Blog

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzés folytatásaként, jelen cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy miként alakul át a gazdaság bizalmi légköre a koronavírus-járvány hatására. Annak ellenére, hogy a közgazdászok között elfogadott a tétel: „a bizalmat erősíteni kell a válságból való… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus-járvány kapcsán sokszor elhangzó állítás, hogy a válságból való kilábalás kulcsa a bizalom helyreállítása. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy 2020-ban semmi nem úgy alakult, ahogy azt előre elképzeltük. Két részes cikksorozatomban arra kérdésre keresem a választ, hogy vajon a… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 1. rész
Az MKB 2017 decemberétől, az indulástól tagja a „BÉT piacfejlesztési programja kis és közepes tőkeértékű részvényekre keretében” projektjének. Feladatunk néhány kis- és közepes kapitalizációjú részvény követése, elemzése úgy, hogy az a befektetők számára érthető legyen. A programot az az érdeklődés szülte, hogy hazánkban míg a blue-chipeket (MOL, OTP, Richter, Telekom) több hazai és nemzetközi elemzőház is követi, addig a kispapírokkal viszonylag kevesen foglalkoznak. A program keretében az MKB követi az ALTEO részvényeit is. Az ALTEO ma már a hazai energetikai iparág egyik meghatározó vállalata, amely mind megújuló, mind hagyományos villamosenergia termeléssel is foglalkozik. De ezen túlmenően energetikai szolgáltatásokkal, kiskereskedelemmel, hulladékhasznosítással is foglalkozik. (Bővebben az BÉT oldalán tájékozódhat erről, elérhetőség itt: https://bet.hu/Kibocsatok/BET-elemzesek/elemzesek/alteo-elemzesek). 2017 decembere óta 37 alkalommal kommentáltuk az ALTEO-t érintő eseményeket, melyek tartalmaztak egy bevezető elemzést, négy modell frissítést, tíz negyedéves elemzést és több, mint húsz, a vállalattal kapcsolatos hír értelmezését. A napokban a társaság M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, Kovács Domonkossal készítettünk interjút. Nem a száraz pénzügyi helyzetre (azok megtalálhatók a fenti linken), hanem inkább a jelenlegi és esetleg távoli jövőbeli helyzetre, a zöld jövőre és az elemzési munkásságunk megítélésére voltunk kíváncsiak. Danube Capital R&A Zrt.: Kezdjük a jelen helyzetben talán a legfontosabbal. Hogyan hatott az ALTEO-ra, az ügyfeleire a koronavírus járvány? Milyen intézkedéseket hoztatok és mi a vezetőség várakozása a járvánnyal kapcsolatban? Kovács Domonkos: A járvány az elején mindenkit váratlanul ért, de ez nem azt jelenti, hogy felkészületlenek voltunk. Az erőművek biztonságos, megbízható működése mögött kidolgozott és részletes utasítás- és szabályrendszer van, így az ALTEO-nak inkább finomhangolnia kellett ezeket és nem nulláról megírnia őket. Természetesen az irodai dolgozók otthoni munkavégzésre álltak át, azonban az erőművek üzemeltetése esetén erre nincsen lehetőség, így ott a higiénés szabályok szigorítása, a személyes kontatkusok számának radikális csökkentése és az idősebb munkavállalók fokozottabb védelme volt fókuszban. A járvány tavaszi hullámában éreztünk egy nagyobb féket egyes partnereink részéről, a beruházási döntéseket inkább elhalasztották, a folyamatban lévő beruházásaink esetén megnehezült az eszközök beszerzése, importja, a helyszínen történő összeszerelése és a fizikai szemlét igénylő munkák minőségellenőrzése. Azonban ezt követően a helyzet jelentősen javult és azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ALTEO üzleti modellje válságálló volt a pandémiával szemben, aminek egyértelmű jele, hogy 2020-ban az első háromnegyedévben már meghaladtuk a tavalyi egész éves eredményünket mind EBITDA, mind adózott eredmény szinten. DC: 2019 novemberében (https://bet.hu/site/newkib/hu/2019.11./Strategiai_prezentacio_az_ALTEO_Csoport_2020-2024._kozotti_idoszakanak_vonatkozasaban__128326790) az ALTEO menedzsmentje egy stratégiát prezentált, ahol 2024-ig kb. 20 milliárd forintnyi beruházással, az EBITDA körülbelüli megduplázódásával és új szegmensek kiépülésével (például: hulladék újrahasznosítás) számolt. Hol tartatok most ennek megvalósításában, valamint körvonalazódott-e az új szegmensek képe? KD: A stratégiát nem csak meghirdettük, hanem időről-időre felül is vizsgáljuk. Általánosságban az mondható, hogy időarányosan jobban állunk, mint terveztük, de ez nem azt jelenti, hogy minden részére igaz a felülteljesítés. A tőkepiaci stratégiánk végrehajtásában jóval előrébb járunk, a BUX tagság tekintetében igen bizakodóak vagyunk, meglátásunk szerint közel járunk a tagság feltételeinek teljesítéséhez, az e-mobilitási üzletágunk is elindult tavaly ősszel. A hulladékgazdálkodási üzletágunk egyelőre egy organikus növekedési pályán halad. Kérdés, hogy sikerül-e a növekedést felgyorsítani egy akvizícióval, vagy inkább maradunk az organikus növekedési pályán, tekintve, hogy az ágazat szabályozásában jelentős horderejű változások várhatóak és, amíg a szabályozási feltételek nem véglegesülnek, inkább óvatosan haladunk. DC: Az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre többet olvasni, hallani a környezettudatosságról, zöld kötvényekről, ESG befektetésekről. Ebben, az iparági helyzeténél fogva az ALTEO is erősen érdekelt. Hogyan látjátok a különböző vállalatok, iparágak környezettudatos stratégiáinak megvalósulását hazánkban és az ALTEO milyen elvek mentén működik? KD: Az ALTEO stratégiájának fókuszában áll, hogy minél inkább környezeti értelemben fenntartható legyen, ezáltal az egész szervezetet működését átitatja a környezettudatosság, amelyre ráerősít, hogy egy erősen szabályozott és a klímaváltozás elleni küzdelemben igencsak érintett iparágról van szó. A kedvező hír, hogy egyre több hazai vállalat ismeri fel, hogy a környezettudatosság nem csak önmagában érték, hanem versenyhátrányt is jelenthet, ha lemaradnak e téren, mert például a multinacionális beszállítóknál már ez is egy mérlegelési szempont, nem csak az ár és a minőség. Emellett a befektetői társadalom és a szabályozó hatóságok is egyre inkább elköteleződnek ezen irányba, ennek köszönhetően erőteljes felfutást várunk a zöld kötvények, az ESG befektetések és egyéb szabályozói ösztönzők terén. Az ALTEO, tevékenységénél fogva, igen jó pozícióból indul ahhoz, hogy az ebből származó előnyöket kiaknázza a jövőben és ezen a téren jelentős erőfeszítéseket is teszünk, hogy ez ténylegesen így is legyen, az ESG szempontoknak történő megfelelés különösen nagy figyelmet élveznek a cégnél. DC: Az utóbbi hetekben több helyen is lehetett olvasni a háztartási méretű kiserőművek szabályozásáról, amely most kedvező, de ez könnyen változhat a jövőben. Ti vártok-e valamilyen jellegű változást a megújuló energia támogatásában, felhasználásban a közeljövőben? KD: Általános tendencia a világban, hogy a háztartási méretű erőművek egyre olcsóbban telepíthetőek, így kevésbé szorulnak rá olyan szabályozásra, amely előnyben részesíti őket a többi termelővel szemben, így itt nem várható pozitív fordulat e tekintetben, de ez csak lassítani fogja az elterjedésüket, akadályozni nem. DC: Egy kis sci-fi, de lehet, hogy már nem is az. Mit gondoltok a mesterséges intelligencia, microgrid, a blockchain rendszer villamosenergia kereskedelemben (akár egy lakóközösség közötti is) betöltött majdani szerepéről? Foglalkoztok-e ilyen lehetőségekkel? KD: A mesterséges intelligencia már ma is köztünk van, többek között az ALTEO saját szabályozó központja is alkalmazza a technológiát annak érdekében, hogy a megújulók termelésének előrejelzése minél pontosabb legyen. A blockchain és a microgrid egy kicsit még távolabb van, de nem azért, mert ne lehetne alkalmazni, hanem mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatásnyújtóknak is megfelelő ösztönzőrendszerrel és gazdaságossággal bíró üzleti modell még nem került kialakításra. Ebbe a képbe fognak bejönni tömegével az elektromos autók, amelyek akkumulátorai jelentős felhasználható szabályozási kapacitást fognak jelenteni, amely megint új lehetőségeket teremthet. Az ALTEO tipikus B2B szolgáltató, lakossági ügyfelekkel jelenleg nem foglalkozik, de nyitva tartjuk a szemünket és a fülünket, mert ezek a változások a következő 10 évben radikálisan megváltoztathatják az iparág működési környezetét. DC: Az ALTEO, MKB és a BÉT együttműködésének keretében 2017 decembere óta követjük a Társaságot és számolunk be minden jelentős eseményről, hírről. Így, több mint három évvel az indulás után visszagondolva, mit vártatok ettől az együttműködéstől 2017-ben, mit gondoltok most róla, és a legfontosabb, mennyire érzitek hatékonynak, segítőnek ezt a kezdeményezést? KD: Nagyon örültünk a BÉT kezdeményezésének, hogy egy olyan cégről készül független elemzés, amely kívül esik a befektetési szolgáltatók radarján a mérete miatt. Emellett mindig értékes egy külső személő szakértői véleményét olvasni a vállalatról és ezen tanulságokat fel tudjuk használni a működésünk javítására. Továbbá nagy segítséget jelent egy ilyen elemzési szolgáltatás azon kisbefektetők részére, akiket érdekel az ALTEO, viszont nincsen idejük napi szinten követni, elemezni a céggel kapcsolatos híreket. Az ALTEO stratégiai célja, hogy minél fontosabb szereplője legyen a magyar tőkepiacnak, bővüljön a részvényeinek piaci forgalma. Ezt illetően örömmel állapítottuk meg, hogy a várakozásaink jelentősen túlteljesültek, mert az ALTEO részvények iránti érdeklődés és a részvények piaci likviditása úgy látjuk, hogy jelentősen nőtt a program indulása óta, és reméljük, hogy ez még sokáig így is marad a BÉT és a MKB közreműködésével.

ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az MKB Bank Nyrt. 2017 decemberétől, az indulástól tagja a BÉT kis és közepes kapitalizációjú részvényekre vonatkozó piacfejlesztési programjának. A program tagjai kis- és közepes kapitalizációjú részvényeket követnek, elemeznek, illetve árjegyzési szolgáltatást nyújtanak, amely hozzájárul a befektetők szélesebb körű tájékoztatásához.… Tovább olvasom »ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   
A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad… Tovább olvasom »Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

„Itt a farsang, áll a bál…” a lakásárakat tekintve is. Akkor most csökkennek, vagy sem?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Abban az évben, amikor a busójárás is online zajlik, a címben említett kérdésre a választ még inkább a bizonytalanság övezi. Hiszen attól függ, kit kérdezünk; mikor, milyen bázison és melyik szegmensre vonatkozóan. Megszokhattunk már, hogy a lakáspiaci témájú kormányzati intézkedések,… Tovább olvasom »„Itt a farsang, áll a bál…” a lakásárakat tekintve is. Akkor most csökkennek, vagy sem?

Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Február 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Továbbá várhatóan az egyhetes betét kamata is marad 0,75%-on a február 25-i, csütörtöki tenderen. A januári kamatdöntő… Tovább olvasom »Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése

2628 forintra emeltük a Masterplastra vonatkozó célárfolyamunkat

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
December és január folyamán a Masterplast több fontos bejelentést is tett, amelyek szükségessé tették a DCF-modell frissítését és a célárfolyam felülvizsgálatát. A beruházási tervek mellett a menedzsment közzétette frissített stratégiáját is. Az építőipar mellett a Társaság új üzletága az egészségipar,… Tovább olvasom »2628 forintra emeltük a Masterplastra vonatkozó célárfolyamunkat

Milyen tényezők befolyásolhatják a forint megítélését?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Virág Barnabás MNB alelnök idén januári interjúja szerint a nagyobb jegybankmérleg lehet az új norma. Az alelnök arra számít, hogy hosszú távon is szerepe lehet a jegybankoknak az állampapír-piacon. Ezt a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy a hozamgörbe jegybankok… Tovább olvasom »Milyen tényezők befolyásolhatják a forint megítélését?

Hogyan hatott a koronavírus második hulláma a magyar gazdaságra?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Február 16-án, kedden publikálja a KSH a 2020. negyedik negyedévre vonatkozó adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) március 2-án teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint 2020. negyedik negyedévében 5,5%-kal mérséklődhetett a… Tovább olvasom »Hogyan hatott a koronavírus második hulláma a magyar gazdaságra?

Milyen gazdasági tényezőket figyel az S&P és a Fitch a pénteki vizsgálatok során?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző blogbejegyzésemben kifejtettem, hogy február 12-én, pénteken esedékes az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítők idei első felülvizsgálata hazánk vonatkozásában, amikor várakozásunk szerint nem módosítanak hazánk szuverén adóskockázati besorolásán („BBB”). E várakozásunk mögötti érveket mutatom be a mostani bejegyzésemben. Mit… Tovább olvasom »Milyen gazdasági tényezőket figyel az S&P és a Fitch a pénteki vizsgálatok során?

Két vizsgálat is vár Magyarországra február 12-én

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020-as év még kedvező kilátásokkal indult a globális koronavírus-járvány kirobbanása előtt, tavaly február 14-én az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a korábbi stabilról pozitívra javította hazánk „BBB”-szintű, befektetésre ajánlott kategóriájú hitelminősítéséhez kapcsolódó kilátását. Ugyanakkor a tavalyi év döntő része… Tovább olvasom »Két vizsgálat is vár Magyarországra február 12-én

Egyedi tényezők befolyásolják a hazai januári inflációs adatot

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Február 12-én, pénteken publikálja a KSH a januári inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció a 2020. decemberi 2,7%-ról az idei év első hónapjára 2,8%-ra emelkedett (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. januári a 2020. januárihoz viszonyítva). Az infláció idén… Tovább olvasom »Egyedi tényezők befolyásolják a hazai januári inflációs adatot

2021-ben jobb lesz, az idei év a lakásfelújítás éve lesz!

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az ügyfelek a járvány kitörése óta először várnak pozitív változást a jövedelmeikben. Januári online kutatásunk eredményei alapján az MKB Bank megkérdezett lakossági ügyfelei a 2020-as évet sokkal rosszabbnak értékelik az ország szempontjából, mint a saját maguk szempontjából. Nagy a várakozás… Tovább olvasom »2021-ben jobb lesz, az idei év a lakásfelújítás éve lesz!

Elektromobilizáció és ritkaföldfémek – politika és környezetvédelem kereszttüzében

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A ritkaföldfémekről nem sűrűn esik szó és nem is véletlenül. Ha nem a Toyota fejlesztőmérnökei vagy a Marvel univerzumból ismert Magneto vagyunk, akkor már a nevük alapján sem keltenek túl nagy vonzalmat annak ellenére, hogy mágnesekről van szó. A ritkaföldfémekért,… Tovább olvasom »Elektromobilizáció és ritkaföldfémek – politika és környezetvédelem kereszttüzében

Nyílik az olló a lakásárak és bérleti díjak között – lesz-e még 180 ezer forint felett a havi lakbér?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
2020-ban sok mindent megélt az ingatlanszektor, ahogy a rövid és hosszú távú ingatlanbérleti piac is. Az elmúlt hetekben egymást érték a különböző elemzések, amelyek a tavalyi évet, a pandémia hatásait és a 2021-es ingatlanpiaci kitátásokat mutatták be. Most következzen egy… Tovább olvasom »Nyílik az olló a lakásárak és bérleti díjak között – lesz-e még 180 ezer forint felett a havi lakbér?

USA gazdasági körkép és kilátások a Fed-kamatdöntés tükrében

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A legutóbbi, 2020. december 16-i kamatdöntő ülésen a Fed várakozásoknak megfelelően 0-0,25%-on hagyta az irányadó kamatsávot. Jerome Powell, a jegybank elnöke egy január közepén tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a járvány negatív gazdasági hatásai miatt a közeljövőben nem hajtanak végre kamatemelést.… Tovább olvasom »USA gazdasági körkép és kilátások a Fed-kamatdöntés tükrében

Nyugalmas vizeken járhat az MNB idei első kamatdöntésekor

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január 26-án, kedden tartja az idei évi első kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács nem módosít az alapkamat 0,6%-os szintjén. Továbbá várakozásunk szerint az egyhetes betét kamata (0,75%) sem változik a január 28-i, csütörtöki tenderen. A jegybank… Tovább olvasom »Nyugalmas vizeken járhat az MNB idei első kamatdöntésekor

Merre tovább építőipar?

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Tavaly ilyenkor az építőipar szereplői már tudták, hogy a 2018-2019-ben tapasztalt kétszámjegyű növekedés nem folytatódhat 2020-ban. A csökkenő szerződésállomány trendfordulót vetített előre, a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus építőipari projektjei kifutnak, az önkormányzati választások befejeződtek. Az optimistábbak egyszámjegyű növekedésben bíztak, míg… Tovább olvasom »Merre tovább építőipar?

Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
Automatizáció hatása munkaerőpiacra 2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a… Tovább olvasom »Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

USA tőzsdéi világviszonylatban is kiemelkedően teljesítettek tavaly

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2020-ban a koronavírus okozta aggodalmak határozták meg a tőzsdeindexek mozgását. Az év elején történelmi csúcsra kapaszkodtak, majd a koronavírus első hullámának kirobbanásával egyidőben zuhanás indult a piacokon. A tengerentúli börzéken néhány hétig tartott a mélyrepülés, majd március második felében elpattantak… Tovább olvasom »USA tőzsdéi világviszonylatban is kiemelkedően teljesítettek tavaly
Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!

Lesz-e 370 felett az EUR/HUF?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus-járvánnyal, az oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos bizonytalan környezetben jogosan merül fel a kérdés, hogy mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam vagy a BUBOR-ráták alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB… Tovább olvasom »Lesz-e 370 felett az EUR/HUF?

2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Január 14-én, csütörtökön publikálja a KSH mind a 2020. decemberi, mind a 2020-as éves átlagos hazai inflációs adatokat. Ez utóbbi adat a közel 2300 milliárd forint értékű kinnlevő állománnyal rendelkező Prémium Magyar Állampapírok és a 102 milliárd forintnyi Babakötvények kamatfordulói… Tovább olvasom »2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

Nagyot durrantak év végén a lakáspiacot érintő intézkedések – mi várható 2021-ben?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Szilveszter közeledtével megszokhattuk, hogy megszaporodnak a tűzijátékok, de a tavaly októbertől berobbanó otthonteremtési intézkedésekre talán senki nem volt felkészülve. A tavalyi év második felét ingatlanpiaci szempontból még az határozta meg, hogy vártuk a rozsdaövezeti program részleteit, de ehelyett teljesen más… Tovább olvasom »Nagyot durrantak év végén a lakáspiacot érintő intézkedések – mi várható 2021-ben?

2021 a nagy remények éve: mit várhatunk a jövőtől?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Január első munkanapjára virradtunk. Még talán egy másik világban járunk a szokatlan karácsony tapasztalataival és az újévi fogadalmak bűvöletében. Bizonyára sokan várták, hogy az ambivalens érzelmeket kiváltó 2020-as esztendőt hátra hagyjuk. Vannak, akik megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy az elmúlt év… Tovább olvasom »2021 a nagy remények éve: mit várhatunk a jövőtől?

Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? II.

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző részben összefoglaltam az ágazatban az idei évben lezajlott folyamatokat és bemutattam, hogy milyen kihívásokkal kell az alágazatnak a következő időszakban szembenéznie. A mostani, második részben az állattenyésztésre helyezem a hangsúlyt. Az állattenyésztés teljes termelési volumene a KSH adatai… Tovább olvasom »Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? II.

Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? I.

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A mezőgazdasági ágazat az idei évben összességében átlagos évet tudhat maga mögött. Az ágazat teljes kibocsátási értéke a KSH adatai szerint 4,1%-kal nőtt az előző évhez képest, a növénytermesztés volumene 2,9%-kal, míg az állattenyésztésé 1,6%-kal csökkent, azonban a szolgáltatásoké 3%-kal… Tovább olvasom »Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? I.

Visszatekintés 2020-ra, az újabb ’20-as évek első évére

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Idei első blogbejegyzésemben az 1920-as évekkel párhuzamba állítva boncolgattam azokat a tendenciákat, amelyeket az új évtized kezdetén láthatunk. Közel egy éve úgy tűnt, hogy a jelenlegi évtized kezdetén meghatározó irányok lehetnek: a borús gazdasági kilátások és a gazdasági bezárkózás. Akkor… Tovább olvasom »Visszatekintés 2020-ra, az újabb ’20-as évek első évére

Jó formában a magyar gazdaság immunrendszere – megjelent a Danube Capital decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020. októberi előrejelzésünk publikálása óta fokozatosan szigorodtak a járványügyi intézkedések Magyarországon és a szomszédos országokban is, ahogyan az akkori előrejelzésünkben vártuk. A második hullámban a döntéshozók a védekezés során kiemelt figyelmet fordítanak a gazdasági működés fenntartására. A védekezés fő… Tovább olvasom »Jó formában a magyar gazdaság immunrendszere – megjelent a Danube Capital decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője