Blog

Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
2021. június 30. a törlesztési moratórium II. lejárata. Legalább is néhány nappal ezelőttig azt hittük. A dátum, amelyet szinte minden hitellel rendelkező vállalat, háztartás és hitelt nyújtó pénzintézet ilyen-olyan okból kifolyólag – mint a messiást – várt, és amelyet a… Tovább olvasom »Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Május 25-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol várakozásunk szerint a Monetáris Tanács változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Az egyhetes betét kamata is változatlan maradhat még a május 27-i, csütörtöki tenderen. Virág Barnabás, az MNB alelnöke sajtóinterjúban… Tovább olvasom »Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től

Az online vásárlás és a kártyás fizetés a járványhelyzet nyertese

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A koronavírus-járvány milliók vásárlási szokásait alakította át. A járvány miatt felgyorsult digitalizáció egyrészt fejlesztésre ösztönözte a szolgáltatókat, másrészt szintlépésre kényszerítette a fogyasztókat, felhasználókat.  A vásárlások értékének már 40%-a elektronikusan zajlott 2020-ban (Forrás: MNB tanulmány). A kezdetben kényszer szülte online szokások pedig… Tovább olvasom »Az online vásárlás és a kártyás fizetés a járványhelyzet nyertese
Gyilkos korreláció Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy hányan fognak a medencéjükben megfulladni egy adott évben? Nos, azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy az az alábbi ábrán is látható. Nyilván, a legtöbben megmosolyogják ezt az „elemzést”, pedig az élet tele van ilyen hamis korrelációkkal. Valamilyen adatsorról azt gondoljuk, hogy megmagyaráz egy másikat, aztán mindez csak a véletlen műve. A korreláció két adatsor közötti lineáris kapcsolatot méri. Ha van két részvénytársaság, amely közül az egyik esernyőt árul, a másik pedig jégkrémet, akkor ha esős idő van a kettő közötti korreláció inkább negatív lesz, mert nyilvánvaló, hogy az egyik cégnek akkor jó, ha eső van, míg a másiknak akkor, ha süt a nap. A két cég részvényeinek hozama között azonban semmilyen kapcsolat nincs, ami összeköti őket az az időjárás. Az időjárás, aminek az emberi természetre is hatása van. Lépten nyomon olyan emberekkel találkozom, akik panaszkodnak az időjárásra. Hetek óta esős, hűvös idő van, és állítólag ez még folytatódni is fog. Egyszer egy ügyfelem felhívott, Csaba, adjunk el mindent. Kérdezem tőle: miért? Öt napja esik az eső, „kilátástalan” vagyok. Ez persze régen volt, amikor még nem volt ennyire elterjedt az online kereskedés. Amikor még számított, hogy milyen az idő. Egy régi anekdota szerint egyszer Chicagóban rémes idő volt, hetek óta esett az eső. A traderek csak ültek, unták magukat, hiszen megbízásuk sem nagyon volt. Majd az egyik megszólalt, shortoljuk a gyapotot! De mégis miért, kérdezték a többiek. Mert a gyapotnak tűző nap kell, itt hetek óta 10 fok van és esik az eső. Remek ötlet. Mindenki shortolni kezdte a gyapotot. Aztán kiderült, hogy ahol a növény terem, ott hetek óta kánikula van. Az alábbi ábra a Dow Jones ipari átlag és az időjárás kapcsolatát szemléltet 1965 és 1995 között. Bámulatos, rossz időben esik az index, napsütéses időben emelkedik. De ha több napsütéses nap van, mint felhős, és a tőzsde inkább emelkedik, mintsem csökken, akkor máris megmagyaráztuk ezt az anomáliát. De ettől függetlenül az időjárás befolyásolja az emberi hangulatot. Persze a közgazdászok szerint nem.

Gyilkos korreláció

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy egy adott évben hányan fognak a medencéjükben megfulladni? Nos elég azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy… Tovább olvasom »Gyilkos korreláció

Hogyan érintette a koronavírus-járvány harmadik hulláma a magyar gazdaságot?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Május 18-án, kedden publikálja a KSH a 2021. első negyedévre vonatkozó, előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) június 1-én – szintén keddi napon – teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint… Tovább olvasom »Hogyan érintette a koronavírus-járvány harmadik hulláma a magyar gazdaságot?
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Márciusban jelentősen gyorsult az infláció, a februári 3,1%-ról 3,7%-ra, de ezzel együtt is még az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintje alatt maradt (év/év alapon). Ahogy több korábbi elemzésünkben is felhívtuk rá a figyelmet, egyedi és technikai tényezők hatására az infláció… Tovább olvasom »Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges gazdasági hatásait ismertető tanulmányt. Az előző blogbejegyzésben ismertettük magát a megállapodást és a száraz számszerű következményeit, most pedig bemutatjuk, hogy az EU gazdái… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az informatikai megoldásokat kínáló Cancom árfolyama emelkedésnek indult a 48 eurónál található lokális mélypontról. Az árfolyam következő ellenállása az 59 eurónál húzódó történelmi csúcspont, amelynek áttörésével nagy tere nyílna a további emelkedésnek. A fundamentumokat megvizsgálva stabil növekedési lehetőségei vannak a… Tovább olvasom »Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés

Lesz-e 350 alatt az EUR/HUF árfolyam? – Elemzési kivonat

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A koronavírus elleni oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos környezetben jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB Bank Nyrt. és a… Tovább olvasom »Lesz-e 350 alatt az EUR/HUF árfolyam? – Elemzési kivonat

Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A GKI áprilisi konjunktúraindexe megközelítette a tavaly márciusi szintet. A kedvező GKI-adat a Danube Capital várakozásával összhangban áll, az indexek áprilisi felpattanása kedvező előjel lehet a gazdaság helyreállását illetően. Visszatérő optimizmust sugall az üzleti és a fogyasztói bizalmi index is… Tovább olvasom »Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk, vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új, vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innovációhoz vezető egyik fontos út a kutatás és fejlesztés (angolul: research and development, R&D), amely a meglévő tudásbázis kreatív, célzott bővítése, egyfajta tudományos munka. Az így megszerzett, vagy bővített új ismeretanyagot ezután új termékek, szolgáltatások, folyamatok kidolgozására lehet felhasználni. A kutatómunka és így az innováció sok esetben költséges, hosszadalmas folyamat. A legtöbb esetben a megcélzott eredmény csak hosszas próbálkozás és hibák után, temérdek pénz elköltése után érhető el, de rossz esetben még így sem. Emellett pedig nem szabad megfeledkezni a szerendipitásról, azaz a véletlenszerű felfedezésről sem, amikor a kutatási témától független dolgot fedezünk fel. Ez utóbbira rengeteg példa van a történelemben például a penicillin. Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy egyik kísérletét tönkretette a penészgomba, így jött rá a penicillin antibakteriális hatására. Vagy ott a Viagra, amely elvileg a magas vérnyomást kezelte volna, aztán valami egészen másra nyújtott megoldást. Az innováció és így a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt feladat szinte minden fejlett, vagy fejlődő országban, melyben magánvállalatok és állam intézmények is szerepet vállalhatnak. Ezek a fejlesztési projektek sokszor megelőzik korukat és csak sokkal később válnak széles körben megvalósíthatóvá. Amikor pedig elterjednek, mindenki magától értetődőnek veszi létezésüket. Így született meg az internet is. Az internet őse ARPANET néven indult el 1969-ben, két nappal Mindenszentek előtt. A DARPA azaz az Amerikai Egyesült Államokbeli Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége adott megbízást a kifejlesztésére. Az internet és a világháló nem egy és ugyanaz. Az internet magában foglalja mindazt a technológiát, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással való kommunikációját, amit ma már olyan egyszerű dolognak érzékelünk, mint felkapcsolni egy lámpát. Az első honlap 1991-ben készült el a CERN nukleáris kutatóközpontjában. Az első webböngésző, a Mosaic 1993-ban az Illinois-i egyetemen látta meg a napvilágot, majd 1994-ben kezdett tömegtermékké válni a Netscape Navigatornak és a Microsoft Explorernek hála. A DARPA élenjár az innováció és a kutatás-fejlesztés, az újkori technológiák kifejlesztése tekintetében. 2004 óta több olyan kihívást is szervezett, ahol a résztvevők valami újdonságot mutathattak be. Nézzük miket támogatott a DARPA, mi lehet a következő internet? 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben az önvezető autózásé volt a főszerep. Olyan önvezető technológiára volt kíváncsi a DARPA, amely majd a honvédelemben alkalmazható. 2004-ben senkinek sem sikerült teljesíteni a célul kitűzött távot, amely 300 mérföld volt. 2005-ben már öt csapat abszolválta a távot (igaz az időközben 175 mérföldre csökkent), négy közülük a limitidő, 10 óra alatt. A 2007-es esemény pedig már nem sivatagban, vadregényes tájakon, hanem forgalomban hivatott kipróbálni az önvezetést. 2009-ben az internet 40 éves évfordulójára az internet és a közösségi hálók (kommunikáció, csapatépítés) hatékonyságát demonstrálták, ahol az USA területén elhelyezett 10 darab lufi pontos helyét kellett meghatározni hét órán belül. 2013-ban és 2015-ben a robotikáé volt a főszerep. A versenyt extrém nehézségűre tervezték. A robotoknak képeseknek kellett lennie segíteni az embereket különböző katasztrófák kezelésében. Így olyan robotokat kellett fejleszteni, amelyek tudnak járművet vezetni, kinyitni egy vízcsapot, ki tudnak nyitni egy ajtót, vagy éppen fel tudnak menni egy lépcsőn. A 2014-es és 2015-ös verseny célja olyan csapatok díjazása volt, akik a legjobb előrejelzést adják a chikungunya-láz terjedésére, melyet a szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus okoz. A verseny apropója az volt, hogy a fertőzés 2013 óta jelentősen terjedt az amerikai földrészen. 2016-ban a kibervédelem és annak mesterséges intelligenciával való kiegészítése volt a fókuszban. A résztvevőknek olyan mesterséges intelligenciát kellett fejleszteni, amely valós időben tudja a programhibákat, feltöréseket, adatbázisokba való behatolásokat azonosítani és kijavítani. A mai világban egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóhoz, sokuk wifin keresztül. A DARPA 2016. és 2019. közötti kihívásai arra a problémára keresték a választ, hogy ebben a túlterhelt rádiójeles közegben hogyan lehet megbízhatóbb kapcsolatot létrehozni, hogyan kommunikáljanak az eszközök egymással a sávszélesség okosabb megosztásáért. Ez utóbbi egyébként lassan egy átlagos háztartásban is kardinális problémává fog válni. 2017-től a DARPA kihívásai a föld alá költöztek. Ekkor már arra volt kíváncsi a szervezet, hogy ki tud olyan szoftvert készíteni, amely a föld alatti világot a lehető legjobban fel tudja térképezni. Ez a világ (barlangok, alagutak) sokszor még ismeretlen, rengeteg veszéllyel. Katonai használatuk azonban fontos lehet, így a lehető legpontosabban kell ismerni a környezetüket. 2019-től pedig a föld alól az űrbe tekintett a DARPA. A kihívás célja az volt, hogy csak rövid idővel előtte meghatározott helyről kellett valamilyen terméket az űrbe juttatnia a csapatoknak. Ez utóbbiról sem volt sok információjuk, az űrbe juttatandó dologról csak 30 nappal korábban kaptak leírást. Ahogy fent láthatjuk, az innováció mindenfelé utat tör, bár egy-egy kornak megvannak a maga kitüntetett céljai. Így volt, van ez az önvezetéssel, a mesterséges intelligenciával vagy az űr felfedezésével. A DARPA sok esetben lefektette az alapokat, utána már a cégeken, és rajtunk, emberiségen múlik, hogy ezekből mi valósul majd meg.

Az új internet

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába… Tovább olvasom »Az új internet

Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az ismert tény, hogy a hazai és a német gazdaság, illetve politika viszonyát szoros együttműködés jellemezte az elmúlt évtizedben; még ha egyes témák mentén ellentétes álláspontok is körvonalazódtak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekre nem minden esetben figyelünk fel. Ilyen például… Tovább olvasom »Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

Zöld szempontok és társadalmi felelősségvállalás a bankválasztásban

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatos működés egyre lényegesebb szemponttá válik a márkaválasztásban. Ezek a tényezők a vállalati pénzügyekben és – idővel – a lakossági ügyfelek banki és pénzügyi döntéseinknél is jelentősebb szerepet kaphatnak. 2021 első negyedévi online kutatásunkban megmértük,… Tovább olvasom »Zöld szempontok és társadalmi felelősségvállalás a bankválasztásban

Értékmegőrzés generációkon át

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Bitcoin, ingatlan, részvénypiac, nemesfémek – ezek az utóbbi néhány év slágertermékei a befektetések és a média szempontjából. A műkincsek, műalkotások világa hasonló izgalmakat tartogat, bár ezekről csak akkor értesülünk, ha valamely műalkotás aukciós ára valamilyen korábbi rekordot dönt meg. Alberto… Tovább olvasom »Értékmegőrzés generációkon át

2021 slágere a klímavédelem és az otthonfelújítás – de vajon zöldebbek lesznek otthonaink?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Van az a mondás, amikor valaki a hirtelen pirosra váltó közlekedési lámpán még épphogy áthajt és az anyósülésen megszólal valaki: „ez már piros volt…”. Mire a válasz: „dehogy…. ez csak érett zöld!” Hasonló a helyzet a mai lakáspiacon is: tele… Tovább olvasom »2021 slágere a klímavédelem és az otthonfelújítás – de vajon zöldebbek lesznek otthonaink?

Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Németország Európa vezető gazdasági hatalma, a legtöbb európai ország első számú kereskedelmi partnere. Utóbbi adat a linkre kattintva látható térképen is szerepel. Emellett Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is, mivel Németország politikája nagyban kihat Európára. Felmerül a… Tovább olvasom »Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes, függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei cégre. A vállalat fizikai boltokban árul videójátékokat és PC-khez, konzolokhoz kiegészítőket (fejhallgató, egér stb.). Egy, a Reddit-en információt cserélő közösség azonban jónak látta megvenni a részvényt, melynek katalizátora az volt, hogy a társaság részvényeinek 110-130%-át kölcsönkérték és shortolták a fedezeti alapok, azaz az árfolyam további csökkenésére fogadtak. A vevői nyomás okán a 10 dolláros ár hamarosan 400 dollárig száguldott. Az akció a Melvin Capitalt viselte meg a legjobban, ő volt a legnagyobb shortoló a Gamestop piacán. A hedge fund befektetett eszköze kb. 12,5 milliárd dollár volt, ez csökkent 8 milliárd dollárra. Az alap nem ment tönkre, sajtóértesülések szerint februárban már +30%-os hozamot ért el. A hangulat átterjedt más részvényekre is, így az AMC mozihálózat-üzemeltető, az iRobot, a Virgin Galactic vagy éppen a Nokia árfolyama is legalább 100%-kal emelkedett. A vételeik igazolására szinte minden esetben a már fent említett short arányt hozták fel a kisbefektetők. A Gamestop saga ma már lerágott csontnak számít, főleg annak fényében, hogy márciusban ismét beütött a krach és egy másik hedge fund is megégette magát. Ez az ügy azonban már jóval bonyolultabb. Bill Hwang Julian Robertson, a híres Tiger Management alapítójának az egyik protezsáltja. A Tiger Management a 80-as és a 90-es évek egyik meghatározó hedge fundja, amely az induló 8 millió dolláros tőkéjét húsz év alatt 22 milliárdra tudta növelni. 2000-ben az alap bezárt és ekkortól Robertson olyan fiatal befektetőknek kezdte el igazgatni az útját, akikben nagy fantáziát látott. A Robertson által protezsált alapkezelők alkotják a tigrisek klubját. Bill Hwang a 90-es évek végén találkozott Julian Robertsonnal, majd utóbbi 2000-ben 25 millió dollárral segítette Hwang Tiger Asia Management hedge fundjának indulását. Az alap az egyik meghatározó szereplő lett a távol-keleti tőkepiacokon, kezdeti tőkéje idővel 5 milliárd dollárra növekedett. A 2008-as válság megtépázta az alapot, leginkább a Volkswagen short squeeze-en (olyan helyzet, amikor egy részvény hirtelen árfolyamemelkedése miatt sokan zárják short pozíciójukat, ezáltal további árfolyamemelkedést indukálva, ami további short zárásokhoz vezet) bukott. 2012-ben pedig bennfentes kereskedés miatt ítélték el Hwangot, aki 44 millió dolláros bírságot volt kénytelen fizetni. Majd 2014-ben 4 évre eltiltották attól, hogy a hongkongi tőzsdén kereskedjen. A fenti esetek után Hwang feketelistára került. Érthető okok miatt a legtöbb bank és brókercég nem szeretett volna vele üzletelni. 2013-ban - azért, hogy eltűnjön a szabályzók szeme elől - a befektetési alapját úgynevezett family office-szá nyilvánította át (úgynevezett családi vagyonkezelő), nevét Archegos Capital Management-té változtatta. Az ilyen „alapoknak” sokkal kevesebb szabályozásnak kell megfelelniük, többek között nem kell közzétegyék, hogy milyen részvényekben kereskednek. A régi-új alap 200 millió dollárral kezdte meg működését, amely 2021 elejére 10 milliárd dollár fölé emelkedett, hogy aztán két hét leforgása alatt Hwang elveszítsen mindent, sőt még többet is. Hwang több bankkal és brókercéggel is kapcsolatban volt: Nomura, Credit Suisse, Goldman Sachs, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Mitsubishi UFJ Financial. Hogy mi vezérelte a kereskedések során (természetesen a profitszerzésen kívül) és hogy mi robbantotta ki az eladói nyomást és a margin call-t nehéz megmondani. Az alábbiakban megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Az Archegos „total return swap” ügyleteket kötött, főleg a média szektorban működő részvényekre: Viacom, Discovery, valamint a Baidu is A total return swap egy OTC ügylet, ahol a swap vevője megkapja annak a részvénynek a hozamát, amire a swap vonatkozik. Ugyanakkor nem kell bejelentenie a felügyelet felé, hogy az ügylet melyik részvényre vonatkozik és mekkora mennyiségben (Alapvetően, ha egy fedezeti alap 5% feletti tulajdonrésszel rendelkezik egy részvényben, akkor bejelentési kötelezettsége van). Sőt, a swap miatt szavazati joga sincs, így közgyűlésen sem vehet részt, ami tovább növeli a homályt az ügylet mögött lévő alap, vagy az azt működtető személyek tekintetében is. A total return swap esetében a részvényeket a bank, vagy brókercég vásárolja meg. A swappal rendelkező alap az ebből származó hozamokra (árfolyamnyereségre és osztalékra) jogosult, természetesen némi díj fizetése és valamennyi alapletét (kezdőtőke) ellenében. E mögött az a racionalitás húzódik, hogy egyrészt a vevő titokban tud maradni, másrészt egy banknak nagyobb hozzáférése van a pénzpiacokhoz, könnyebben tud hitelhez jutni és könnyebben tudja kezelni a tőkeáttételes pozíciókat. Ezekre egy olyan alapnak, amely egyrészt nemrég indult, továbbá amelynek a vezetőjét korábban már elítélték, ráadásul eltiltották a kereskedéstől, kevés esélye lenne. Továbbá a swap tőkeáttételes pozíciót jelent, azaz esetenként 5-100-szor több részvényt lehet venni, mint amekkora az alapban lévő tőke. A Viacom és a Discovery árfolyama azonban éppen történelmi csúcson volt, mégis mi lehetett itt a katalizátor, ami miatt mindez megtörténhetett? A Viacom március 23-án egy 3 milliárd dolláros részvénykibocsátást is kilátásba helyezett, mivel részvényárfolyama 2020 nyara óta megháromszorozódott. Ezen a napon a cég árfolyama 10%-kal csökkent. Már ez elindíthatott egy eladási hullámot, hiszen ez a 3 milliárd dollár akkor a cég kapitalizációjának kb. 3%-át jelentette. A Goldman Sachs több mint 30 millió Viacom részvényt, míg a Morgan Stanley több mint 15 millió Discovery részvényt biztosított a fenti swap ügyletre. A Viacom esetében ez a teljes kibocsátott mennyiség kb. 5%-a, a Discovery esetében pedig kb. 2,5%-a volt. A Bloomberg azonban arról is beszámolt, hogy a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kockázatkezelői léptek és elindították a pozíció óvatos leépítését, ugyanis a részvények a bankok és brókercégek tulajdonában voltak, az Archegos csak a swapokkal rendelkezett. Ahogy a két brókercég elkezdte az eladásokat, az egyrészt valószínűleg azonnal kiszivárgott a piacokra, így más is eladásba kezdett. A csökkenő árak miatt pedig az Archegosnak szolgáltatást nyújtó bankok elkezdtek az alaptól plusz alapletéteket kérni. A történetben szereplő minden bank és brókercég ugyanabban a hajóban evezett, végül ketten úgy döntöttek, hamarabb kiugranak ebből. Hogy ezt az információk alapján, vagy csak egy jó megérzés miatt tették, valószínűleg örökre rejtély marad. A Bloomberg cikke azt is említi, hogy a bankok között volt egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy megpróbálják óvatosan kezelni az ügyet, ekkorra már valószínűleg mindenki tudta, hogy az Archegosnak minden brókercégnél ugyanaz a pozíciója van. A fenti történetben számomra nem az az érdekes, hogy ismét láttunk egy óriási bukást, ez mindig a tőzsde része lesz. Sokkal inkább az, hogy két olyan részvényről van szó, amelyek a sztori kipattanásakor új történelmi csúcson voltak. Senki - kivéve azokat, akik tökéletesen ismerték a sztorit, hogy Hwangnak melyik brókercégnél milyen pozíciója van - nem mondta volna meg, hogy ezek a részvények margin call-t fognak generálni és hogy emiatt nem csak egy hedge fund szenved tetemes veszteséget, hanem az őt finanszírozó 5-6 bank is.

Tigrisek klubja

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes; függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei… Tovább olvasom »Tigrisek klubja

Lendületben a magyar gazdaság

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az utolsó, 2020 decemberében publikált előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány második hullámát követően – a járványügyi szigorítások ellenére – megjelent a harmadik hullám globálisan, Európában, illetve Magyarországon is. A harmadik hullám során a különböző vírusvariánsok megjelenése és a vakcinafejlesztés, az átoltottság… Tovább olvasom »Lendületben a magyar gazdaság

Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A helyszín egy németországi kávézó, ahol egy férfi belekortyol a kávéjába, majd szól a pincérének: „Elnézést uram, ez a kávé hideg”, mire a pincér így válaszol: „Köszönöm, hogy szólt. Hozzáírom a számlához. A jeges kávé egy euróval több”. Az előbbi… Tovább olvasom »Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Április 9-én, pénteken közli a KSH a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat. Februárban az infláció 3,1%-ra gyorsult a januári 2,7%-ról (év/év alapon). Várakozásunk szerint márciusban tovább folytatódott az infláció menetelése, mégpedig jelentősen, 4,1%-ra gyorsulhatott a mutató (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

Rheinmetall: emelkedés előtt a német vállalat részvényárfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
A német székhelyű Rheinmetall vállalat az MDAX-index tagja, az aktuális piaci kapitalizációja (március 29-én) 3,7 milliárd euró. A vállalat két fő tevékenységi köre az autóipar és a hadiipar. A menedzsment előrejelzése szerint a következő években a társaság árbevételi és eredményszámai… Tovább olvasom »Rheinmetall: emelkedés előtt a német vállalat részvényárfolyama

Az adóemelés felhői gyülekeznek a nemzetközi vizek felett?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2020 az államadósság-emelkedés és az elszálló költségvetési deficit éve is volt a koronavírus-járvány sok más hatása mellett. Továbbá politikai változások is elindultak: az Egyesült Államok új elnöke 2021. januárjában lépett hivatalba. 2021 őszén Európa legnagyobb gazdasága, Németország élére kerül új… Tovább olvasom »Az adóemelés felhői gyülekeznek a nemzetközi vizek felett?

Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

  • MLBKT Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MLBKT, azaz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság hosszú hagyományokra visszatekintő évindító felmérését logisztikai, illetve beszerzési szakemberek és jórészt gyártó, termelő profilú vállalatnál, nagy szervezetben dolgozók töltötték ki. Az idei év mottójaként a következő fogalmazható meg: „Légy mindig… Tovább olvasom »Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

Nem várunk további lépést az MNB keddi kamatdöntésén

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Március 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági előrejelzések ismeretében tekinti át a Monetáris Tanács az eszköztárat. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot.… Tovább olvasom »Nem várunk további lépést az MNB keddi kamatdöntésén

Egy éve ülünk a koronavírus-hullámvasúton: de tényleg ugyanott tartunk, mint tavaly?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Jött az első, amit akkor talán még nem is neveztünk hullámnak, majd jött a második, aminek már sorszáma is volt, és gondolni sem mertünk rá, hogy folytatás is lesz. Ma pedig 370 nappal a legelső korlátozások kihirdetése után, éppen a… Tovább olvasom »Egy éve ülünk a koronavírus-hullámvasúton: de tényleg ugyanott tartunk, mint tavaly?
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán igyekeztünk górcső alá helyezni az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak. A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatásokat jelent, amelynek segítségével új tulajdonsággal rendelkező sejtek vagy élőlények hozhatók létre; főként molekuláris és sejtbiológiai eszközökön keresztül. Az iparágon belül a génterápia számos érdekes lehetőséggel kecsegtet, de az elérhető siker óriási kockázatot rejt magában. 2017. augusztus 30-án az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) engedélyezte a Novartis és a Pennsylvaniai Egyetem fejlesztését, amely során génterápiával nagy eséllyel gyógyítani tudják a fiatalkori leukémia egyik fajtáját. Az FDA maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a sejtterápiás eljárást. A fenti döntés előtt két nappal a Gilead Sciences 11,9 milliárd dollártért megvette az amerikai Kite Pharmát, amely hasonló eljáráson dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az már nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is elhozza a gyógyulás lehetőségét. Ezzel pedig elindult a nagy cégek által a génterápiával foglalkozó kutatócégek - mondhatni start-upok – felvásárlásának hosszú sora: a Juno Therapeutcs-et felvásárolta a Celgene, amit aztán a Bristol-Myers; a Novatis a Vedere-t és az AveXis-t; a Sanofi a Kiadis-t, a Roche a Spark Technologies-t. A sor végeláthatatlan. A génterápia utóbbi években történő előretörését az is segítette, hogy a génállomány feltérképezése az évek során egyre olcsóbbá vált. 20 év alatt 100 millió dollárról ezer dollár közelébe csökkent az eljárás ára. Ellenben egy rendkívül bonyolult tudományról van szó, elég csak az „öröklés-környezet vitára” gondolni. Azaz még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (például betegségre) genetikai tényezőkre, vagy inkább a környezetre vezethető vissza. Gyanítható, hogy mind a kettő és így egy komplex rendszerrel van dolgunk, amit nehéz kiismerni. A génterápiával foglalkozó cégek árfolyama 2020-ban hatalmasat emelkedett, aztán 2021-ben 30-50%-ot korrigáltak. Sok esetben fundamentálisan szinte semennyire sem elemezhetők a cégek, a legtöbb esetben „csak” ígéretekkel találkozunk. A génterépiában lévő kitettség a hagyományos blue-chip részvényeknél is megjelenhet. Például a Novartis és a Roche nem tisztán génterápiával foglalkoznak, de már megvetették lábukat ebben az iparágban. A génterápia még csak kis részét képezi ezen cégek árbevételének. Az alábbiakban három olyan céget mutatok be, amelyek viszont ténylegesen a génterápiára tették fel működésüket és jövőjüket. Crispr Therapeutics (CRSP): A cég két legígéretesebb terápiája a CTX001, amely a béta thalassaemia öröklött vérképzőszervi betegséget hivatott gyógyítani. Másik fontos terápiájuk a nyirokcsomó rendszer betegségei ellen lehet hatásos. A fenti súlyos betegségeken kívül a cég próbál megoldást találni a cukorbetegségre is. Továbbá a cég együtt működik klinikákkal is, ahol kutatási eredményeit, terápiáit tudják alkalmazni. A céget Emmanuelle Charpentier alapította, aki a CRISPR technológia feltalálója, aki szakmai munkássága elismeréseképpen 2020-ban Nobel díjat kapott. Editas Medicine (EDIT): a génmódosítás kétféleképpen végezhető el, vagy a páciensben (in vivo), vagy pedig azon kívül és utólag juttatják be a szervezetbe (ex vivo). Az Editas mind a kettőt el tudja végezni. A cég vérképzőszervi, daganatos és szemészeti problémákat szeretne majd orvosolni eljárásaival. A vállalat célja, hogy precíz génterápiát, ahhoz kapcsolódó gyógymódokat fedezzen fel fejlesszen ki, majd értékesítse azokat. A társaság együttműködik a Bristol-Myers-szal és a Bluerock Therapeutics-szal is az onkológia terén. A cég gyermekvaksággal kapcsolatos és sarlósejtes vérszegénységgel kapcsolatos eljárása már a korai klinikai fázisban vannak. Intellia Therapeutics (NTLA): a cég alapítója Jennifer Doudna aki a fent emljtett Crispr alapítójával alkotta meg a CRSPR technológiát és kapott érte Nobel díjat. A cég ritka örökletes genetikai betegségekre fókuszál: például a transztiretin amiloidózios, amely betegség során örökletes vagy szerzett okok miatt a szervezetben egyes fehérjék rendellenes változatai termelődhetnek; ezek a kóros fehérjék összecsapódnak (aggregálódnak) ún. amiloid szálakká és lerakódhatnak a különböző szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Ez az eljárás már korai klinikai fázisban van. A vállalat a Regneron-nal és a Novartis-szal működik együtt bizonyos fejlesztésekben. A fent említett cégek mindegyikének egy-egy eljárása már túl van a Phase-1 teszteken. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan siker koronázza majd a munkát, a kutatást. Aki bővebben szeretne olvasni a fenti cégek módszereiről az alábbi oldalt ajánlom.

Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán górcső alá helyeztem az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak.… Tovább olvasom »Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Március 9-én, kedden ismerhetjük meg a februári hazai inflációs adatokat. Januárban még stagnálást mutatott a fő inflációs mutató idehaza, a 2020. november-decemberi 2,7%-on állt, azonban várakozásunk szerint februárban ismét 3% fölé, 3,2%-ra gyorsulhatott a mutatószám (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció