Blog

Milyen lehet a gazdasági növekedés utáni világ?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A 2020-as évtized számos nem várt negatív eseménnyel és természeti katasztrófával kezdődött (a világ más tájai után Ausztráliában tomboló erdőtüzek, a tavalyról áthúzódó, mezőgazdaságot sújtó sertéspestis és most a koronavírus-járvány). Az elmúlt néhány napig nem igazán tudtuk elképzelni, hogy milyen… Tovább olvasom »Milyen lehet a gazdasági növekedés utáni világ?

Egy kreatív cím a kreativitásról

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A LinkedIn minden évben felmérést készít, hogy megtudja, melyek az aktuálisan legkeresettebb soft és hard skillek a munkaerőpiacon. A legnépszerűbb készségeket rangsoroló listát több, mint 600 millió felhasználó és 20 millió állásajánlat preferenciáit megvizsgálva állítják össze. A munkáltatók által legkeresettebb… Tovább olvasom »Egy kreatív cím a kreativitásról

Koronavírus hatása a bankolásra: mi lesz velünk, készpénzhasználó magyarokkal?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A bankolás és maga a készpénz mindennapjaink része, amely a jelenleg dúló világméretű járvány kapcsán is fontos és aktuális kérdéseket vet fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet arra, hogy akár a bankjegyek is terjeszthetik a kórt, amelyek… Tovább olvasom »Koronavírus hatása a bankolásra: mi lesz velünk, készpénzhasználó magyarokkal?
roncs

Légitársaságok a koronavírus tükrében

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A koronavírus-járvány kapcsán egyelőre kevés dolgot tudunk biztosan, az azonban látszik, hogy a legnagyobb veszteséget a turizmus szenvedi el, már rövid távon is. Az iparág minden szereplőjét nagyon súlyosan érinti a járvány; legyen szó vendéglátóról, szálláshely-szolgáltatóról, utazási irodáról vagy légitársaságról.… Tovább olvasom »Légitársaságok a koronavírus tükrében

Hogyan hat a koronavírus a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Véleményünk szerint a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra a járvány az átlagosnál kisebb mértékben, de közvetve és közvetlenül is hatást gyakorol a következő időszakban. Az elmúlt napokban folyamatosan jelentek meg a hírek, hogy egyes országokban vásárlási roham tört ki a vevők körében… Tovább olvasom »Hogyan hat a koronavírus a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra?

A koronavírus terjedésének gazdasági hatásai

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Korábban már írtunk a koronavírus makrogazdasági hatásairól. Függetlenül attól, hogy a gazdasági hatások tartósak vagy átmenetiek lesznek, érdemes áttekinteni, hogyan terjed térben a vírus és milyen gazdasági hatásai rajzolódnak ki. A koronavírus-járvány Kínából indult és sokáig úgy tűnt, hogy a… Tovább olvasom »A koronavírus terjedésének gazdasági hatásai

Hogyan hat az olajár zuhanása a hazai inflációs pályára?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésünk szerint átlagosan 3,6%-os árszínvonal-romlásra lehet számítani idehaza, míg 2021-ben várakozásunk szerint 3,1%-on alakul az infláció (év/év alapon). Azonban az utóbbi napokban látott olajáresés, amely mögött a koronavírus-járvány negatív hatásai húzódnak meg, hazai inflációra gyakorolt… Tovább olvasom »Hogyan hat az olajár zuhanása a hazai inflációs pályára?

A koronavírus okozta nyomás hatására összerúgták a port az olajnagyhatalmak

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
2016 első negyedéve óta nem volt olyan alacsonyan az olajár, mint idén március elején. A koronavírus terjedésének, valamint az olajnagyhatalmak játszmáinak hatására a január eleji 70 dollár körüli szintről március elejére 50 dollár körüli szintre esett, majd néhány nap leforgása… Tovább olvasom »A koronavírus okozta nyomás hatására összerúgták a port az olajnagyhatalmak
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

Számolni a kiszámíthatatlannal: hogyan hat a magyar gazdaságra a koronavírus?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
2019 már a borússá váló globális növekedési kilátásokról szólt. Ugyanakkor, ahogy korábbi publikációnkban beszámoltunk róla, ez a jelenség sokkal inkább egy önbeteljesítő lassulás, amely nem éri készületlenül a gazdaságot (a gazdasági összeomlásokat előre nem látható, hirtelen események okozzák). A fejlett… Tovább olvasom »Számolni a kiszámíthatatlannal: hogyan hat a magyar gazdaságra a koronavírus?

Lassulhatott a hazai infláció februárban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Március 10-én, kedden publikálja a KSH a friss, 2020. februárra vonatkozó inflációs adatokat. Várakozásunk szerint az idén januári 4,7%-os értékhez képest februárban 4,1% lehetett a hazai infláció év/év alapon (2020. februári a 2019. februárihoz viszonyítva). A hazai infláció dinamikájának várható… Tovább olvasom »Lassulhatott a hazai infláció februárban

Generációváltásról másképp

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A rendszerváltáskor 30-as, 40-es éveiben járó új vállalkozói réteg felépített egy értéket, mely évek alatt élő szervezetté fejlődött; képes a saját és az alkalmazottak családjainak megélhetést biztosítani. A nagy kérdés, hogyan lehetséges ezt az értéket a következő években megőrizni, továbbadni?… Tovább olvasom »Generációváltásról másképp

Túlteljesítette 2019-es céljait a Masterplast

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Masterplast 2019-ben az EBITDA szintjén elérte, az adózás utáni eredmény terén pedig 800 ezer euróval meghaladta a menedzsment által várt eredménycélokat. A Csoport éves árbevétele 10%-kal növekedett 2019-ben a megelőző évhez képest, az EBITDA összege elérte a 7,3 millió… Tovább olvasom »Túlteljesítette 2019-es céljait a Masterplast

Nagyot hasalhatnak az ázsiai légitársaságok

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Az elmúlt időszakban minden vezető hírportál a koronavírus terjedésével, hatásaival foglalkozott. A Kínából indult vírus időközben már hazánk határainál jár, ugyanis a napokban már a horvát és osztrák szomszédjainknál is jelentettek a vírustól való megbetegedéseket. A jelenlegi egészségügyi krízis kezelésén… Tovább olvasom »Nagyot hasalhatnak az ázsiai légitársaságok

Brenntag: az élet minden területén használják a társaság által értékesített termékeket

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Brenntag egy németországi központú nemzetközi vegyipari vállalat, amely speciális vegyi anyagok értékesítésével foglalkozik. A német tőzsdén jegyzett cég globálisan 6 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, az észak-amerikai és az EMEA régióban pedig 10 százalékos a piaci részesedése. A Brenntag az… Tovább olvasom »Brenntag: az élet minden területén használják a társaság által értékesített termékeket

Ebbe mindenki bele fog zöldülni, avagy elérkezett a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek kora

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Küszöbön a tavasz, azonban nem csak a természet, hanem pénzügyeink is zöldülnek és a zöld gondolkodás egyre nagyobb teret hódít világszerte. A Magyar Nemzeti Bank is egyre inkább stratégiai  prioritásként kezeli a klímaváltozást, ennek megfelelően 2019 februárjában meghirdette Zöld Programját,… Tovább olvasom »Ebbe mindenki bele fog zöldülni, avagy elérkezett a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek kora

Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A jelen bejegyzés célja, hogy a szokásostól kissé eltérő szemszögből nézzük munkánkat vagy vállalkozásunkat. Ez a szempont a kapcsolódás és együttműködés perspektívája. Ugyanakkor mondhatjuk azt is, hogy nincs új a nap alatt. Arisztotelész közel két és félezer éve megírta már,… Tovább olvasom »Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana

Változik környezetünk sokszínűsége és ennek jobban megfizethetjük az árát, mint gondolnánk

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Folyamatosan csökken a világ biodiverzitása, ennek hatásait már ma is érzékelhetjük, de idővel sokkal súlyosabb következményei lesznek annak, ha nem állítjuk meg a természet sokszínűségének a csökkenését. De mi is az a biodiverzitás és miért akkora baj ennek a csökkenése?… Tovább olvasom »Változik környezetünk sokszínűsége és ennek jobban megfizethetjük az árát, mint gondolnánk
autók

Növekedett az európai autóipar 2019-ben

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Tesla és általánosságban az elektromos, hibrid hajtású autók térnyerésével párhuzamban sokan temetik a hagyományos szereplőket, mondván nem elég agilisek, túl lassan reagáltak a változásokra és túl nagy a lemaradásuk a kihívókkal szemben. Ezt tetézi, hogy az európai gazdaság szektoriális… Tovább olvasom »Növekedett az európai autóipar 2019-ben

Satuban a pénztárcánk: pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Állampapír, alapkamat, akkreditív, cash-pool, céltartalék, corporate finance, faktorálás, inkasszó, lombard és szindikált hitelek, trade financing, forex, treasury, vagy esetleg spot, illetve swap. Csak néhány hangzatos pénzügyi fogalom, banki termék, amelyekkel valljuk be, nem mindannyian és nem teljeskörűen vagyunk tisztában. Nem… Tovább olvasom »Satuban a pénztárcánk: pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság

A jövőben megszűnhet a költségvetési fegyelem?

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A jelenlegi közgazdasági gondolkodás egyik alaptétele, hogy minden kormányzatnak fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatni különben az államadósság egyre nagyobb mértékeket fog ölteni és az emelkedő kamatteher előbb-utóbb érdemben fékezi majd az ország gazdasági növekedését. A fentiek alapján egyértelműen az a… Tovább olvasom »A jövőben megszűnhet a költségvetési fegyelem?

Vasból fakarika?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A jövőben játszódó filmek általában sötét képet festenek elénk a szennyezett levegőjű városokkal, amelyeknek már csak a légterében lehet élni és közlekedni. Eközben kialakult egy másik jövőkép is. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít. Elképzelhetővé váltak olyan jövőbeli… Tovább olvasom »Vasból fakarika?

Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei évek óta küzdenek azért, hogy kitermelés-csökkentéssel támaszt adjanak az olajáraknak. Számos alkalommal hallhattuk már, hogy a következő csökkentés lesz az, ami egyensúlyba hozza majd a piacot, azonban a valóság erre mindig rácáfolt. Nagyon… Tovább olvasom »Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

Az egységes jövőkép nélküli Európa a hazai gazdasági növekedést is fékezni fogja

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az eurózóna hosszú távú növekedési kilátásait bemutató legutóbbi publikációnkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a tartósan alacsony növekedési kilátások alapvető oka a 2008-as válság óta tapasztalható alacsony beruházási ráta. Ez pedig hosszútávon a hazai gazdasági kilátások szempontjából is aggasztó lehet.… Tovább olvasom »Az egységes jövőkép nélküli Európa a hazai gazdasági növekedést is fékezni fogja

Valentin-napon meglepheti Magyarországot az S&P és a Fitch

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Egy éve, 2019 februárjában – a korábbi várakozásunkkal összhangban – mind az S&P Global Ratings, mind a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő felminősítette hazánkat: egyaránt a korábbi BBB- szintről BBB szintre javították Magyarország szuverén adóskockázati besorolását (mindkettő befektetésre ajánlott kategória), a… Tovább olvasom »Valentin-napon meglepheti Magyarországot az S&P és a Fitch

Ennek a bejegyzésnek az olvasását ne delegáld!

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ha sikerül mikro- vagy kisméretű vállalkozás vezetőjeként a növekedés útjára állítani cégünket, akkor előbb-utóbb találkozunk ezzel a tényezővel. Ha vállalatunk már közepes méretű, akkor már valószínűleg alkalmaztuk ezt a készséget vagy legalábbis kellett volna alkalmaznunk. A soft skillekről szóló sorozatom… Tovább olvasom »Ennek a bejegyzésnek az olvasását ne delegáld!

4% fölé kerülhetett a hazai infláció idén januárban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Február 13-án, csütörtökön ismerhetjük meg a legfrissebb, januári inflációs adatokat idehaza. Várakozásunk szerint a 2019. decemberi 4,0%-os szintről 2020. januárban 4,1%-ra gyorsult a hazai infláció év/év alapon (2020 januári a 2019 januárihoz viszonyítva), azaz a mutató átmenetileg az MNB inflációs… Tovább olvasom »4% fölé kerülhetett a hazai infláció idén januárban