gazdaság

2022: jön a 22-es csapdája?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
Véget ért egy újabb naptári év; immár a második, amelyben a koronavírus mindennapjaink része lett. Az elmúlt évek bizonytalanságai közepette számos találgatás született arra vonatkozóan, hogy vajon milyen lesz a járvány lefutása. Miként hat ez a gazdaságra? Milyen alakzata lesz… Tovább olvasom »2022: jön a 22-es csapdája?

Hogyan teljesített a mezőgazdaság 2021-ben? II.

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A korábbi blogbejegyzés folytatásában a mezőgazdaság állattenyésztési alágazatának 2021. évi teljesítményét, illetve az ágazat főbb kihívásait mutatjuk be részletesen. Mindezek mellett arról is ejtünk pár szót, hogy mi várhat az agráriumra 2022-ben. Állattenyésztés Az állattenyésztés egész ágazatát tekintve a termelési… Tovább olvasom »Hogyan teljesített a mezőgazdaság 2021-ben? II.
Amikor az piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Sz S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan a maga ideje, így például közműveket jellemzően akkor vesznek a befektetők, ha alacsony a hozamkörnyezet, ugyanis ezek a cégek magasabb osztalékot fizetnek, jellemzően 3-8%-ot dollárban. Aztán ezt a sémát természetesen sok dolog felboríthatja. A közműveknél maradva az utóbbi években ez az iparág jelentősen átalakulóban van, megjelentek a megújuló energiaforrások, a mesterséges intelligencia, a decentralizált energiatermelés vagy a blockchain technológia. Aztán ott van a jegybankok tevékenysége, amely azt okozta, hogy igazából mindegy hol vagyunk a gazdasági ciklusban, a befektetők vesznek mindent, mintha nem lenne holnap. 2021-ben az energetika, az ingatlanszektor és a pénzügy teljesített kiemelkedően. Az energetika talán furcsának tűnhet, hiszen ez az év volt az, amikor igencsak erőre kapott az ESG, a klímaváltozás és a környezetvédelem. Így amikor szinte minden nap erről van szó, nem arra számítanánk, hogy az energetika cégei viszik el a prímet. Ugyanakkor átlagosan az energetikai szektorban nőtt a legjobban a működésből származó készpénz mennyisége 2021-ben, így az emelkedésnek van fundamentális oka. A pénzügyi cégekben a magasabb hozamkörnyezetet és így a javuló kamatmarzsokat (a betét és hitelek közötti kamatkülönbözet, ami egy banknak leegyszerűsítve az eredménye) árazták a befektetők. Az ingatlant pedig egyfajta inflációs hedge-nek tekinthetik sokan, kiegészítve azzal, hogy ez az összefüggés korántsem annyira egyértelmű. A szektor ETF-ek által láthatunk egy átfogó képet a piacokról, de ennél sokkal színesebb képet mutat az, ha megnézzük, hogy mely alszektorok, a piac mely, a látókörből elveszett zuga generálta a hozam tetemes részét. Erre pedig jó halmaz a smart beta ETF-ek vizsgálata. A listavezető nem meglepő módon az az ETF, amely olyan cégeket tömörít, amelyek a blockchain technológiára épülnek. De a vezetők között van az önvezető autózás, a globális infrastruktúra, a vízgazdálkodás (ez egyébként évek óta jól teljesítő „alszektor”), az ESG és az USA export. De megtaláljuk itt azokat a cégeket is, amelyek inkább a republikánus párthoz köthetőek (MAGA ETF). Az itt befektetők talán már a 2024-es választásra készülődnek? A 2020-as év nyerői viszont a sor végére kerültek: a génterápia, az e-kereskedelem, a fintech vagy például a „tiszta” energetika. További érdekesség, hogy az év folyamán szinte semmilyen szektorrotáció nem volt látható. A smart beta ETF-eket folyamatosan is nyomon követjük, és az a sorrend, ami az első negyedév után tapasztalható volt, szinte alig változott év végére. Természetesen ebből a mintából semmilyen következtetést nem lehet levonni 2023-ra!

Fordult a kocka, sőt fejre állt

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Amikor a piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Az S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan… Tovább olvasom »Fordult a kocka, sőt fejre állt

Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A Danube Capital októberben is elkészítette Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjét, amelyben nem csupán a gazdaság várható trendjeit mutatja be, hanem iránymutatást is nyújt a hazai kkv-k számára abban a tekintetben, milyen módon érintik őket az elkövetkező időszak folyamatai. Miért fontos a… Tovább olvasom »Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MNB reagált a megnövekedett inflációra, június 22-én az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított, az alapkamat júniusban 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett, (amivel megegyező szintre került az egyhetes betét kamata, az elmúlt évek… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját; amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra.… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket valamilyen pozitív kimenetel felé irányítsuk. Olyan beavatkozások az emberi döntési folyamatokba, amely kiszámítható módon változtatják meg az emberek viselkedését anélkül, hogy megtiltanák a választási lehetőségeket vagy jelentősen megváltoztatnák a gazdasági ösztönzőket. Természetesen ez azt is feltételezi, hogy valaki, egy kutató például tudja, hogy mi a jó az embereknek. A nudge koncepciónak nagy lökést Richard Thaler és Cass Sunstein Nudge című, 2008-ban megjelent könyve adott. Azóta a világ számos helyén privát és államilag finanszírozott szervezetek is létrejöttek, melyek célja, hogy az embereket a megfelelő döntési kimenetel felé terelje. Ilyen szervezet létezik például az Egyesült Királyságban, az USA-ban, de az EKB-nak, az OECD-nek vagy éppen a Világbanknak is van ezzel foglalkozó részlege. A nudge koncepciójával szemben azonban (amellett, hogy nem hiszem, hogy vannak olyan tudósok, akik számok és képletek alapján pontosan tudják, hogy az emberek mit szeretnének) komoly aggályok is felmerülhetnek. A legtöbb ilyen pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérleteken alapul. A pszichológiai kísérleteknek viszont van egy komoly negatív tulajdonsága: nehezen reprodukálhatók. Az elmúlt években már kiderült, azok a pszichológiai kísérletek, amelyekre a viselkedési közgazdaságtan épül, nehezen prezentálják ugyan azt az eredményt, ha még egyszer elvégezzük őket. Ami miatt viszont megragadtak a köztudatban az az, hogy érdekesek. Már alapból az is óriási hiba, hogy korábban ezen kísérletek alanyai többnyire egyetemisták voltak, mivel a kutatók számára könnyen hozzáférhetők voltak a hallgatók. De ne gondoljuk, hogy a 18-24 éves fiatalok jól reprezentálják a valóságot. Az alábbi ábra egy 2020-as tanulmányból származik, ahol a kutatók összehasonlították a pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérletei milyen értéket értek el a tanulmányokban és mit váltottak be ebből a való világban. Olyan korábbi kísérleteket vettek alapul, mint az egészségesebb étel kiválasztása, a nyugdíjmegtakarítás befektetése, elmaradt számla befizetése és lehetne folytatni a sort. Az ábra magáért beszél. Nem kell tudni, hogy igazából mit jelent az „x” és az „y” tengely, a pontok kilógása mindent megmagyaráz. A felső ábrán a kutatók eredménye, az alsón az, ami a való életben megvalósult. Minél feljebb, vagy lejjebb van a pont az x tengelyhez viszonyítva az eredmény annál jelentősebb. Látható, néhány fizetési felszólításon kívül köszönőviszonyban sincs a kutatások eredménye és a való világ. A nehezen ellenőrizhető és nehezen megismételhető kutatások amúgy is sok buktatót tartalmazhatnak. Ha kellően sok idő áll rendelkezésünkre, akkor bárki bemutathatja, hogy tíz fejet dobni egymás után nem nagy kunszt. Pedig de, ennek esélye elenyésző, de ha 1024 kutató foglalkozik ezzel, vagy 1024-szer dobunk fel tízszer egy érmét, akkor a sok kísérlet meghozhatja a kívánt végeredményt. Mint olyan sok elméletben itt is vannak támogatók és ellenzők, de én azt gondolom a kép ennél árnyaltabb, nem kell teljesen elvetni, de megrögzötten hinni sem a nudge elméletében. Szkeptikusak pedig lehetünk, főleg annak fényében, hogy Sunstein, akinek nevéhez részben köthető a nudge „politika” a koronavírus járvány elején azt nyilatkozta, hogy nincs biztos tudomásunk a vírus veszélyességéről, de egy dolog biztos, hogy az emberek jobban félnek, mint kellene. Ez a két mondat ugyanis tökéletesen ellentmondásban áll egymással. Ismerjük azt a mondást, mindegy mi az állítás, az a lényeg, hogy ki mondja. Pedig nagyon nem mindegy, hogy mi maga az állítás!

Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok és döntés-elméletek egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket… Tovább olvasom »Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

Hogyan érintette a koronavírus-járvány harmadik hulláma a magyar gazdaságot?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Május 18-án, kedden publikálja a KSH a 2021. első negyedévre vonatkozó, előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) június 1-én – szintén keddi napon – teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint… Tovább olvasom »Hogyan érintette a koronavírus-járvány harmadik hulláma a magyar gazdaságot?

Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az ismert tény, hogy a hazai és a német gazdaság, illetve politika viszonyát szoros együttműködés jellemezte az elmúlt évtizedben; még ha egyes témák mentén ellentétes álláspontok is körvonalazódtak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekre nem minden esetben figyelünk fel. Ilyen például… Tovább olvasom »Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzés folytatásaként, jelen cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy miként alakul át a gazdaság bizalmi légköre a koronavírus-járvány hatására. Annak ellenére, hogy a közgazdászok között elfogadott a tétel: „a bizalmat erősíteni kell a válságból való… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus-járvány kapcsán sokszor elhangzó állítás, hogy a válságból való kilábalás kulcsa a bizalom helyreállítása. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy 2020-ban semmi nem úgy alakult, ahogy azt előre elképzeltük. Két részes cikksorozatomban arra kérdésre keresem a választ, hogy vajon a… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész

Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   
A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad… Tovább olvasom »Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

Hogyan hatott a koronavírus második hulláma a magyar gazdaságra?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Február 16-án, kedden publikálja a KSH a 2020. negyedik negyedévre vonatkozó adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) március 2-án teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint 2020. negyedik negyedévében 5,5%-kal mérséklődhetett a… Tovább olvasom »Hogyan hatott a koronavírus második hulláma a magyar gazdaságra?

Milyen gazdasági tényezőket figyel az S&P és a Fitch a pénteki vizsgálatok során?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző blogbejegyzésemben kifejtettem, hogy február 12-én, pénteken esedékes az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítők idei első felülvizsgálata hazánk vonatkozásában, amikor várakozásunk szerint nem módosítanak hazánk szuverén adóskockázati besorolásán („BBB”). E várakozásunk mögötti érveket mutatom be a mostani bejegyzésemben. Mit… Tovább olvasom »Milyen gazdasági tényezőket figyel az S&P és a Fitch a pénteki vizsgálatok során?

Két vizsgálat is vár Magyarországra február 12-én

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020-as év még kedvező kilátásokkal indult a globális koronavírus-járvány kirobbanása előtt, tavaly február 14-én az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a korábbi stabilról pozitívra javította hazánk „BBB”-szintű, befektetésre ajánlott kategóriájú hitelminősítéséhez kapcsolódó kilátását. Ugyanakkor a tavalyi év döntő része… Tovább olvasom »Két vizsgálat is vár Magyarországra február 12-én

USA gazdasági körkép és kilátások a Fed-kamatdöntés tükrében

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A legutóbbi, 2020. december 16-i kamatdöntő ülésen a Fed várakozásoknak megfelelően 0-0,25%-on hagyta az irányadó kamatsávot. Jerome Powell, a jegybank elnöke egy január közepén tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a járvány negatív gazdasági hatásai miatt a közeljövőben nem hajtanak végre kamatemelést.… Tovább olvasom »USA gazdasági körkép és kilátások a Fed-kamatdöntés tükrében

Mit léphet kedden az MNB?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
December 15-én, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa soron következő – és egyben az idei évben utolsó – kamatdöntő ülését, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági prognózisok ismeretében döntenek a jegybanki instrumentumok esetleges felülvizsgálatát illetően. Ebben fontos tényező,… Tovább olvasom »Mit léphet kedden az MNB?

Hogyan hatott a korlátozások feloldása a magyar gazdaságra?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
November 13-án, pénteken publikálja a KSH a 2020 harmadik negyedévre vonatkozó előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) december 1-jén teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint az idei év harmadik negyedévében… Tovább olvasom »Hogyan hatott a korlátozások feloldása a magyar gazdaságra?

Már látszik a fény az alagút végén – megjelent a Danube Capital októberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A 2020. júliusi Negyedéves Kitekintőnk és makrogazdasági előrejelzéseink publikálása óta megjelent a koronavírus-járvány második hulláma Magyarországon és a szomszédos országokban is. Az első hullámmal ellentétben – amikor gazdasági leállásra is sor került – a második szakaszban a járvány elleni védekezés fő… Tovább olvasom »Már látszik a fény az alagút végén – megjelent a Danube Capital októberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

Az amerikai gazdaság koronavírus-válság közben, elnökválasztás előtt

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Mindössze 56 nap van hátra az amerikai elnökválasztásokig. A következő időszakban a Danube Capital blogsorozatot indít az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó témákban: elsősorban az amerikai gazdaságra, az USA nagyhatalmi pozíciójára és külkereskedelemre koncentrálva. A mostani, első bejegyzés egy pillanatfelvétel a világ… Tovább olvasom »Az amerikai gazdaság koronavírus-válság közben, elnökválasztás előtt

Augusztus 14-ig kell várnunk a bizonyítványosztásra hazánk vonatkozásában

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A koronavírus-járvány a hitelminősítői véleményekre is rányomta a bélyegét 2020 folyamán. A járvány és a velejáró bizonytalanság miatt az S&P 2020. április 28-án egy rendkívüli döntés keretében – az idén februárban adott – pozitívról ismét stabilra rontotta a magyar adósosztályzat… Tovább olvasom »Augusztus 14-ig kell várnunk a bizonyítványosztásra hazánk vonatkozásában

Brutális lehetett a GDP-visszaesés a második negyedévben Magyarországon

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2020 első negyedévében még csak mérsékelten éreztette hatását a koronavírus-járvány Magyarországon, illetve nemzetközi szinten; mivel az az idei év első két hónapját még nem érintette, csak márciusban jelent meg először gazdasági szinten. Az első negyedévben az Európai Unión belül ismét… Tovább olvasom »Brutális lehetett a GDP-visszaesés a második negyedévben Magyarországon

Óriási csavar a KSH júniusi munkaerőpiaci adataiban

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A KSH adatai alapján 2020 júniusában a munkanélküliek átlagos létszáma 240 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 5,1% volt. A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel nőtt, tavaly júniushoz… Tovább olvasom »Óriási csavar a KSH júniusi munkaerőpiaci adataiban

Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Ha minden a megszokott kerékvágásban halad az idei évben, akkor már javában zajlana a tokiói olimpia és talán „menetrendszerűen” az első érmeket várnánk a magyar vívóktól (mivel a vívás mindig a játékok elején kap helyet). A legutóbbi, Rio de Janeiro-i… Tovább olvasom »Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

Padlógáz vagy satufék a magyar gazdaságban? – megjelent a Danube Capital júliusi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020. áprilisi Negyedéves Kitekintőnk és makrogazdasági előrejelzéseink publikálása óta eltelt időben világosabb kép rajzolódott ki a járvány hatásairól. A globális gazdaság nyitása május-június folyamán megtörtént, de nem egyszerre valósult meg az összes szektor és régió esetében. Továbbra is maradtak… Tovább olvasom »Padlógáz vagy satufék a magyar gazdaságban? – megjelent a Danube Capital júliusi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

A járműiparban már csak álom a V-alakú válság

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A legfrissebb adatok szerint a májusi ipari termelés 53%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest itthon. Bár ez előrelépés az áprilisi, majd’ 80%-os visszaeséshez képest, még nem elég a tartós kilábaláshoz és a jelenlegi információk alapján a járműipar… Tovább olvasom »A járműiparban már csak álom a V-alakú válság

Mekkorát fékezett a magyar gazdaság az első negyedévben a koronavírus miatt?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Most pénteken publikálja a KSH a 2020 első negyedévre vonatkozó előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) május 29-én teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint az idei év első negyedévében 1,1%-kal… Tovább olvasom »Mekkorát fékezett a magyar gazdaság az első negyedévben a koronavírus miatt?

Mire érdemes figyelni a magyar vállalkozásoknak a gazdasági mentőcsomag kapcsán?

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Április 6-án Orbán Viktor miniszterelnök egy, a GDP 18-20%-át kitevő gazdasági mentőcsomagot hirdetett meg, április 7-én részleteket ismerhettünk meg Palkovics László minisztertől és a Magyar Nemzeti Bank is bejelentéseket tett. Bár a program minden elemét és minden részletét még nem… Tovább olvasom »Mire érdemes figyelni a magyar vállalkozásoknak a gazdasági mentőcsomag kapcsán?