Blog

Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Gondolkoztunk már azon, hogy mások milyennek látnak minket, magyarokat? Minden országnak megvan a magáról kialakított képe és másokról is rendelkezünk sztereotípiákkal. A nemzeti karakterológia egyik aspektusát vizsgálja Geert Hofstede, holland kutató rendkívül népszerű és praktikus nemzetközi üzleti kommunikációs modellje. Hazánkban… Tovább olvasom »Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk?

Akkor most hibás az infláció mérése vagy csak másképpen érdemes használni?

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az infláció számításának helyessége mindig is örökzöld téma volt a gazdasági szakértők körében. Ez a vita napjainkra már olyan éles fordulatot vett, hogy sokan már nem szívesen indulnak ki a hivatalos inflációs adatból, amikor azt egy-egy üzleti döntés során kellene… Tovább olvasom »Akkor most hibás az infláció mérése vagy csak másképpen érdemes használni?

Az októberi lassulás után ismét emelkedhet a hazai inflációs pálya

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
November 8-án, pénteken ismerhetjük meg a friss, októberi inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a szeptemberi 2,8%-os szintről 2,5%-ra lassulhat a hazai infláció októberben 2018 októberéhez képest. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, az üzemanyagárak pedig minimális emelkedést mutattak idén… Tovább olvasom »Az októberi lassulás után ismét emelkedhet a hazai inflációs pálya

Előrejelezhetők-e az árfolyammozgások: Hurst-exponens II. rész

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Korábban már publikáltam egy blogbejegyzés a Hurst-exponensről. Egy olyan statisztikai módszerről írtam, amely segíthet a tőzsdén az árfolyamok irányának azonosításában. Egy példán keresztül szeretném bemutatni, hogy egy tőzsdei instrumentum esetében hogyan alkalmazható a Hurst-exponens, vagyis bemutatásra kerül, hogy látható-e trendkövető… Tovább olvasom »Előrejelezhetők-e az árfolyammozgások: Hurst-exponens II. rész

POS terminálok száma Magyarországon

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A bankkártyák és a hitelkártyák terjedésével korábbi bejegyzéseimben foglalkoztam, amelyek itt és itt találhatóak. A fizetési kártyák terjedéséhez az ATM-hálózat bővülése mellett az is hozzájárult, hogy rendelkezésre állt megfelelő számú terminál, ahol a kártyákkal tudunk fizetni. Ezek a POS (Point… Tovább olvasom »POS terminálok száma Magyarországon

Az ötlet korunk legértékesebb nyersanyaga?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Napjainkban a startupok korát éljük, az ötletek ugyanakkor az egész gazdaságtörténet szempontjából fontosak. Akár azt is mondhatjuk, hogy az ötletek a gazdaság és a történelem mozgatórugói. Sokan az ötleteket a jelenlegi gazdaság legértékesebb nyersanyagaként tartják számon. Ennek ellenére számtalanszor tapasztalhatjuk,… Tovább olvasom »Az ötlet korunk legértékesebb nyersanyaga?

Valóban itt a vége az építőipar szárnyalásának?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az elmúlt években az építőipar rég nem látott bővülésen ment keresztül. Gyakran lehetett hallani a kibocsátás 20-30% feletti növekedéséről, az ingatlanárak szárnyalásáról és mindemellett az építési projektek csúszásáról, illetve munkaerő-hiányról. Azt mindenki érezte, hogy ilyen ütemben nem képes az ágazat… Tovább olvasom »Valóban itt a vége az építőipar szárnyalásának?

Küszöbön Magyarország következő felminősítése

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Idén februárban két nemzetközi hitelminősítő, az S&P és a Fitch is felminősítette hazánkat: mindketten a korábbi, BBB- szintről BBB szintre javították Magyarország szuverén adóskockázati besorolását (befektetésre ajánlott kategóriák), a besoroláshoz kapcsolódó kilátás mindkét esetben stabil. A harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő,… Tovább olvasom »Küszöbön Magyarország következő felminősítése

A Brexit hatása a járműiparra

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Október 17-én megszületett az új Brexit-megállapodás az angol kormány és az Európai Unió között, de annak sorsa október 22-én még mindig bizonytalan (az EU tagállamainak állam- és kormányfői már jóváhagyták, de kétséges, hogy a brit parlament belemegy-e a kialkudott feltételekbe).… Tovább olvasom »A Brexit hatása a járműiparra

Tényleg Japánhoz hasonló gazdasági helyzet vár az eurózónára?

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Október 24-én, csütörtökön tartja az ECB a soron következő kamatdöntését, amin nem várunk számottevő változást a monetáris kondíciók tekintetében; mivel az érdemi lazító intézkedésekét már szeptemberben bejelentette a jegybank. A lazító lépéseket alapvetően a globális kockázatok miatt várható önbeteljesítő lassulás… Tovább olvasom »Tényleg Japánhoz hasonló gazdasági helyzet vár az eurózónára?
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

Ókori iránymutatás az árfolyammozgásokhoz: Hurst-exponens és a tőzsde

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A tőzsdei árfolyamok mozgásának megfigyelésekor felmerül a kérdés: vajon véletlenszerűen mozognak-e az árfolyamok, illetve létezik-e olyan módszer, amelynek segítségével előrejelezhetők a mozgások? Rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy nem lehetséges az árfolyamok hajszálpontos jövőbeli értékét megmondani, mégis létezik olyan statisztikai… Tovább olvasom »Ókori iránymutatás az árfolyammozgásokhoz: Hurst-exponens és a tőzsde

Hogyan hatna a Brexit a logisztikai ágazatra?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az európai politikában az utóbbi éveket a Brexit dominálta. Vagyis inkább Az Egyesült Királyság vezetőinek tétovaságáról, hiszen sokszor úgy tűnt, hogy maguk a britek megválasztott képviselői sem tudják pontosan, hogy milyen irányba is szeretnék vinni az országukat. Azonban a jelenlegi… Tovább olvasom »Hogyan hatna a Brexit a logisztikai ágazatra?

Ha nem létezne a készpénz…

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Többször foglalkoztunk a különböző fizetési módok, ezen belül a bankkártyák és a hitelkártyák elterjedésével itt és itt. Most a készpénz kerül terítékre, azonban merőban más megközelítésben. Ennek apropóját az adja, hogy idén szeptemberben jelent meg az ING Bank nemzetközi felmérése… Tovább olvasom »Ha nem létezne a készpénz…

Hogyan gyűrűzhet be a kereskedelmi háború a gazdaságba?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Mit érdemes tudni a jelenleg zajló kereskedelmi feszültségekről, mire kell felkészülni? Az elmúlt napokban több szemszögből is vizsgáltuk a témát, így publikáltunk már a szabadkereskedelem korlátozása mögött meghúzódó racionalitásról és a nagyhatalmi viszonyok alakulásáról is. A mai blogbejegyzésben azt vizsgálom,… Tovább olvasom »Hogyan gyűrűzhet be a kereskedelmi háború a gazdaságba?

A hatalom dimenziói

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A kereskedelmi háború és más nemzetközi események kapcsán sokszor hallhatjuk a nagyhatalom kifejezést. Gondolkoztunk már azon, hogy mit jelent ez a fogalom? Többnyire inkább csak érezzük, mit jelent. A kifejezésről elsőre az Egyesült Államok, Oroszország, az egykori Szovjetunió vagy esetleg… Tovább olvasom »A hatalom dimenziói

Miért akarná akár egy ország is korlátozni a szabadkereskedelmet?

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az elmúlt hónapok során egyértelműen az egyre élesedő kereskedelmi feszültségek váltak a legfontosabb témává a gazdasági médiában. Számtalan elemzés világított rá, hogy a vámintézkedések és az ebből fakadó általános bizonytalanság várhatóan a globális gazdasági növekedés lassulásával jár majd együtt. Erről… Tovább olvasom »Miért akarná akár egy ország is korlátozni a szabadkereskedelmet?

Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Gyorsuló ütemben terjed a megújuló energia hasznosítása szerte a világon és ezzel párhuzamosan Magyarországon is növekszik a környezettudatosság mértéke. Ezen a téren lassan kezdünk felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, azonban továbbra sem tartozunk az éllovasok közé. Felmerül a kérdés, hogy mi… Tovább olvasom »Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?

Turizmus és platformok – Az Uber sorsára jut az Airbnb is?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A technológiai fejlődés és innováció a szálláshelyek piacát is elérte a 2010-es években. Egy évtized leforgása alatt teljesen megváltozott a turizmus piaca, egyes szereplők teljes eltűntek, míg mások átalakultak. Megjelent számos teljesen új szereplő, amelyek olyan szolgáltatást nyújtanak, olyan funkciót… Tovább olvasom »Turizmus és platformok – Az Uber sorsára jut az Airbnb is?

A digitalizáció szerepe a logisztikában

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A negyedik ipari forradalom a gazdaság számos területén hoz és hozott már változást a mezőgazdaságtól kezdve az élelmiszeriparon át egészen az autógyártásig. Egyre szélesebb körben válik napjaink részévé az automatizálás, a robottechnológia vagy éppen az önvezető jármű. Az ipar 4.0… Tovább olvasom »A digitalizáció szerepe a logisztikában

Csak átmeneti lassulás várható a hazai inflációban szeptemberben

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Előrejelzésünk alapján az idén augusztusi 3,1%-ról szeptemberben 3,0%-ra mérséklődhetett a hazai infláció 2018 szeptemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, azonban az üzemanyagárak emelkedést mutattak idén szeptemberben a megelőző hónaphoz képest. Az üzemanyagárak növekedése ellenére is lassuló… Tovább olvasom »Csak átmeneti lassulás várható a hazai inflációban szeptemberben

A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A legutóbbi blogbejegyzésemben is utaltam rá, hogy az elmúlt évtizedben nagyon jelentős volt a passzívan kezelt befektetési alapok előretörése. Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a bikapiac elején (2009-ben) majdnem 3:1 arányban vezettek az aktívan kezelt alapok a passzívakkal szemben,… Tovább olvasom »A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket

Bankom a telefonom

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 2 perc   
Egyre gyorsabban terjed Afrika és Ázsia alulbankosított országaiban a mobilszámla. Ez egy olyan szolgáltatás, amelyet telekommunikációs cégek nyújtanak a lakosság részére és hasonlóan működik, mint egy bankszámla. A szolgáltatás igénybevételéhez mindössze egy mobiltelefonra és egy SIM-kártyára van szükség. Az ügyfél… Tovább olvasom »Bankom a telefonom

Miért érdemes a zöldülő gazdaságra figyelni?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Korábban már írtunk arról, hogy a technológiai fejlődés vívmányait mikor érdemes bevezetni, hiszen a generációváltás kérdése nem csak a korosztályok közötti staféta átadására érvényes, hanem a minket körülvevő eszközökre is kiterjed. Hasonló dilemma a környezetbarát megoldások és termékek kapcsán is… Tovább olvasom »Miért érdemes a zöldülő gazdaságra figyelni?