendelkezik egy részvényben, akkor bejelentési kötelezettsége van). Sőt, a swap miatt szavazati joga sincs, így közgyűlésen sem vehet részt, ami tovább növeli a homályt az ügylet mögött lévő alap, vagy az azt működtető személyek tekintetében is. A total return swap esetében a részvényeket a bank, vagy brókercég vásárolja meg. A swappal rendelkező alap az ebből származó hozamokra (árfolyamnyereségre és osztalékra) jogosult, természetesen némi díj fizetése és valamennyi alapletét (kezdőtőke) ellenében. E mögött az a racionalitás húzódik, hogy egyrészt a vevő titokban tud maradni, másrészt egy banknak nagyobb hozzáférése van a pénzpiacokhoz, könnyebben tud hitelhez jutni és könnyebben tudja kezelni a tőkeáttételes pozíciókat. Ezekre egy olyan alapnak, amely egyrészt nemrég indult, továbbá amelynek a vezetőjét korábban már elítélték, ráadásul eltiltották a kereskedéstől, kevés esélye lenne. Továbbá a swap tőkeáttételes pozíciót jelent, azaz esetenként 5-100-szor több részvényt lehet venni, mint amekkora az alapban lévő tőke. A Viacom és a Discovery árfolyama azonban éppen történelmi csúcson volt, mégis mi lehetett itt a katalizátor, ami miatt mindez megtörténhetett? A Viacom március 23-án egy 3 milliárd dolláros részvénykibocsátást is kilátásba helyezett, mivel részvényárfolyama 2020 nyara óta megháromszorozódott. Ezen a napon a cég árfolyama 10%-kal csökkent. Már ez elindíthatott egy eladási hullámot, hiszen ez a 3 milliárd dollár akkor a cég kapitalizációjának kb. 3%-át jelentette. A Goldman Sachs több mint 30 millió Viacom részvényt, míg a Morgan Stanley több mint 15 millió Discovery részvényt biztosított a fenti swap ügyletre. A Viacom esetében ez a teljes kibocsátott mennyiség kb. 5%-a, a Discovery esetében pedig kb. 2,5%-a volt. A Bloomberg azonban arról is beszámolt, hogy a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kockázatkezelői léptek és elindították a pozíció óvatos leépítését, ugyanis a részvények a bankok és brókercégek tulajdonában voltak, az Archegos csak a swapokkal rendelkezett. Ahogy a két brókercég elkezdte az eladásokat, az egyrészt valószínűleg azonnal kiszivárgott a piacokra, így más is eladásba kezdett. A csökkenő árak miatt pedig az Archegosnak szolgáltatást nyújtó bankok elkezdtek az alaptól plusz alapletéteket kérni. A történetben szereplő minden bank és brókercég ugyanabban a hajóban evezett, végül ketten úgy döntöttek, hamarabb kiugranak ebből. Hogy ezt az információk alapján, vagy csak egy jó megérzés miatt tették, valószínűleg örökre rejtély marad. A Bloomberg cikke azt is említi, hogy a bankok között volt egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy megpróbálják óvatosan kezelni az ügyet, ekkorra már valószínűleg mindenki tudta, hogy az Archegosnak minden brókercégnél ugyanaz a pozíciója van. A fenti történetben számomra nem az az érdekes, hogy ismét láttunk egy óriási bukást, ez mindig a tőzsde része lesz. Sokkal inkább az, hogy két olyan részvényről van szó, amelyek a sztori kipattanásakor új történelmi csúcson voltak. Senki - kivéve azokat, akik tökéletesen ismerték a sztorit, hogy Hwangnak melyik brókercégnél milyen pozíciója van - nem mondta volna meg, hogy ezek a részvények margin call-t fognak generálni és hogy emiatt nem csak egy hedge fund szenved tetemes veszteséget, hanem az őt finanszírozó 5-6 bank is.

Tigrisek klubja

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes; függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei… Tovább olvasom »Tigrisek klubja
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán igyekeztünk górcső alá helyezni az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak. A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatásokat jelent, amelynek segítségével új tulajdonsággal rendelkező sejtek vagy élőlények hozhatók létre; főként molekuláris és sejtbiológiai eszközökön keresztül. Az iparágon belül a génterápia számos érdekes lehetőséggel kecsegtet, de az elérhető siker óriási kockázatot rejt magában. 2017. augusztus 30-án az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) engedélyezte a Novartis és a Pennsylvaniai Egyetem fejlesztését, amely során génterápiával nagy eséllyel gyógyítani tudják a fiatalkori leukémia egyik fajtáját. Az FDA maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a sejtterápiás eljárást. A fenti döntés előtt két nappal a Gilead Sciences 11,9 milliárd dollártért megvette az amerikai Kite Pharmát, amely hasonló eljáráson dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az már nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is elhozza a gyógyulás lehetőségét. Ezzel pedig elindult a nagy cégek által a génterápiával foglalkozó kutatócégek - mondhatni start-upok – felvásárlásának hosszú sora: a Juno Therapeutcs-et felvásárolta a Celgene, amit aztán a Bristol-Myers; a Novatis a Vedere-t és az AveXis-t; a Sanofi a Kiadis-t, a Roche a Spark Technologies-t. A sor végeláthatatlan. A génterápia utóbbi években történő előretörését az is segítette, hogy a génállomány feltérképezése az évek során egyre olcsóbbá vált. 20 év alatt 100 millió dollárról ezer dollár közelébe csökkent az eljárás ára. Ellenben egy rendkívül bonyolult tudományról van szó, elég csak az „öröklés-környezet vitára” gondolni. Azaz még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (például betegségre) genetikai tényezőkre, vagy inkább a környezetre vezethető vissza. Gyanítható, hogy mind a kettő és így egy komplex rendszerrel van dolgunk, amit nehéz kiismerni. A génterápiával foglalkozó cégek árfolyama 2020-ban hatalmasat emelkedett, aztán 2021-ben 30-50%-ot korrigáltak. Sok esetben fundamentálisan szinte semennyire sem elemezhetők a cégek, a legtöbb esetben „csak” ígéretekkel találkozunk. A génterépiában lévő kitettség a hagyományos blue-chip részvényeknél is megjelenhet. Például a Novartis és a Roche nem tisztán génterápiával foglalkoznak, de már megvetették lábukat ebben az iparágban. A génterápia még csak kis részét képezi ezen cégek árbevételének. Az alábbiakban három olyan céget mutatok be, amelyek viszont ténylegesen a génterápiára tették fel működésüket és jövőjüket. Crispr Therapeutics (CRSP): A cég két legígéretesebb terápiája a CTX001, amely a béta thalassaemia öröklött vérképzőszervi betegséget hivatott gyógyítani. Másik fontos terápiájuk a nyirokcsomó rendszer betegségei ellen lehet hatásos. A fenti súlyos betegségeken kívül a cég próbál megoldást találni a cukorbetegségre is. Továbbá a cég együtt működik klinikákkal is, ahol kutatási eredményeit, terápiáit tudják alkalmazni. A céget Emmanuelle Charpentier alapította, aki a CRISPR technológia feltalálója, aki szakmai munkássága elismeréseképpen 2020-ban Nobel díjat kapott. Editas Medicine (EDIT): a génmódosítás kétféleképpen végezhető el, vagy a páciensben (in vivo), vagy pedig azon kívül és utólag juttatják be a szervezetbe (ex vivo). Az Editas mind a kettőt el tudja végezni. A cég vérképzőszervi, daganatos és szemészeti problémákat szeretne majd orvosolni eljárásaival. A vállalat célja, hogy precíz génterápiát, ahhoz kapcsolódó gyógymódokat fedezzen fel fejlesszen ki, majd értékesítse azokat. A társaság együttműködik a Bristol-Myers-szal és a Bluerock Therapeutics-szal is az onkológia terén. A cég gyermekvaksággal kapcsolatos és sarlósejtes vérszegénységgel kapcsolatos eljárása már a korai klinikai fázisban vannak. Intellia Therapeutics (NTLA): a cég alapítója Jennifer Doudna aki a fent emljtett Crispr alapítójával alkotta meg a CRSPR technológiát és kapott érte Nobel díjat. A cég ritka örökletes genetikai betegségekre fókuszál: például a transztiretin amiloidózios, amely betegség során örökletes vagy szerzett okok miatt a szervezetben egyes fehérjék rendellenes változatai termelődhetnek; ezek a kóros fehérjék összecsapódnak (aggregálódnak) ún. amiloid szálakká és lerakódhatnak a különböző szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Ez az eljárás már korai klinikai fázisban van. A vállalat a Regneron-nal és a Novartis-szal működik együtt bizonyos fejlesztésekben. A fent említett cégek mindegyikének egy-egy eljárása már túl van a Phase-1 teszteken. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan siker koronázza majd a munkát, a kutatást. Aki bővebben szeretne olvasni a fenti cégek módszereiről az alábbi oldalt ajánlom.

Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán górcső alá helyeztem az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak.… Tovább olvasom »Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon
Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!
Az előző bejegyzésben azt vettem górcső alá, hogy milyen lehetőségek adódhatnak abban az esetben, ha a republikánusok és Donald Trump újból felhatalmazást kap az USA vezetésére négy éven keresztül. De nem szabad elfelejtkezni a másik oldalról sem, a demokratákról, hiszen számukra is megvan az esély a győzelemre. Ahogy az előző bejegyzésben írtam: a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg, ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy mindegyik politikai oldalnak vannak kedvelt iparágai és olyan intézkedései, amelyekre a piacok a döntés függvényében nagy volatilitással reagálhatnak. Ha demokrata, akkor szinte mindenkinek az adók emelése jut eszébe. Bár nem tudjuk, hogy tényleg megvalósulna-e egy ilyen intézkedés, azt tudjuk, hogy az inkább az USA területén belül értékesítő vállalatokat érintheti jobban. Például a társasági adó növelése (melyet éppen Trump csökkentett pár éve) negatívan hathat a nettó profitra. Ilyenek lehetnek a belső légitársaságok (Alaska Airlines, Delta Airlines, Southwest Airlines, igaz őket most más jobban sújtja), illetve a kiskereskedők (Walmart, Target, Kohl’s, Home Depot). Azonban az olyan cégek, amelyek globálisan vannak jelen, az adófizetést optimalizálhatják az egyes országok között, így számukra ez kevésbé lehet majd fajsúlyos döntés. Az elmúlt években is sokat hallottunk a nagy technológiai cégek, úgy, mint az Apple, vagy a Google adózási szokásairól, ahol azt Írországban, vagy Hollandiában vallották be, így kibújva az akkori igen magas 35%-os amerikai társasági adó alól. A Demokrata Párt továbbá ösztönözné az infrastrukturális fejlesztéseket, amely persze nem újdonság, a republikánusok is kiállnak emellett, hiszen az USA-ban például az utak minősége sok helyen hagy kívánni valót maga után. Ez pedig az építőipari cégeknek, az építőipari termékekkel kereskedőknek és előállítóknak kedvezhet. Pár példa: Caterpillar, Jacobs Engineering, Martin Marietta Materials, Vulcan Materials, Eagle Materials; vagy a belső szállítmányozás vállalatai: Kansas City Southern, CSX Corporation, vagy akár bizonyos ETF-ek, például az IFRA tickerű, mely az USA tőzsdéin jegyzett infrastrukturális vállalatokból képzett index teljesítményét követi. A demokraták a zöld energiát is a szívükön viselik, amely a megújuló energiatermelés és az ilyen projekteket kivitelező cégek esetében lehet érdekes döntés. Ez érinti a napelemek, szélerőművek és egyéb megújuló erőművek (depóniagáz, biogáz stb.) telepítését is. A SolarEdge Technolgies vagy az Enphase Energy például magán és ipari célra is kínál napelemmel kapcsolatos eszközöket, szolgáltatásokat, mint például kivitelezés, monitorozás stb. Továbbá érdekes célpontok lehetnek majd a diverzifikált energiatermelők, akik a hagyományos energiatermelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló forrásokra is: NextEra Energy, Xcel Energy, Brookfiled Renewable Partners. Feltételezésem szerint az USA-Kína vámháború egy demokrata győzelem esetén enyhülne, esetleg hamarabb is megoldódna, már amennyiben feltételezzük, hogy egy ilyen helyzetet meg lehet oldani, hiszen mindig lesz olyan érdekcsoport, akiknek a jelenlegi helyzet nem tűnik fairnek. Ez összességében az egész piacot érinti, hiszen az egész ellátási láncot érinti, de fajsúlyosabb lenne az olyan cégek esetében, akik jelentős importra szorulnak, például alapanyagok tekintetében, mint a Procter & Gamble vagy a 3M. Pozitív lenne a technológiai cégek esetében a hardware gyártóknak is: Seagate, Western Digital, Skyworks Solution, Xilinx, Qualcomm hogy csak néhányat említsünk. Fontos azt is figyelembe venni, hogy bár az adóemelés negatív hatású, egy hamarabb megoldódó, enyhülő USA-Kína vámháború és a fennmaradó fiskális stimulus; melyről azt gondolom, hogy a jelen helyzetben mindegyik párt fent kívánja majd tartani; többé kevésbé kiolthatják egymást. A fenti és a korábbi bejegyzés alapján elmondható, hogy a lehetőségek tárháza széles. Azonban a fenti folyamatok nem csak a választás közeledtével lesznek érdekesek, sőt sok már talán be is árazódott, hanem hosszabb távon is érdekes lehet a fejleményeket és az említett iparágakat és szereplőit figyelni. Már csak egy dolog maradt hátra, megtippelni, hogy vajon ki nyer november 3.-án?

Trump nélkül sem áll meg az élet a tőzsdén

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző bejegyzésben azt vettem górcső alá, hogy milyen lehetőségek adódhatnak a részvénypiacokon abban az esetben, ha a republikánusok és Donald Trump újból felhatalmazást kap az USA vezetésére négy éven keresztül. De nem szabad elfeledkezni a másik oldalról, a demokratákról;… Tovább olvasom »Trump nélkül sem áll meg az élet a tőzsdén
Trump vs. Tőzsde Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump, egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között, valaha amerikai elnökaspiráns lehet. Ha visszaemlékezünk a 2016-os választásokra, akkoriban az a vélemény tarolta le a pénzügyi sajtót, hogy Donald Trump győzelme esetén a piacok összeomlanak. A megmondóembereknek igazuk lett, egészen egy napig. Ugyanis a választás napján a tőzsdék valóban jelentős esést produkáltak, azonban ennek pár óra múlva már nyoma sem volt, sőt, a választás napjától év végéig kb. 10%-ot rallyzott a piac. Ma a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg: ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a különböző események között nem létező kapcsolatot fedezzenek fel. Mindegyik politikai oldal kedvez valamely szektoroknak, míg másoknak nem. Ezek pedig átlagban kiolthatják egymást, szóval nem lehet ésszerű állásfoglalást tenni amellett, hogy ha X nyer, a piacok emelkednek, ha Y akkor esni fognak. Ahogy az alábbi két ábrán is látszik, semmiféle értelmes következtetés, ha úgy tetszik korreláció nem látható a választás kimenetele és a részvénypiac között. Az első ábra a választás évét mutatja és néhány vérzivataros időszakot kivéve (1930-as évek, 2008-as válság) szinte mindig emelkedett a tőzsde, azaz irreleváns volt, hogy demokrata vagy republikánus nyert. A második ábra a választást követő éveben mutatja az S&P500 éves hozamát. Ekkor már valószínűleg körvonalazódik a gazdaságpolitika, esetleg meghoznak bizonyos döntéseket, törvényeket is. Az eredmény pedig? Nem sokkal jobb, mint egy fej vagy írás játék. De nézzük mi lehet a forgatókönyv egy republikánus győzelem esetén. Trump már eddig is sokat tett az amerikai cégekért, gondolhatják sokan. Jelentősen csökkentette a társasági adót, sokat hangoztatta, hogy amerikai cég amerikai földön termeljen, megreformálta a NAFTA-t. Persze ugyanennyi kárt is okozott. A végeláthatatlan USA-Kína vámháború, a koronavírusra adott nem megfelelő lépések, a közel-keleti politika nem feltétlenül sültek el jól, hogy csak néhányat említsünk. Jelen írásnak nem célja a politikai elemzés, a fenti felsorolás csak azért lényeges, hogy lássuk mind a vevők, mint az eladók meg tudják indokolni döntéseik vélt helyességét. A tőzsdék szempontjából talán a legfontosabb az USA-Kína vámháború és annak további menete. Nem csak azért, mert ez egyben technológiai háború is, hanem mert jelentősen felkavarja mind az USA, mind Kína gazdaságát és így a tőzsdék is érzékenyen reagálnak minden egyes hírre, pletykára. A világ a globalizációra, egy a végletekig optimalizált modellre rendezkedett be, és bár lehet ezt szeretni vagy elítélni, amennyiben mást szeretne a politikai elit, az egy átmenet, amely átmenet nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, sőt.

Trump vs. tőzsde

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump – egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között – valaha amerikai elnökaspiráns… Tovább olvasom »Trump vs. tőzsde
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, őket követik ez európai cégek. A múlt héten a kiskereskedelem cégeinek jelentéseivel befejeződött az amerikai második negyedéves gyorsjelentési szezon. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok, aggregáltan, hogyan vészelték át az elmúlt három hónapot és mit várhatunk a jövőre vonatkozóan. Ahogy látható a lenti ábrán már 2020 első negyedévében is 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Az első negyedévben a koronavírus először Európában éreztette hatását az olasz helyzeten keresztül. Igaz az USA-ban már akkor is voltak esetek, de nem drasztikus mértékben. A helyzet a legsúlyosabbnak Seattle-ben nézett ki akkor, azóta kiderült, közel sem az a helyszín a legfertőzöttebb. Továbbá sok prominens személyiség is folyamatosan olyan információkat osztott meg, hogy az egész vírushelyzetet nem kell komolyan venni. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevételének a 40-50%-a már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, már ekkor is érezni lehetett a vírus hatását. Aztán a második negyedévben beütött a soha nem látott recesszió, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalatok eredménye az előző 13%-os esés után további még 28%-kal csökkent, és az elemzői előrejelzések alapján ez lesz a helyzet 2021 nyaráig, legalábbis a legfrissebb becslések szerint. (Az ábrán pirossal az előrejelzések láthatók). – Itt kérjük feltüntetni a hivatkozott elemzői előrejelzések forrását. A vírus persze nem érintett minden iparágat azonos módon. A Danube Capital többször is írt róla, hogy kik lehetnek a legveszélyeztetettebb szektorok (légiforgalom, turizmus, irodapiac, bővebben itt, link), most azonban már azt is látjuk, hogy ténylegesen kik estek vissza és kiknek sikerült pozitívan kijönni a történésekből. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 20%. - Itt kérjük feltüntetni a hivatkozott elemzői előrejelzések forrását. Pozitívan jött még ki a járványból, legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, de véleményem szerint egy ilyen helyzetben az irracionálisnak tűnő döntések nem irracionálisak (link).

A koronavírus nyertesei?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan a leghamarabb az USA vállalatai teszik közzé negyedéves pénzügyi beszámolójukat, őket követik az európai cégek. A múlt héten a kiskereskedelem cégeinek jelentéseivel befejeződött az amerikai második negyedéves gyorsjelentési szezon. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg,… Tovább olvasom »A koronavírus nyertesei?
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

FANG vagy FAG?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Netflix 2019 második negyedéves jelentése nem sikerült túl jól. És ez kit izgat? – tehetnénk fel a kérdést, csakhogy a streaming társaság annak az impozáns klubnak a tagja (vagy volt tagja), amely az elmúlt években a hátán cipelte az… Tovább olvasom »FANG vagy FAG?