tőkepiacok

2021 október 21.-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a kórházba szállítás után elhunyt. Hirtelen számos film- és fegyverszakértő nőtt ki a földből, én azonban nem élek ezzel a „lehetőséggel”, hanem inkább az eset egy másik aspektusára szeretnék rávilágítani, nem kívánok Megmondó Kapitány lenni, aki a South Park című rajzfilmsorozatban az utólagos okoskodás nagymestere. Az eset után a színész talán érthetően nem szólalt meg egyből, azonban október utolsó hétvégéjén közleménnyel jelentkezett. Bár az esetről a rendőrségi nyomozás miatt nem igazán nyilatkozhatott, azt elmondta, hogy egy ilyen esemény valószínűsége egy az egymilliárdhoz. Valószínűleg nem vizsgálta meg az esetet kockázatkezelőkkel, hanem abból indult ki a színész, hogy nézzük meg hány golyót lőttek ki filmekben, vagy hány golyót lőttek ki az elmúlt években úgy általában Amerikában és ehhez mérjük a valószínűséget. Érdekes (filozófiai) kérdés, hogy vajon az a lényeg, hogy az összesen kilőtt golyók közül hány sebesített meg valakit, vagy az, hogy hány forgatásnak vetett véget egy ilyen szörnyű eset. Ha az utóbbi, akkor a fenti valószínűségnek (1:1 000 000 000) nem sok értelme van, hiszen tudjuk, ilyen eset gyakrabban is előfordul. Talán a legemlékezetesebb az A holló című film, ahol Brandon Lee halt meg hasonló körülmények között. Persze az az eset az összeesküvés-elméletek gyártóinak is gazdag táptalaja volt, hiszen Brandon Lee apja, Bruce Lee halála köré is mindenféle vad történeteket fűztek azok, akiknek így egyszerűbb volt átlátni a világot: a kínai maffia ölette meg, a szeretője ölette meg stb. Miközben Bruce Lee nagy valószínűséggel egy gyógyszerallergia miatt hunyt el, fia esetében pedig a csőben maradt egy vaktöltény, amit egy következő lövés kirepített, eltalálva a színészt. Vagyis, az eset valószínűsége olyan, mint a piacokon az a felkiáltás, hogy annak az esélye, hogy egy index essen tegyük fel 10%-ot, nem fordulhat elő a világtörténelemben. Csakhogy majdnem évtizedenként találkozunk ilyen eseménnyel. Ha az a lényeg, hogy vajon hány forgatás zárul ilyen tragédiával, akkor az egy az egymilliárdhoz azonnal megdől. Ha viszont az, hogy az összesen, bármilyen körülmények között kilőtt golyó eltalál-e valakit, nos akkor a minta nyilván nagyobb, viszont aki igazán érti a fekete hattyú elméletét, azonnal rájön, hogy ez sem számít. A 2007-es azonos című könyv kiadása óta a fekete hattyú elméletét már szinte mindenki átvette, de kevesen értik. Igaz a pénzügyi piacokon 2007 óta terjedt el, filozófiai értelemeben már jóval régebb óta viták tárgya. Egy fekete hattyú esetében teljesen mindegy az előfordulás valószínűsége. Lényegtelen, hogy igazam van-e, avagy sem, ami számít, az a következmény! A repülőgépek felszállása előtt az utasokat átvizsgálják, hogy nincs e köztük terrorista. Szinte sosincs, de senkit sem érdekel az, hogy eltaláljuk-e annak a valószínűségét, hogy a következő gépre felszáll-e egy, avagy sem. A lényeg a következmény. A következmény tekintetében az utasok átvizsgálásának „ára” csekély. Amikor valaki azzal okoskodik, hogy nem érdemes biztosítást kötni, mert szinte nulla annak az esélye, hogy baleset ér, vagy például vízkár éri a házunkat, tudjuk, hogy az adott személynek kevés köze van a való életben használt valószínűségekhez. Egy biztosítás díja csekély, ahhoz képest, ha például egy házat újra kell építeni (főleg 2021-ben). A konklúzió: nem kell kitalálni a ritka, de nagy hatású eseményeket, nem kell azok valós valószínűségét megjósolni, kikalkulálni. Lényegtelen. Ami számít, az a következmény.

1: 1 000 000 000

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2021 október 21-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a… Tovább olvasom »1: 1 000 000 000

Delivery Hero – stabilan emelkedik a részvény árfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2020 októberében írtunk utoljára a társaságról, amikor 100 euró környékén mozgott a részvényárfolyam. December és január során meredek emelkedés következett és a 145 eurót is elérte a kurzus. A 45 százalékos emelkedéssel a papír elérte a csúcspontját, és azóta is… Tovább olvasom »Delivery Hero – stabilan emelkedik a részvény árfolyama
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet és vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült Államok középnyugati és délkeleti régiójában, valamint közvetlen átjárója van Mexikóvárosba. A vállalat a vegyi és kőolaj, az ipari és fogyasztási termékek, a mezőgazdaság és ásványi anyagok, az energia, az intermodális és az autóipari piacokat logisztikai partnere. Az USA vasúthálózatait üzemeltető és birtokló cégeknek jó évtizede van. Ha megnézzük a nagyobb, tőzsdei cégek árfolyamát, akkor azok nem okoznak csalódást: a Kansas City az évtized elején még kb. 30 dolláron kereskedett, ma már 300 dollárt adnak egy részvényért, ezalatt a CSX 15 dollárról 100 dollárig, a Union Pacific 35 dollárról 220 dollárig száguldott, hogy csak néhány példát említsek. Most azonban, 10 év hihetetlen részvénypiaci emelkedés után már látszanak az őrület jelei: a Kansas City Southernért megindult a harc. Két kanadai vasúttársaság, a Canadian Pacific (CP) és a Canadian National (CN) is meg akarja, vagy már inkább csak meg akarta szerezni a KSU-t. Már 2020 szeptemberében megjelentek hírek, hogy a céget felvásárolhatják. A KSU eredményeire kb. 10 éve szinte mindig ránézek, mert tényleg jól prosperált és a menedzsment is szinte változatlan, vagy annak tagjait a társaság „termelte ki” az évek során. Persze nehéz megmondani, hogy egy az általános gazdasági teljesítménnyel szoros kapcsolatban lévő cég árfolyamának alakulásában mekkora szerepe van a menedzsmentnek és mennyit jelent a gazdaság általános alakulása. 2021 év elején (március 22) ami korábban csak pletyka volt igazzá vált: A Canadian Pacific ajánlatott tett a cégre 30 milliárd dollárt értékben. Ez részvényenként 275 dollárt jelentett, ami 22%-kal magasabb volt, mint az előző napi 224 dolláros záróárfolyam. Elméletben van értelme a felvásárlásnak, hiszen így egy szinte egész Észak-Amerikát behálózó vasúti folyosó jöhet létre, amelyet egy cég birtokolhat. Egy hónappal később a Canadian National úgy gondolta ezt ő sem hagyhatja szó nélkül és egy közel 34 milliárd dolláros ajánlatot tett a KSU részvényeire. Ez már kb. 290 dollárra értékelte a vasúttársaság részvényeit. A KSU árfolyama a felvásárlási harc

Vasúttal a csillagokig

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet: a vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült… Tovább olvasom »Vasúttal a csillagokig

Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az informatikai megoldásokat kínáló Cancom árfolyama emelkedésnek indult a 48 eurónál található lokális mélypontról. Az árfolyam következő ellenállása az 59 eurónál húzódó történelmi csúcspont, amelynek áttörésével nagy tere nyílna a további emelkedésnek. A fundamentumokat megvizsgálva stabil növekedési lehetőségei vannak a… Tovább olvasom »Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes, függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei cégre. A vállalat fizikai boltokban árul videójátékokat és PC-khez, konzolokhoz kiegészítőket (fejhallgató, egér stb.). Egy, a Reddit-en információt cserélő közösség azonban jónak látta megvenni a részvényt, melynek katalizátora az volt, hogy a társaság részvényeinek 110-130%-át kölcsönkérték és shortolták a fedezeti alapok, azaz az árfolyam további csökkenésére fogadtak. A vevői nyomás okán a 10 dolláros ár hamarosan 400 dollárig száguldott. Az akció a Melvin Capitalt viselte meg a legjobban, ő volt a legnagyobb shortoló a Gamestop piacán. A hedge fund befektetett eszköze kb. 12,5 milliárd dollár volt, ez csökkent 8 milliárd dollárra. Az alap nem ment tönkre, sajtóértesülések szerint februárban már +30%-os hozamot ért el. A hangulat átterjedt más részvényekre is, így az AMC mozihálózat-üzemeltető, az iRobot, a Virgin Galactic vagy éppen a Nokia árfolyama is legalább 100%-kal emelkedett. A vételeik igazolására szinte minden esetben a már fent említett short arányt hozták fel a kisbefektetők. A Gamestop saga ma már lerágott csontnak számít, főleg annak fényében, hogy márciusban ismét beütött a krach és egy másik hedge fund is megégette magát. Ez az ügy azonban már jóval bonyolultabb. Bill Hwang Julian Robertson, a híres Tiger Management alapítójának az egyik protezsáltja. A Tiger Management a 80-as és a 90-es évek egyik meghatározó hedge fundja, amely az induló 8 millió dolláros tőkéjét húsz év alatt 22 milliárdra tudta növelni. 2000-ben az alap bezárt és ekkortól Robertson olyan fiatal befektetőknek kezdte el igazgatni az útját, akikben nagy fantáziát látott. A Robertson által protezsált alapkezelők alkotják a tigrisek klubját. Bill Hwang a 90-es évek végén találkozott Julian Robertsonnal, majd utóbbi 2000-ben 25 millió dollárral segítette Hwang Tiger Asia Management hedge fundjának indulását. Az alap az egyik meghatározó szereplő lett a távol-keleti tőkepiacokon, kezdeti tőkéje idővel 5 milliárd dollárra növekedett. A 2008-as válság megtépázta az alapot, leginkább a Volkswagen short squeeze-en (olyan helyzet, amikor egy részvény hirtelen árfolyamemelkedése miatt sokan zárják short pozíciójukat, ezáltal további árfolyamemelkedést indukálva, ami további short zárásokhoz vezet) bukott. 2012-ben pedig bennfentes kereskedés miatt ítélték el Hwangot, aki 44 millió dolláros bírságot volt kénytelen fizetni. Majd 2014-ben 4 évre eltiltották attól, hogy a hongkongi tőzsdén kereskedjen. A fenti esetek után Hwang feketelistára került. Érthető okok miatt a legtöbb bank és brókercég nem szeretett volna vele üzletelni. 2013-ban - azért, hogy eltűnjön a szabályzók szeme elől - a befektetési alapját úgynevezett family office-szá nyilvánította át (úgynevezett családi vagyonkezelő), nevét Archegos Capital Management-té változtatta. Az ilyen „alapoknak” sokkal kevesebb szabályozásnak kell megfelelniük, többek között nem kell közzétegyék, hogy milyen részvényekben kereskednek. A régi-új alap 200 millió dollárral kezdte meg működését, amely 2021 elejére 10 milliárd dollár fölé emelkedett, hogy aztán két hét leforgása alatt Hwang elveszítsen mindent, sőt még többet is. Hwang több bankkal és brókercéggel is kapcsolatban volt: Nomura, Credit Suisse, Goldman Sachs, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Mitsubishi UFJ Financial. Hogy mi vezérelte a kereskedések során (természetesen a profitszerzésen kívül) és hogy mi robbantotta ki az eladói nyomást és a margin call-t nehéz megmondani. Az alábbiakban megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Az Archegos „total return swap” ügyleteket kötött, főleg a média szektorban működő részvényekre: Viacom, Discovery, valamint a Baidu is A total return swap egy OTC ügylet, ahol a swap vevője megkapja annak a részvénynek a hozamát, amire a swap vonatkozik. Ugyanakkor nem kell bejelentenie a felügyelet felé, hogy az ügylet melyik részvényre vonatkozik és mekkora mennyiségben (Alapvetően, ha egy fedezeti alap 5% feletti tulajdonrésszel rendelkezik egy részvényben, akkor bejelentési kötelezettsége van). Sőt, a swap miatt szavazati joga sincs, így közgyűlésen sem vehet részt, ami tovább növeli a homályt az ügylet mögött lévő alap, vagy az azt működtető személyek tekintetében is. A total return swap esetében a részvényeket a bank, vagy brókercég vásárolja meg. A swappal rendelkező alap az ebből származó hozamokra (árfolyamnyereségre és osztalékra) jogosult, természetesen némi díj fizetése és valamennyi alapletét (kezdőtőke) ellenében. E mögött az a racionalitás húzódik, hogy egyrészt a vevő titokban tud maradni, másrészt egy banknak nagyobb hozzáférése van a pénzpiacokhoz, könnyebben tud hitelhez jutni és könnyebben tudja kezelni a tőkeáttételes pozíciókat. Ezekre egy olyan alapnak, amely egyrészt nemrég indult, továbbá amelynek a vezetőjét korábban már elítélték, ráadásul eltiltották a kereskedéstől, kevés esélye lenne. Továbbá a swap tőkeáttételes pozíciót jelent, azaz esetenként 5-100-szor több részvényt lehet venni, mint amekkora az alapban lévő tőke. A Viacom és a Discovery árfolyama azonban éppen történelmi csúcson volt, mégis mi lehetett itt a katalizátor, ami miatt mindez megtörténhetett? A Viacom március 23-án egy 3 milliárd dolláros részvénykibocsátást is kilátásba helyezett, mivel részvényárfolyama 2020 nyara óta megháromszorozódott. Ezen a napon a cég árfolyama 10%-kal csökkent. Már ez elindíthatott egy eladási hullámot, hiszen ez a 3 milliárd dollár akkor a cég kapitalizációjának kb. 3%-át jelentette. A Goldman Sachs több mint 30 millió Viacom részvényt, míg a Morgan Stanley több mint 15 millió Discovery részvényt biztosított a fenti swap ügyletre. A Viacom esetében ez a teljes kibocsátott mennyiség kb. 5%-a, a Discovery esetében pedig kb. 2,5%-a volt. A Bloomberg azonban arról is beszámolt, hogy a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kockázatkezelői léptek és elindították a pozíció óvatos leépítését, ugyanis a részvények a bankok és brókercégek tulajdonában voltak, az Archegos csak a swapokkal rendelkezett. Ahogy a két brókercég elkezdte az eladásokat, az egyrészt valószínűleg azonnal kiszivárgott a piacokra, így más is eladásba kezdett. A csökkenő árak miatt pedig az Archegosnak szolgáltatást nyújtó bankok elkezdtek az alaptól plusz alapletéteket kérni. A történetben szereplő minden bank és brókercég ugyanabban a hajóban evezett, végül ketten úgy döntöttek, hamarabb kiugranak ebből. Hogy ezt az információk alapján, vagy csak egy jó megérzés miatt tették, valószínűleg örökre rejtély marad. A Bloomberg cikke azt is említi, hogy a bankok között volt egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy megpróbálják óvatosan kezelni az ügyet, ekkorra már valószínűleg mindenki tudta, hogy az Archegosnak minden brókercégnél ugyanaz a pozíciója van. A fenti történetben számomra nem az az érdekes, hogy ismét láttunk egy óriási bukást, ez mindig a tőzsde része lesz. Sokkal inkább az, hogy két olyan részvényről van szó, amelyek a sztori kipattanásakor új történelmi csúcson voltak. Senki - kivéve azokat, akik tökéletesen ismerték a sztorit, hogy Hwangnak melyik brókercégnél milyen pozíciója van - nem mondta volna meg, hogy ezek a részvények margin call-t fognak generálni és hogy emiatt nem csak egy hedge fund szenved tetemes veszteséget, hanem az őt finanszírozó 5-6 bank is.

Tigrisek klubja

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes; függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei… Tovább olvasom »Tigrisek klubja

Rheinmetall: emelkedés előtt a német vállalat részvényárfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
A német székhelyű Rheinmetall vállalat az MDAX-index tagja, az aktuális piaci kapitalizációja (március 29-én) 3,7 milliárd euró. A vállalat két fő tevékenységi köre az autóipar és a hadiipar. A menedzsment előrejelzése szerint a következő években a társaság árbevételi és eredményszámai… Tovább olvasom »Rheinmetall: emelkedés előtt a német vállalat részvényárfolyama
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán igyekeztünk górcső alá helyezni az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak. A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatásokat jelent, amelynek segítségével új tulajdonsággal rendelkező sejtek vagy élőlények hozhatók létre; főként molekuláris és sejtbiológiai eszközökön keresztül. Az iparágon belül a génterápia számos érdekes lehetőséggel kecsegtet, de az elérhető siker óriási kockázatot rejt magában. 2017. augusztus 30-án az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) engedélyezte a Novartis és a Pennsylvaniai Egyetem fejlesztését, amely során génterápiával nagy eséllyel gyógyítani tudják a fiatalkori leukémia egyik fajtáját. Az FDA maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a sejtterápiás eljárást. A fenti döntés előtt két nappal a Gilead Sciences 11,9 milliárd dollártért megvette az amerikai Kite Pharmát, amely hasonló eljáráson dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az már nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is elhozza a gyógyulás lehetőségét. Ezzel pedig elindult a nagy cégek által a génterápiával foglalkozó kutatócégek - mondhatni start-upok – felvásárlásának hosszú sora: a Juno Therapeutcs-et felvásárolta a Celgene, amit aztán a Bristol-Myers; a Novatis a Vedere-t és az AveXis-t; a Sanofi a Kiadis-t, a Roche a Spark Technologies-t. A sor végeláthatatlan. A génterápia utóbbi években történő előretörését az is segítette, hogy a génállomány feltérképezése az évek során egyre olcsóbbá vált. 20 év alatt 100 millió dollárról ezer dollár közelébe csökkent az eljárás ára. Ellenben egy rendkívül bonyolult tudományról van szó, elég csak az „öröklés-környezet vitára” gondolni. Azaz még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (például betegségre) genetikai tényezőkre, vagy inkább a környezetre vezethető vissza. Gyanítható, hogy mind a kettő és így egy komplex rendszerrel van dolgunk, amit nehéz kiismerni. A génterápiával foglalkozó cégek árfolyama 2020-ban hatalmasat emelkedett, aztán 2021-ben 30-50%-ot korrigáltak. Sok esetben fundamentálisan szinte semennyire sem elemezhetők a cégek, a legtöbb esetben „csak” ígéretekkel találkozunk. A génterépiában lévő kitettség a hagyományos blue-chip részvényeknél is megjelenhet. Például a Novartis és a Roche nem tisztán génterápiával foglalkoznak, de már megvetették lábukat ebben az iparágban. A génterápia még csak kis részét képezi ezen cégek árbevételének. Az alábbiakban három olyan céget mutatok be, amelyek viszont ténylegesen a génterápiára tették fel működésüket és jövőjüket. Crispr Therapeutics (CRSP): A cég két legígéretesebb terápiája a CTX001, amely a béta thalassaemia öröklött vérképzőszervi betegséget hivatott gyógyítani. Másik fontos terápiájuk a nyirokcsomó rendszer betegségei ellen lehet hatásos. A fenti súlyos betegségeken kívül a cég próbál megoldást találni a cukorbetegségre is. Továbbá a cég együtt működik klinikákkal is, ahol kutatási eredményeit, terápiáit tudják alkalmazni. A céget Emmanuelle Charpentier alapította, aki a CRISPR technológia feltalálója, aki szakmai munkássága elismeréseképpen 2020-ban Nobel díjat kapott. Editas Medicine (EDIT): a génmódosítás kétféleképpen végezhető el, vagy a páciensben (in vivo), vagy pedig azon kívül és utólag juttatják be a szervezetbe (ex vivo). Az Editas mind a kettőt el tudja végezni. A cég vérképzőszervi, daganatos és szemészeti problémákat szeretne majd orvosolni eljárásaival. A vállalat célja, hogy precíz génterápiát, ahhoz kapcsolódó gyógymódokat fedezzen fel fejlesszen ki, majd értékesítse azokat. A társaság együttműködik a Bristol-Myers-szal és a Bluerock Therapeutics-szal is az onkológia terén. A cég gyermekvaksággal kapcsolatos és sarlósejtes vérszegénységgel kapcsolatos eljárása már a korai klinikai fázisban vannak. Intellia Therapeutics (NTLA): a cég alapítója Jennifer Doudna aki a fent emljtett Crispr alapítójával alkotta meg a CRSPR technológiát és kapott érte Nobel díjat. A cég ritka örökletes genetikai betegségekre fókuszál: például a transztiretin amiloidózios, amely betegség során örökletes vagy szerzett okok miatt a szervezetben egyes fehérjék rendellenes változatai termelődhetnek; ezek a kóros fehérjék összecsapódnak (aggregálódnak) ún. amiloid szálakká és lerakódhatnak a különböző szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Ez az eljárás már korai klinikai fázisban van. A vállalat a Regneron-nal és a Novartis-szal működik együtt bizonyos fejlesztésekben. A fent említett cégek mindegyikének egy-egy eljárása már túl van a Phase-1 teszteken. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan siker koronázza majd a munkát, a kutatást. Aki bővebben szeretne olvasni a fenti cégek módszereiről az alábbi oldalt ajánlom.

Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán górcső alá helyeztem az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak.… Tovább olvasom »Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon
Az MKB 2017 decemberétől, az indulástól tagja a „BÉT piacfejlesztési programja kis és közepes tőkeértékű részvényekre keretében” projektjének. Feladatunk néhány kis- és közepes kapitalizációjú részvény követése, elemzése úgy, hogy az a befektetők számára érthető legyen. A programot az az érdeklődés szülte, hogy hazánkban míg a blue-chipeket (MOL, OTP, Richter, Telekom) több hazai és nemzetközi elemzőház is követi, addig a kispapírokkal viszonylag kevesen foglalkoznak. A program keretében az MKB követi az ALTEO részvényeit is. Az ALTEO ma már a hazai energetikai iparág egyik meghatározó vállalata, amely mind megújuló, mind hagyományos villamosenergia termeléssel is foglalkozik. De ezen túlmenően energetikai szolgáltatásokkal, kiskereskedelemmel, hulladékhasznosítással is foglalkozik. (Bővebben az BÉT oldalán tájékozódhat erről, elérhetőség itt: https://bet.hu/Kibocsatok/BET-elemzesek/elemzesek/alteo-elemzesek). 2017 decembere óta 37 alkalommal kommentáltuk az ALTEO-t érintő eseményeket, melyek tartalmaztak egy bevezető elemzést, négy modell frissítést, tíz negyedéves elemzést és több, mint húsz, a vállalattal kapcsolatos hír értelmezését. A napokban a társaság M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, Kovács Domonkossal készítettünk interjút. Nem a száraz pénzügyi helyzetre (azok megtalálhatók a fenti linken), hanem inkább a jelenlegi és esetleg távoli jövőbeli helyzetre, a zöld jövőre és az elemzési munkásságunk megítélésére voltunk kíváncsiak. Danube Capital R&A Zrt.: Kezdjük a jelen helyzetben talán a legfontosabbal. Hogyan hatott az ALTEO-ra, az ügyfeleire a koronavírus járvány? Milyen intézkedéseket hoztatok és mi a vezetőség várakozása a járvánnyal kapcsolatban? Kovács Domonkos: A járvány az elején mindenkit váratlanul ért, de ez nem azt jelenti, hogy felkészületlenek voltunk. Az erőművek biztonságos, megbízható működése mögött kidolgozott és részletes utasítás- és szabályrendszer van, így az ALTEO-nak inkább finomhangolnia kellett ezeket és nem nulláról megírnia őket. Természetesen az irodai dolgozók otthoni munkavégzésre álltak át, azonban az erőművek üzemeltetése esetén erre nincsen lehetőség, így ott a higiénés szabályok szigorítása, a személyes kontatkusok számának radikális csökkentése és az idősebb munkavállalók fokozottabb védelme volt fókuszban. A járvány tavaszi hullámában éreztünk egy nagyobb féket egyes partnereink részéről, a beruházási döntéseket inkább elhalasztották, a folyamatban lévő beruházásaink esetén megnehezült az eszközök beszerzése, importja, a helyszínen történő összeszerelése és a fizikai szemlét igénylő munkák minőségellenőrzése. Azonban ezt követően a helyzet jelentősen javult és azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ALTEO üzleti modellje válságálló volt a pandémiával szemben, aminek egyértelmű jele, hogy 2020-ban az első háromnegyedévben már meghaladtuk a tavalyi egész éves eredményünket mind EBITDA, mind adózott eredmény szinten. DC: 2019 novemberében (https://bet.hu/site/newkib/hu/2019.11./Strategiai_prezentacio_az_ALTEO_Csoport_2020-2024._kozotti_idoszakanak_vonatkozasaban__128326790) az ALTEO menedzsmentje egy stratégiát prezentált, ahol 2024-ig kb. 20 milliárd forintnyi beruházással, az EBITDA körülbelüli megduplázódásával és új szegmensek kiépülésével (például: hulladék újrahasznosítás) számolt. Hol tartatok most ennek megvalósításában, valamint körvonalazódott-e az új szegmensek képe? KD: A stratégiát nem csak meghirdettük, hanem időről-időre felül is vizsgáljuk. Általánosságban az mondható, hogy időarányosan jobban állunk, mint terveztük, de ez nem azt jelenti, hogy minden részére igaz a felülteljesítés. A tőkepiaci stratégiánk végrehajtásában jóval előrébb járunk, a BUX tagság tekintetében igen bizakodóak vagyunk, meglátásunk szerint közel járunk a tagság feltételeinek teljesítéséhez, az e-mobilitási üzletágunk is elindult tavaly ősszel. A hulladékgazdálkodási üzletágunk egyelőre egy organikus növekedési pályán halad. Kérdés, hogy sikerül-e a növekedést felgyorsítani egy akvizícióval, vagy inkább maradunk az organikus növekedési pályán, tekintve, hogy az ágazat szabályozásában jelentős horderejű változások várhatóak és, amíg a szabályozási feltételek nem véglegesülnek, inkább óvatosan haladunk. DC: Az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre többet olvasni, hallani a környezettudatosságról, zöld kötvényekről, ESG befektetésekről. Ebben, az iparági helyzeténél fogva az ALTEO is erősen érdekelt. Hogyan látjátok a különböző vállalatok, iparágak környezettudatos stratégiáinak megvalósulását hazánkban és az ALTEO milyen elvek mentén működik? KD: Az ALTEO stratégiájának fókuszában áll, hogy minél inkább környezeti értelemben fenntartható legyen, ezáltal az egész szervezetet működését átitatja a környezettudatosság, amelyre ráerősít, hogy egy erősen szabályozott és a klímaváltozás elleni küzdelemben igencsak érintett iparágról van szó. A kedvező hír, hogy egyre több hazai vállalat ismeri fel, hogy a környezettudatosság nem csak önmagában érték, hanem versenyhátrányt is jelenthet, ha lemaradnak e téren, mert például a multinacionális beszállítóknál már ez is egy mérlegelési szempont, nem csak az ár és a minőség. Emellett a befektetői társadalom és a szabályozó hatóságok is egyre inkább elköteleződnek ezen irányba, ennek köszönhetően erőteljes felfutást várunk a zöld kötvények, az ESG befektetések és egyéb szabályozói ösztönzők terén. Az ALTEO, tevékenységénél fogva, igen jó pozícióból indul ahhoz, hogy az ebből származó előnyöket kiaknázza a jövőben és ezen a téren jelentős erőfeszítéseket is teszünk, hogy ez ténylegesen így is legyen, az ESG szempontoknak történő megfelelés különösen nagy figyelmet élveznek a cégnél. DC: Az utóbbi hetekben több helyen is lehetett olvasni a háztartási méretű kiserőművek szabályozásáról, amely most kedvező, de ez könnyen változhat a jövőben. Ti vártok-e valamilyen jellegű változást a megújuló energia támogatásában, felhasználásban a közeljövőben? KD: Általános tendencia a világban, hogy a háztartási méretű erőművek egyre olcsóbban telepíthetőek, így kevésbé szorulnak rá olyan szabályozásra, amely előnyben részesíti őket a többi termelővel szemben, így itt nem várható pozitív fordulat e tekintetben, de ez csak lassítani fogja az elterjedésüket, akadályozni nem. DC: Egy kis sci-fi, de lehet, hogy már nem is az. Mit gondoltok a mesterséges intelligencia, microgrid, a blockchain rendszer villamosenergia kereskedelemben (akár egy lakóközösség közötti is) betöltött majdani szerepéről? Foglalkoztok-e ilyen lehetőségekkel? KD: A mesterséges intelligencia már ma is köztünk van, többek között az ALTEO saját szabályozó központja is alkalmazza a technológiát annak érdekében, hogy a megújulók termelésének előrejelzése minél pontosabb legyen. A blockchain és a microgrid egy kicsit még távolabb van, de nem azért, mert ne lehetne alkalmazni, hanem mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatásnyújtóknak is megfelelő ösztönzőrendszerrel és gazdaságossággal bíró üzleti modell még nem került kialakításra. Ebbe a képbe fognak bejönni tömegével az elektromos autók, amelyek akkumulátorai jelentős felhasználható szabályozási kapacitást fognak jelenteni, amely megint új lehetőségeket teremthet. Az ALTEO tipikus B2B szolgáltató, lakossági ügyfelekkel jelenleg nem foglalkozik, de nyitva tartjuk a szemünket és a fülünket, mert ezek a változások a következő 10 évben radikálisan megváltoztathatják az iparág működési környezetét. DC: Az ALTEO, MKB és a BÉT együttműködésének keretében 2017 decembere óta követjük a Társaságot és számolunk be minden jelentős eseményről, hírről. Így, több mint három évvel az indulás után visszagondolva, mit vártatok ettől az együttműködéstől 2017-ben, mit gondoltok most róla, és a legfontosabb, mennyire érzitek hatékonynak, segítőnek ezt a kezdeményezést? KD: Nagyon örültünk a BÉT kezdeményezésének, hogy egy olyan cégről készül független elemzés, amely kívül esik a befektetési szolgáltatók radarján a mérete miatt. Emellett mindig értékes egy külső személő szakértői véleményét olvasni a vállalatról és ezen tanulságokat fel tudjuk használni a működésünk javítására. Továbbá nagy segítséget jelent egy ilyen elemzési szolgáltatás azon kisbefektetők részére, akiket érdekel az ALTEO, viszont nincsen idejük napi szinten követni, elemezni a céggel kapcsolatos híreket. Az ALTEO stratégiai célja, hogy minél fontosabb szereplője legyen a magyar tőkepiacnak, bővüljön a részvényeinek piaci forgalma. Ezt illetően örömmel állapítottuk meg, hogy a várakozásaink jelentősen túlteljesültek, mert az ALTEO részvények iránti érdeklődés és a részvények piaci likviditása úgy látjuk, hogy jelentősen nőtt a program indulása óta, és reméljük, hogy ez még sokáig így is marad a BÉT és a MKB közreműködésével.

ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az MKB Bank Nyrt. 2017 decemberétől, az indulástól tagja a BÉT kis és közepes kapitalizációjú részvényekre vonatkozó piacfejlesztési programjának. A program tagjai kis- és közepes kapitalizációjú részvényeket követnek, elemeznek, illetve árjegyzési szolgáltatást nyújtanak, amely hozzájárul a befektetők szélesebb körű tájékoztatásához.… Tovább olvasom »ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia
Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!

TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az év vége nem csak azért fontos, mert a befektetők számot vetnek a 2020-as évvel és áttekintik befektetési/kereskedési stratégiájukat, hanem azért is, mert ki lehet alakítani a következő időszak optimális befektetési portfólióját is. Az MKB Elemzési Központ ebben nyújt segítséget… Tovább olvasom »TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók és az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a Twitteren a saját igazát alátámasztó „bizonyítékokat”, hogy miért is marad ő az USA elnöke és miért is történt választási csalás. De nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hogy a következő négy évben a demokraták adják az elnököt. Ennek a ténynek azonban még csekély hatása volt a vállalati eredményekre. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok aggregáltan, hogyan teljesítettek július és szeptember között. Ahogy látható a lenti ábrán, már 2020 első negyedévében 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Bár ekkor még inkább Európában lehetett érezni a vírus pusztító hatását. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevétele 40-50%-ban már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, ezért érezni lehetett az USA-ban is a vírus vállalati eredményekre gyakorolt hatását. A második negyedévben beütött a soha nem látott GDP csökkenés, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalati eredmények súlyozott átlaga az előző 13%-os esés után még 27%-kal csökkent, ami a harmadik negyedévben tovább folytatódott ugyanekkora mértékben. Az elemzői előrejelzések alapján a 2021 első negyedévéig még 34%-kal (20Q4) és 8%-kal (21Q1) csökkenhetnek a vállalati eredmények, de 2021 tavaszától már kilábalásra számítanak. Az ábrán pirossal láthatóak az előrejelzések. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 19%. Pozitívan jött még ki a járványból - legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve - a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, ráadásul jön a karácsonyi szezon, amely alapvetően pozitív szokott lenni ennek a szektornak. Most kíváncsian várjuk, hogy a vírus milyen módon rendezi át ezt a piacot és a vásárlási szokásokat. Vagyis az elemzői előrejelzések szerint a vállalati nehézségek még nincsenek mögöttünk, azok még legalább fél évig velünk maradnak, továbbá vannak olyan szektorok, amelyek akár nyertesek is lehetnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus csupán az egyik kockázati tényezője a tőkepiacoknak. A demokraták elnöksége is tartogathat mind pozitív, mind negatív meglepetéseket, bővebben erről a témáról itt írtunk: A bejegyzésben hivatkozott vállalati eredmény elemzői előrejelzései az spindices.com elemzőinek előrejelzését takarja.

Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan leghamarabb az USA tőzsdei vállalatai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus-járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók, illetve az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a… Tovább olvasom »Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről
Trump vs. Tőzsde Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump, egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között, valaha amerikai elnökaspiráns lehet. Ha visszaemlékezünk a 2016-os választásokra, akkoriban az a vélemény tarolta le a pénzügyi sajtót, hogy Donald Trump győzelme esetén a piacok összeomlanak. A megmondóembereknek igazuk lett, egészen egy napig. Ugyanis a választás napján a tőzsdék valóban jelentős esést produkáltak, azonban ennek pár óra múlva már nyoma sem volt, sőt, a választás napjától év végéig kb. 10%-ot rallyzott a piac. Ma a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg: ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a különböző események között nem létező kapcsolatot fedezzenek fel. Mindegyik politikai oldal kedvez valamely szektoroknak, míg másoknak nem. Ezek pedig átlagban kiolthatják egymást, szóval nem lehet ésszerű állásfoglalást tenni amellett, hogy ha X nyer, a piacok emelkednek, ha Y akkor esni fognak. Ahogy az alábbi két ábrán is látszik, semmiféle értelmes következtetés, ha úgy tetszik korreláció nem látható a választás kimenetele és a részvénypiac között. Az első ábra a választás évét mutatja és néhány vérzivataros időszakot kivéve (1930-as évek, 2008-as válság) szinte mindig emelkedett a tőzsde, azaz irreleváns volt, hogy demokrata vagy republikánus nyert. A második ábra a választást követő éveben mutatja az S&P500 éves hozamát. Ekkor már valószínűleg körvonalazódik a gazdaságpolitika, esetleg meghoznak bizonyos döntéseket, törvényeket is. Az eredmény pedig? Nem sokkal jobb, mint egy fej vagy írás játék. De nézzük mi lehet a forgatókönyv egy republikánus győzelem esetén. Trump már eddig is sokat tett az amerikai cégekért, gondolhatják sokan. Jelentősen csökkentette a társasági adót, sokat hangoztatta, hogy amerikai cég amerikai földön termeljen, megreformálta a NAFTA-t. Persze ugyanennyi kárt is okozott. A végeláthatatlan USA-Kína vámháború, a koronavírusra adott nem megfelelő lépések, a közel-keleti politika nem feltétlenül sültek el jól, hogy csak néhányat említsünk. Jelen írásnak nem célja a politikai elemzés, a fenti felsorolás csak azért lényeges, hogy lássuk mind a vevők, mint az eladók meg tudják indokolni döntéseik vélt helyességét. A tőzsdék szempontjából talán a legfontosabb az USA-Kína vámháború és annak további menete. Nem csak azért, mert ez egyben technológiai háború is, hanem mert jelentősen felkavarja mind az USA, mind Kína gazdaságát és így a tőzsdék is érzékenyen reagálnak minden egyes hírre, pletykára. A világ a globalizációra, egy a végletekig optimalizált modellre rendezkedett be, és bár lehet ezt szeretni vagy elítélni, amennyiben mást szeretne a politikai elit, az egy átmenet, amely átmenet nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, sőt.

Trump vs. tőzsde

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump – egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között – valaha amerikai elnökaspiráns… Tovább olvasom »Trump vs. tőzsde
A méret a lényeg! A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem, vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a mainstream media „szerencsére” ezt a fogalmat is jelentősen elferdítette, kiforgatta és arra használta fel, hogy egyszerűen értsünk meg nehezen megérthető dolgokat, valamint mindezt lehetőleg egy képpel azonosítsuk (fekete madár = valami rossz, például nagy esés a piacokon). Természetesen nem ennyi az elmélet, és nem is megyünk bele a megmagyarázásába, az akár több blogbejegyzést is elfoglalhatna. A normálistól jelentősen eltérő események azonban nagyban befolyásolják a kimenetelt, legyen szó tőzsdékről, de akár a történelemről. Utóbbi esetében például régóta vita témája, hogy a történelem alakulásában minden embernek szerepe van, hiszen ők alakítják a társadalmi-gazdasági rendszereket, vagy csak néhány kiugró, a normálistól jelentősen eltérő személy miatt alakul úgy, ahogy, mint például Cézár, Napóleon stb. Például Tolsztoj a Háború és Béke utolsó fejezetében arra a következtetésre jut, hogy a francia forradalom által elindított eseménysorozat, amely Európa történetének meghatározó eseménye volt, Napóleontól függetlenül is elkezdődött volna. Nem témánk ezt a kérdéskört itt eldönteni, vagy állást foglalni, de az előbbinél, azaz a tőzsdék alakulásánál igen. Ráadásul mérföldkövekkel egyszerűbb feladatunk is van, hiszen csak az adatokat kell letölteni és aztán kedvünkre játszadozhatunk a számokkal, az idősorokkal. Ahogy ebben a cikkben is írtam, a tőzsdei indexek (de az egyedi részvények és minden pénzügyi instrumentum esetében) a hozamok nem normális eloszlásúak. Többször vannak olyan kiugró események, amelyek jelentősen befolyásolják, meghatározzák a következő időszakot, és/vagy megsemmisítik az addig elért hozamokat, eredményeket.

A méret a lényeg!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség-elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a pénzügyi média „szerencsére” ezt… Tovább olvasom »A méret a lényeg!
A tojáslabda a piacok és a hamis korreláció Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ, és mindenki talál hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza. Tudományos, féltudományos, vagy egyáltalán nem tudományos. Mi most az utolsóra fókuszálunk. Nem azért, mert nem értjük a komolyabbat, hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…”. Persze ettől még hamis korrelációkat fogunk bemutatni ebben az írásban, amikre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések itt vannak, a mindennapi életünk, sőt egyes esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban, és menj szabadságra. Mivel nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom, és így nem érdemes semmit sem csinálni, és a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rally, azaz a Mikulás rally, aminek következtében az év végi inkább pozitív lesz, lévén, hogy a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább megtartják a piacokat a magasban. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és az indexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline index. Ennek megfelelően, ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken, amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus 3 évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a jó öreg megfigyelés nem igazán állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amikor az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak akkor az adóhatás miatt (persze ez ellent mond a Mikulás rallynak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak. De ott van David Leinweber – Nerds on Wall Street könyvében bemutatott, a bangladesh-i sajttermelés és az S&P500 éves hozama közötti korreláció, amely 99%-os értéket vett fel, azaz tökéletesen együtt mozgott, mégis, semmi értelme. A Hemline index chart Banglades chart Mivel közeledik február, ezért talán nem lesz meglepő, hogy a Super Bowl indikátort tárgyaljuk kicsit hosszabban. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két konferencia nyertese csap össze. A döntőn alapuló analógia, mint a legtöbb esetben, ahogy fentebb is láttuk, roppant egyszerű. Ha olyan csapat nyer, amelyik a régi American Football Conferenc, azaz az AFC tagja volt (régebben AFL), akkor medve piac lesz, ha viszont olyan csapat nyer, amelyik a régi National Football Conference, azaz az NFC tagja volt (régebben NFL), akkor emelkedni fog a piac az év hátralévő részében. (Annak, hogy régi AFC vagy NFC tag-e a győztes csapat azért van jelentősége, mert bizonyos csapatok az évek során konferenciát váltottak, és ezt figyelembe kell venni). Az amerikai futball ugyanis 2 szálon futott a történelemben. 1920-ban alapították az NFL-t. Az évek során azonban több rivális liga is szerveződött, de ezeket az NFL könnyen elsöpörte a színről, majd a legerősebb rivális szövetség az AFL lett. Az új liga népszerűségének növekedése ellen már nem tudott mit tenni az NFL, így a két liga egyesült, 1967-ben, (véglegesen 1970-ben) és az NFL nevet tartották meg. A bajnokságban (NFL) két konferencia van az AFC és az NFC 16-16 csapattal, és a szezon végén ennek a két konferenciának a legjobbja mérkőzik meg egymással, ahogy már említettük. Super Bowl-t 1967 óta játszanak, az egyesülés óta, de ezt a nevet csak 1970-ben kapta meg a legnagyobb döntő.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ahogy előző publikációmban megígértem, most a Super Bowl-indikátort mutatom be. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két liga nyertese csap össze. A döntő kimenetelén alapuló analógia, mint a legtöbb esetben és… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész

Előrejelezhetők-e az árfolyammozgások: Hurst-exponens II. rész

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Korábban már publikáltam egy blogbejegyzés a Hurst-exponensről. Egy olyan statisztikai módszerről írtam, amely segíthet a tőzsdén az árfolyamok irányának azonosításában. Egy példán keresztül szeretném bemutatni, hogy egy tőzsdei instrumentum esetében hogyan alkalmazható a Hurst-exponens, vagyis bemutatásra kerül, hogy látható-e trendkövető… Tovább olvasom »Előrejelezhetők-e az árfolyammozgások: Hurst-exponens II. rész
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

Ókori iránymutatás az árfolyammozgásokhoz: Hurst-exponens és a tőzsde

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A tőzsdei árfolyamok mozgásának megfigyelésekor felmerül a kérdés: vajon véletlenszerűen mozognak-e az árfolyamok, illetve létezik-e olyan módszer, amelynek segítségével előrejelezhetők a mozgások? Rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy nem lehetséges az árfolyamok hajszálpontos jövőbeli értékét megmondani, mégis létezik olyan statisztikai… Tovább olvasom »Ókori iránymutatás az árfolyammozgásokhoz: Hurst-exponens és a tőzsde

Honnan jöhet a következő válság? – a “Big Short” révén ismertté vált befektető megmondja

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2015-ben Oscar-díjat nyert „Big Short” című film révén ismertté vált befektető, Michael Burry szerint az indexkövető, passzív részvényalapokba évek óta tapasztalható jelentős tőkebeáramlás kockázatos; ugyanis a folyamat párhuzamot mutat a CDO-k piacán (jelzálogfedezetű értékpapírok) 2008 előtt kialakult buborékkal, amelyek… Tovább olvasom »Honnan jöhet a következő válság? – a “Big Short” révén ismertté vált befektető megmondja
A Brexit folyamata ugyan nem segíti a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség, vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmas következményt. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb Eygesült Királyságbeli cég indexét, akkor az látszik, hogy 10 éves időtávon kb. 4,4%-os hozamot lehetett realizálni, ami nem sok, de ismét csak hangsúlyozni kell a Brexit és így a font és a cégek kálváriáját. Ettől kissé jobban szerepeltek a kötvények a maguk 6%-os évesített hozamával a 10 éves időhorizonton. És bár a fent említett eszközök kellően likvidek, így nehéz összehasonlítani mással, de ha nem a likviditást, hanem az időtávot vesszük figyelembe, akkor fasorban sincsenek az erdőkhöz képest! Angliában ugyanis 10 éves időtávon az erdők átlagosan 15,7%-os hozamot termeltek a tulajdonosoknak. Az általános értelemben vett ingatlanok pedig 5,8%-os hozamot értek el. Utóbbiak esetében egyébként sokkal jobban szerepeltek a vidéki ingatlanok, úgy, mint például a farmok, hiszen azok hozama 10 év alatt elérhette a 12%-ot is.

A pénz a fán terem

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Brexit azaz a britek EU-ból való kilépése nem javítja a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmat. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb, Egyesült… Tovább olvasom »A pénz a fán terem

MOL: A finomítás-kereskedelemnek köszönhető az erős második negyedéves eredmény

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A MOL második negyedéves beszámolója összességében kedvező számokat tartalmazott, a társaságnak minden eredménysoron sikerült a várakozásokat felülmúlnia. A legnagyobb meglepetést a finomítás-kereskedelem üzletág okozta; ugyanis a kedvezőtlen külső környezet ellenére (a finomítói árrések alig tudtak elrugaszkodni az 5 éves mélypontjukról)… Tovább olvasom »MOL: A finomítás-kereskedelemnek köszönhető az erős második negyedéves eredmény

Karcsúsít a Siemens, de mit jelent ez az árfolyam szempontjából?

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Siemensnél jelentős változások vannak folyamatban, amelyeknek az irányát a Vision 2020+ nevű stratégiában jelölte ki a társaság menedzsmentje. Hosszú távon 4-5 százalékos organikus bevételnövekedést vár a Siemens, miközben a profitrátát a 11–15 százalék közötti sávba szeretné emelni, ami a… Tovább olvasom »Karcsúsít a Siemens, de mit jelent ez az árfolyam szempontjából?