Blog

Lesz-e újra 100 dollár feletti olajár?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Múlt héten hétfőn, csaknem 20%-os emelkedést láthattunk az olajpiacon, amit egyes szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen intézett dróntámadás idézett elő. Azóta sokan találgatják, hogy merre mennek tovább az olajárak, lesz-e újra 100 dollár feletti olajár, amit a 2010-2014 közötti időszakban egyszer már… Tovább olvasom »Lesz-e újra 100 dollár feletti olajár?

Honnan jöhet a következő válság? – a “Big Short” révén ismertté vált befektető megmondja

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2015-ben Oscar-díjat nyert „Big Short” című film révén ismertté vált befektető, Michael Burry szerint az indexkövető, passzív részvényalapokba évek óta tapasztalható jelentős tőkebeáramlás kockázatos; ugyanis a folyamat párhuzamot mutat a CDO-k piacán (jelzálogfedezetű értékpapírok) 2008 előtt kialakult buborékkal, amelyek… Tovább olvasom »Honnan jöhet a következő válság? – a “Big Short” révén ismertté vált befektető megmondja

Merre tovább, bankkártya?

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Magyarországon az elmúlt nyolc évben növekedett a bankkártyák száma. Rövid távon a bankkártya meghatározó fizetési mód marad, azonban a versenytársak – mint az azonnal fizetési rendszer – már kopogtatnak az ajtón. A régiót tekintve Csehországban is erőteljes növekedés látható: a… Tovább olvasom »Merre tovább, bankkártya?

Fokozódó verseny a telekommunikációs piacon – mi lesz veled Telenor?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Előző cikkemben írtam a magyarországi TV-piac helyzetéről és ehhez kapcsolódóan úgy gondolom, érdemes szót ejteni a telekommunikációs piac egészéről. Nagyon mozgalmas időszakot él át az ágazat, hiszen az 5G technológia és így a frekvenciaárverések közelsége már önmagában is elég érdekességet… Tovább olvasom »Fokozódó verseny a telekommunikációs piacon – mi lesz veled Telenor?

Okozhat-e még meglepetést az MNB?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Mind a hazai gazdaság belső, aktuális folyamatai; mind a külső, nemzetközi fejlemények továbbra is kivárásra ösztönözhetik majd az MNB-t a szeptember 24-i kamatdöntő ülés alkalmával. Idén augusztusban tovább mérséklődött a hazai infláció a júliusi 3,3%-os értékről 3,1%-ra (év/év alapon mért… Tovább olvasom »Okozhat-e még meglepetést az MNB?

Hogyan hozzunk meg fontos gazdasági döntéseket?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Elérkezett az ősz és ezzel az üzleti tervezések időszaka. A tervezés során a döntéshozók a számokra fókuszálnak. Ugyanakkor a jelenlegi világgazdasági környezetben nagy a bizonytalanság. Az előző válság óta a gazdaság szabályai és nemzetközi környezet megváltoztak. Olyan eseményekkel szembesülünk, mint… Tovább olvasom »Hogyan hozzunk meg fontos gazdasági döntéseket?
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

Mit léphet a Fed szeptember 18-án?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A legutóbbi, július 31-i kamatdöntés alkalmával a Fed a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal lefelé módosította az irányadó kamatsávot. A jegybank döntését a gazdasági kilátásokra negatívan ható globális kockázatokkal (növekedés lassulása, kereskedelmi feszültségek) és a visszafogott inflációs dinamikával magyarázta. Továbbá… Tovább olvasom »Mit léphet a Fed szeptember 18-án?

Merre tovább húsipar? Nem minden “hús”, ami annak látszik

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Folyamatosan nő a hús iránti igény globálisan, az OECD 2018-as előrejelzése szerint 2027-re a hústermelés 15%-kal bővülhet a jelenlegihez képest. Az előrejelzés alapjána fejlődő országokban várhatóan 20%-kal, míg a fejlett államokban 7,5%-kal esznek majd több húst. A FAO elemzése szerint… Tovább olvasom »Merre tovább húsipar? Nem minden “hús”, ami annak látszik
Előző bejegyzésben a Procter and Gamble Gillette goodwilljának leírásáról írtunk, és ott fejeztük be, hogy nem egyedi elszigetelt esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi felvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electricre rájár a rúd. A 2000-es évek elején még a legértékesebb cég volt az amerikai tőzsdén. Ez volt AZ amerikai cég, de mára már csak árnyéka önmagának. Külön cikket érdemelne, hogy hogyan siklott félre a cég, de röviden csak annyit, hogy 2017 óta próbál csak a megújuló energetikára, a turbinákra és a légi szegmensre koncentrálni, miközben eladta az olajipari, IT és egészségügyi részeit. 2018-ban kikerült a Dow Jones indexből, miközben az osztalékot majdnem nullára vágta. És közben még egy gigantikus csalással is vádolják, a céget már-már az Enronhoz hasonlítják. A GE 2014-ben az Alstom megújuló, víz és áramhálózat részlegét vette meg. Körülbelül 12 milliárd dollárba került a GE-nek, de érdekes módon a vétel után 17 milliárd dollárnyi goodwillt számolt el. Vagyis a GE negatívra értékelte az Alstom eszközeit, és így magasabb lehetett a goodwill értéke. A trükk az volt, hogy a goodwillt 2001 óta nem lehet évente amortizálni, így az megvett eszközök nem tárgyi eszközként jelentek meg. Ennek értelmében amortizálni sem kellett őket és így a GE nettó eredményét magasabban lehetett kimutatni. A vétel kalkulációink szerint kb. 13-as P/E-n és 8-as EV/EBITDA szorzón valósult meg, de még így is drágának bizonyult.

Minden az időzítésen múlik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Előző bejegyzésben a Procter & Gamble Gillette goodwill-leírásáról publikáltunk és ott fejeztük be, hogy nem egyedi esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi cégfelvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electric-re rájár a rúd:… Tovább olvasom »Minden az időzítésen múlik

Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A mai blogbejegyzésemben a megújuló energiaforrások háztartási léptékű hasznosításáról, azon belül is a háztartási méretű napelem-beruházások megtérüléséről és jövedelemtermelő-képességéről mutatok be egy esettanulmányt. Az augusztus 15-i blogbejegyzésemben (Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?) írtam arról, hogy a szabályozó hatóság… Tovább olvasom »Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A KSH-t böngészve bukkantam rá arra az érdekességre, hogy Magyarországon egyre nő a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma, így úgy gondoltam, érdemes lenne megvizsgálni, hogy hogyan alakul a magyar piac és milyen kilátásokat vetít ez előre a jövővel kapcsolatban. Az adatokban mélyebbre… Tovább olvasom »,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

Gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján érdemes majd vizsgálni az ECB lépéseit

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Szeptember 12-én, csütörtökön tartja az Európai Központi Bank (ECB) soron következő kamatdöntő ülését, amelyen friss előrejelzéseket is publikál. A monetáris tanács jellemzően a friss gazdasági prognózisok ismeretében szokott nagyobb változásokat eszközölni a monetáris kondíciókban. Így várhatóan ez lesz a monetáris… Tovább olvasom »Gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján érdemes majd vizsgálni az ECB lépéseit

A sertéságazat rákfenéje: az afrikai sertéspestis (ASP)

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Alapjaiban forgathatja fel a húspiacot az afrikai sertéspestis jelenléte Kínában és már számos európai országban. Milliószámra leölt disznók, emelkedő sertésárak – ezt okozza az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP). Erről és ennek hatásairól valamint, hazánk sertéságazatáról lesz szó ebben a… Tovább olvasom »A sertéságazat rákfenéje: az afrikai sertéspestis (ASP)

Az augusztusi infláció továbbra is kivárásra ösztönözheti az MNB-t

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Szeptember 10-én, kedden jelennek meg az augusztusi magyar inflációs adatok, melyek fontos szerepet játszanak majd az MNB szeptember 24-i kamatdöntő ülésekor. Várakozásunk szerint a hazai infláció 2019 augusztusában 3,4%-on állhatott 2018 augusztusához viszonyítva, mely a dinamika minimális növekedését jelentené a… Tovább olvasom »Az augusztusi infláció továbbra is kivárásra ösztönözheti az MNB-t

Vállalati döntéshozóként nem érdemes kivárni a technológiai forradalom kiteljesedéséig

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A gazdasági médiában szinte mindennap találkozhatunk egy-egy cikkel arról, hogy az innovatív megoldások hogyan alakítják át gyökerestül a globális gazdaságot és ezzel a mindennapjainkat. A korábbi bejegyzéseink során mi is részletesen írtunk az IoT és az 5G technológiákról. Egyből felmerülhet… Tovább olvasom »Vállalati döntéshozóként nem érdemes kivárni a technológiai forradalom kiteljesedéséig
A 2019 második negyedéves gyorsjelentési szezon történéseit olvasgatva akadt meg a szemem azon, hogy a Procter and Gamble, bár ismét jó eredményt szállított, de csak akkor, ha kivesszük belőle az egyedi tételeket, amelyek között felbukkant egy leírás is. Innen kezdett érdekessé válni a dolog, hiszen a PG olyan márkákat birtokol, mint a: Pampers, Oral-B, Ariel, Always, Head & Shoulders vagy éppen a Gillette, csak hogy néhányat említsünk. Mégis hol lehet ekkora mértékű az átértékelés, hiszen a ruha állandóan koszos lesz, fogat mindig kell mosni és a szőr is folyamatosan nő. A leírás pedig nem volt kevés, több, mint 8 milliárd dollár és az érintett szegmens a Gillette. Pedig ez a cég mindent megér, vallotta anno Warren Buffett. Buffett 1989-ben fektetett a cégbe 600 millió dollárt, akkor az a részvények 11%-át jelentette. Jól látta helyzetet, akkor majdnem minden amerikai háztartásban volt Gillette penge (de a cég nem csak ezt gyártotta, hanem tollat, papírt, izzadásgátlót, később a Duracell és a Braun, valamint az Oral-B is a céghez tartozott). 1996-ban Buffett a befektetőkhöz írt levelében azt fejtegette, hogy a Gillette (és például a Coca Cola) esetében, még a versenytársaknak is el kell ismerniük, ha józan fejjel gondolkoznak, hogy ezek a cégek a piacukat az egész világon dominálni fogják szinte végtelenül hosszú távon. Ekkor a Gillette piaci részesedése 70% volt, de 15 évvel később már csak 54%.

“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–Tíz, tizenöt, húsz. Na, meg az orgona! Te ez tuti dolog, ez egy tuti dolog! Figyelj, figyelj! Keresel valakit, valakit, aki lagziban játszik. Annak ez mindent megér, mindent. –Mennyit? –Ötven, vagy nyolcvanat, vagy akármennyit, vagy akármennyit. Vagy még többet! Mennyit,… Tovább olvasom »“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.”

Erős negyedéves számok a Masterplasttól – 874 forint a célárfolyam

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Masterplast múlt héten érkezett második negyedéves gyorsjelentését követően megerősítettük a részvényre vonatkozó 874 forintos célárfolyamunkat. Ez pedig több, mint 20%-os felértékelődési potenciált jelent az aktuális árfolyamhoz viszonyítva. A Masterplast csoport árbevétele 6%-kal növekedett 2019 második negyedévében 2018 azonos időszakához… Tovább olvasom »Erős negyedéves számok a Masterplasttól – 874 forint a célárfolyam
A Brexit folyamata ugyan nem segíti a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség, vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmas következményt. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb Eygesült Királyságbeli cég indexét, akkor az látszik, hogy 10 éves időtávon kb. 4,4%-os hozamot lehetett realizálni, ami nem sok, de ismét csak hangsúlyozni kell a Brexit és így a font és a cégek kálváriáját. Ettől kissé jobban szerepeltek a kötvények a maguk 6%-os évesített hozamával a 10 éves időhorizonton. És bár a fent említett eszközök kellően likvidek, így nehéz összehasonlítani mással, de ha nem a likviditást, hanem az időtávot vesszük figyelembe, akkor fasorban sincsenek az erdőkhöz képest! Angliában ugyanis 10 éves időtávon az erdők átlagosan 15,7%-os hozamot termeltek a tulajdonosoknak. Az általános értelemben vett ingatlanok pedig 5,8%-os hozamot értek el. Utóbbiak esetében egyébként sokkal jobban szerepeltek a vidéki ingatlanok, úgy, mint például a farmok, hiszen azok hozama 10 év alatt elérhette a 12%-ot is.

A pénz a fán terem

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Brexit azaz a britek EU-ból való kilépése nem javítja a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmat. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb, Egyesült… Tovább olvasom »A pénz a fán terem
forint eurhuf 331

331 fölött az EUR/HUF árfolyama, merre tovább?

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Csütörtök délután 331 fölé, új történelmi csúcsra került az EUR/HUF árfolyama, ilyen szintekre legutóbb 2018 júliusban akadt példa. Míg a tavaly nyári forintgyengülést alapvetően az a piaci várakozás vezette, hogy a tartósan emelkedő inflációs kilátások mellett a piaci szereplők markánsabb… Tovább olvasom »331 fölött az EUR/HUF árfolyama, merre tovább?

A jegybankok egyedül nem képesek ellensúlyozni a jelenlegi globális kockázatokat

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A kereskedelmi feszültségek fokozódása mellett egyre inkább egyértelművé válik, hogy a jegybankok önmagukban nem lesznek képesek kezelni az általános gazdasági hangulat elmúlt negyedévekben tapasztalt romlását. A válság előtt a közgazdasági főáramban széles körben elfogadott nézet volt, hogy a jegybankok az… Tovább olvasom »A jegybankok egyedül nem képesek ellensúlyozni a jelenlegi globális kockázatokat

Mibe fektessem a pénzem? Állampapír vs. épület korszerűsítés.

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az emberek nagy része az energiaköltséget adottságnak tekinti. Kifizeti a villany- és gázszámlát és legfeljebb bosszankodik azon, ha túlságosan magasnak érzi a díjakat. Esetleg a szabályozó hatóságtól várja, hogy a rezsiköltségeket alacsonyan tartsa, vagy csökkentse. Azonban ahogy az augusztus 15-i… Tovább olvasom »Mibe fektessem a pénzem? Állampapír vs. épület korszerűsítés.

Wirecard: Átmeneti megingás után tovább emelkedhet az árfolyam

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A Wirecard a világ egyik vezető vállalata a nemzetközi elektronikus fizetési megoldások terén. A társaság árbevétele évek óta dinamikusan bővül, 2016-2018 folyamán megduplázódott és elérte a 2 milliárd eurót. Idén év elején azonban egy botrány tépázta meg a vállalat hírnevét… Tovább olvasom »Wirecard: Átmeneti megingás után tovább emelkedhet az árfolyam
Elektromos autó

E-Mobility – Jedlik Ányossal a jövőbe?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Magyarországon is, mint a világ fejlett országaiban, robbanásszerű fejlődésen megy át az elektromobilitás. Az autógyártók egymással versengenek, hogy ki tud nagyobbat mondani a saját jövőbeli elektromos hajtású járművei kapcsán, hiszen minden autógyártó az elektromobilitásban látja a jövőt. A különbség jelenleg… Tovább olvasom »E-Mobility – Jedlik Ányossal a jövőbe?

Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzésemben bemutattam, hogy mennyi pénzt kapott hazánk a hazai agrárium fejlesztésére az Európai Uniótól (EU) és várhatóan mennyit kaphat a következő pénzügyi ciklusban. Ebben a bejegyzésemben az új pénzügyi ciklusra tervezett reformokról ejtek néhány szót. Az új ciklusra… Tovább olvasom »Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

Lesz-e jövője a hitelkártyának?

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 2 perc   
Magyarországon a hitelkártyák száma hagyományosan alacsony, nem csak a nyugati országokhoz képest, de az egyébként nemzetközi viszonylatban hasonlóan alacsony hitelkártya elterjedtséggel rendelkező V4-es viszonylatban is (első ábrán arany színnel). Ez a tény számos okra vezethető vissza. Egyfelől a piacgazdaság a… Tovább olvasom »Lesz-e jövője a hitelkártyának?

Közös agrárpolitika: mi fán terem az EU-s agrártámogatás?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
1962-ben alkotta meg a közös agrárpolitikát (KAP) az Európai Unió (EU) hat alapító tagállama, aminek célja a társadalom és a mezőgazdaság, valamint a tagországok agrárágazatai közötti kapcsolat kialakítása volt. Kezdeti célkitűzései között az árak stabilitásának a biztosítása, valamint a mezőgazdasági… Tovább olvasom »Közös agrárpolitika: mi fán terem az EU-s agrártámogatás?

Mit várhatunk az IoT-től, a dolgok internetétől?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit is értünk az IoT avagy magyarul a dolgok internete kifejezés alatt, hiszen egyre többet találkozunk ezzel a kifejezéssel. A technológia leegyszerűsítve az internetre való csatlakozás kiterjesztését jelenti apró eszközökre, szenzorokra. Hogy miért jó… Tovább olvasom »Mit várhatunk az IoT-től, a dolgok internetétől?

Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az előző blogbejegyzésemben az üzemanyagárakról, illetve az árakat mozgató tényezőkről írtam. Szó volt róla és valószínűleg az olvasók többsége a saját bőrén is nap mint nap megtapasztalja, hogy milyen gyorsan és hektikusan tud az üzemanyag ára változni. De mi a… Tovább olvasom »Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?